| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Sej, az ulmi gőzvasúton

1/32

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
1/32

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Sej, az ulmi gőzvasúton
Helyek

Sej, az ulmi gőzvasúton

2014.09.29. 11:46

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Németország, Ulm

Vélemények:
8

Ulm 120 ezer lakosú város Bajorország nyugati szélén, a Budapest – Párizs vasútvonal és persze, a Duna mentén. Vonaton kilenc óra az út, reggelenként három railjet szerelvény is indul a Keletiből. Pákozdi Imre írása.

A városban található a világ legmagasabb, több mint 161 méter magas temploma. A rekord jelentőségét némileg csökkenti, hogy tornya – akárcsak a kölni és a regensburgi dómé – a XIX. század második felében készült el. Sok múzeuma közül számunkra kettő igazán érdekes: a Donauswäbisches Zentralmuseum és a Brotmuseum (Museum der Brotkultur, Kenyérmúzeum). Ezekről majd később írok, most inkább rátérnék a lényegre, amiért pont ezt a német várost állítom tanulmány-értékű, megfontolandó példaként hazai óváros-tervezőink elé.

Ulm történelmi belvárosa ugyanis az a hely, ahol a régi és az új valóban egyenrangú módon van jelen. Nem csak foghíjak bestoppolására készültek az új házak, és nem csupán illusztrációk, skanzen-szerű látványelemek a régiek sem a kortársi épületek szövetében. Itt egész házsorok épültek a hagyományok jegyében és az utcák nagy részében tucatjával áll egymás mellett áll a régi és az új.

Az egységesség és az üdítő sokszínűség tehát alapvonása ennek a méretes és életteli belvárosnak. A hatás kulcsa kettős: egyrészt a tudatos és fegyelmezett gazdálkodás az épületek tömegével, másrészt az épület-kontúrok – elsősorban a nyeregtető – irányelv-szerű alkalmazása, ami párban jár a változatosság jól eltalált ritmusával.

Ulm, fotó: Pákozdi Imre
1/32
Ulm, fotó: Pákozdi Imre

A belváros jellemzően három-négyszintes házakból áll. Az utcarend csak a Fischerviertel (Halásznegyed) területén hagyományos, a belváros további 70%-ában új vonalvezetés érvényesül, amely azonban nem szakított drasztikusan a korábbival. Nagystílű kivétel a dóm előtti tér, amelyet alaposan megtisztítottak a rálátást zavaró házacskáktól: olyannyira, hogy a hatalmas teret szegélyező, teljesen új épületek is jól elférnek, tömegük, magasságuk nem konkurál, de még csak nem is interferál a dómmal. Szó nincs a kölni dóm vagy a bécsi Stephanskirche előtti szűkösségről, ami idegesítővé teszi az ott éktelenkedő, valamikor, 40-50 évvel ezelőtt „kortársinak" számító, de mára elavult épületek jelenlétét. Pedig az ulmi dóm előterében is van kortársi, méghozzá friss épület: a hófehér, íves, attika-gerendás Stadthaus. Amelyen máris látható, hogy 50 év múlva bontókalapácsért kiált...

Mint említettem, az oromtetős háztípus uralkodó a belvárosban. Ennek számtalan, ornamentálisan ragozott változata dívik, de a hajlásszög nagyjából kötött. Ereszes, csüngő ereszes, vagy éppen eresz nélküli változatok, cserépfedés, igényesen falcolt bádogfedés egyaránt előfordul. Közös vonásuk ezeknek a házaknak, hogy sem az újak nem akarnak réginek látszani, sem a régiek újnak, miközben mind a homlokzati osztás, mind a színezés hasonló. Érdekes, kicsit humoros - de inkább játékosan, mintsem megmosolyogtatóan – némelyik új házon a homlokzat emeletenkénti kiléptetése. Ezek távolról utalnak az un. Schiefes Hausra (Ferde Ház), Ulm legnevezetesebb régi házára – ma kis hotel -, amely szinte belebukfencezik az előtte csordogáló folyócskába. A lényeg: az épületek túlnyomó többségét adó lakóházak egységes, mégis, koruk és egyéniségük szerint elkülönböző sokasága adja a belváros ízét. Mindeközben semmi műmájerkedés, procc, kivagyiság: itt még a posztmodern is mosolyog.

Ulm, fotó: Pákozdi Imre
10/32
Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ezt a gyönyörű, polgári városszövetet méretes középületek díszítik. Egyrészt a régi Rathaus és a valamikor raktár célját szolgáló Neuer Bau, amely ma a rendőrség központja, másrészt a már említett Stadthaus, Richard Meier műve és a Kunsthalle, Wolfram Wöhr alkotása. Meier és Wöhr dicséretére legyen mondva – no meg a várostervezőkére – hogy egyikük műve sem lóg ki, sem tömegével, sem magasságával. Sőt – és ez az igazi bravúr -, a könyvtár hatalmas üvegpiramisa is a helyén van. Pedig kiemelkedik. Furcsa módon csak a XVI. századi Neuer Bau-t érezzük oda nem illő behemótnak, a kifejezetten nagy kortársi középületeket nem. Illetve...

És akkor rátérnék, hogy miért sürgős, hogy a t. építész hölgyek és urak meglátogassák Ulmot. Az előbb dicsérettel és elismeréssel említett, kiváló belváros összképe ugyanis komoly veszélyben forog, pontosabban hamarosan a múlté lesz. Ez a várostervezési csoda, ez az összhangzattani mestermű nyilván évtizedek következetes, szakértő munkájának eredménye. Néhány éve azonban valami változott. A Duna túlpartján már korábban felépült egy legalább 15 emeletes, talmi lakókaszárnya, amelyet illő zsúfoltsággal követ két-három újabb. A régi belvárosban pedig, valami egészen elképesztő érzéketlenségről tanúbizonyságot téve, most készül egy magas, hosszú és széles irodaház, pont a gyönyörű, új zsinagóga mögé, a történelmi Fischerviertel szélén, szemben a régi városházával.

Ulm, fotó: Pákozdi Imre
24/32
Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Búcsúzóul egyrészt a képek gyarló minősége miatt mentegetőzöm, másrészt ígérem, hamarosan visszatérek a Donauschwäbisches Zentralmuseumra és a Brotmuseumra. Előzetesen csak annyit: miután Ulmot nemrég, egy hosszabb németországi „dóm-túra" keretében láttam (Regensburg – Heidelberg – Worms - német borút – Speyer – Ulm – Augsburg), talán nem túlzás a látott német múzeumokról átfogó ítéletet mondani: aktualizáló szellemiségűek, mit ne mondjak, erősen átpolitizáltak. Ez azonban és ennek számunkra érdekes, muzeológiai és turisztikai következményei külön cikket érdemelnek.

Pákozdi Imre

 

 

Vélemények (8)
gertan
2014.10.28.
07:49

"...A terv persze hatalmas vitákat generált, de végül a lakosok többségi "igen" szavazatával épülhetett meg ..." 

Ez azt jelentené, hogy az épülettel kapcsolatban reprezentatív közvélemény kutatást, vagy netén népszavazást tartottak?

mB
2014.10.28.
10:12

@gertan: Nyilván valami olyasmit - erre való a sajtó, gondolom erre is használták. Németországban nagy hagyománya van a  pályázatoknak, azok nyilvános megvitatásának, tervbemutatóknak - ahogy az a berlini nagy (és kis) beruházásokkal történt (ld.: Info box). Gondolom kinyomozható lenne a fenti mondat mögötti történet is - én a wikipédiáról vettem az infót, (akkor valamiért nem engedte belinkelni), ahogy onnan tudható az is hogy a tervezés-építés 105 évig húzódó (!) szándékát kísérvén 17 tervpályázat zajlott le 1986-ig: volt tehát folyamatosan miről beszélni.

Pákozdi Imre
2014.10.30.
21:38

@gertan: Magára a Stadthausra visszatérve, kiváncsi lennék a helyszínen látottak alapján alkotott véleményükre. Nem mintha ez lenne Ulm legfontosabb épülete :-). A belváros legnagyobb érdeme amúgy is a harmónia, ami túl a várostervezés profizmusán, sok jó épületet is feltételez. A Stadthaus furcsa egy szerzet ott, a tágas templomtéren. A teret ugyanis oromtetős házak változatos, több rétegű sora övezi. Ezek előterében piruettezik ez az ívelt homlokzatú, tetszetős, fehérruhás idegenség, nem igazán zavaróan, de minek. 

mB
2014.09.30.
22:09

Kis hozzátétel: bár a Stadthaus valóban kortárs, de azért messze nem "friss": a sokéves döntésképtelenség után 1986-ban nyerte meg Richard Meier a munkát (ha jól értem pályázaton), azaz lassan 30 éve (wiki).

A terv persze hatalmas vitákat generált, de végül a lakosok többségi "igen" szavazatával épülhetett meg - ami talán municíó lehet ahhoz hogy a bontókalapács ne merüljön fel, amihez részemről hozzáadódik a tervezővel kapcsolatos pozitív előítéletem. Nem jártam ott élőben, izgalmas lenne tudni hogy valóban hogy működik, hogy él: úgy formailag mint működésében, a helyiek gondolkodásába való beágyazottságban.

Pákozdi Imre
2014.10.01.
05:59

@mB: Kívánom, hogy ebben ne legyen igazam. 

pozsiani
2014.09.30.
20:21

Ha szabad egy kis helyesbítést: Ulm Baden-Württemberg tartományhoz tartozik, nem Bayernhez. Habár a határvonal tényleg közel van, a Duna túlpartján lévő Neu-Ulm már Bajorország része. Üdv a helyszínről :)

Pákozdi Imre
2014.09.30.
21:07

@pozsiani: Köszönöm. Számomra egyébként Ulmnak nem annyira a bajor jellege a fontos, hanem az a megragadó, valamikori városépítészeti és közelmúlt-béli városfejlesztési csoda, amit éppen elront a Fischerviertel határán épülő giga-ház. Örülnék, ha ezt - helyi lakosként - kommentálná. 

pozsiani
2014.10.01.
20:02

@Pákozdi Imre: A Neue Straße-n épülő két banképületre gondol? Nem is tudom, a következő kép két éves, a jobb szélén látható sárga iroda helyén épül az új. Igazából van itt már minden, csík, V-betű, háromszög és piramis épület, engem nem ez zavar a legjobban most http://www.akbw.de/typo3temp/pics/986_p_6ee61efe6b.jpgHanem a Sedelhöfe projekt. Mikor először jártam itt rögtön az tűnt fel, hogy mekkora élet van a belvárosban, sétálóutcákon, sehol üres üzlethelyiség. Nem gyilkolták meg úgy ezt az övezetet, mint az otthoni kisvárosokat a plázákkal. Kihalt centrum, bezárt minden kicsi és nagy bolt, inkább az üvegkalitkákba járnak melegedni az emberek.

Erre jött ez a terv: http://www.swp.de/sedelhof./18000 m2 üzleteknek +lakások, irodák, közvetlen a központban, hatalmas területet romboltak le miatta. Mindenféle bolt megtalálható volt eddig is, a belvárosban és a 3 km-re lévő plázában szintén. Nem értem miért kell ez a shopping óriás?! Előre siratom azt a szép, élettel teli belvárost. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.