Városi veranda – Szalay Kata Csenge diplomaterve
Szalay Kata Csenge mestermunkájában a városklíma tematikájához kapcsolódó tudományos és tervezéselméleti aspektusokat figyelem előtt tartva tervezett. Helyszínválasztása a klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett, sűrűn beépített belvárosi urbánus közegre esett. Azon belül is egy pozitív példát keresett, amire tervével rá tudott kapcsolódni, új közösségi funkciókat teremtve a természet, a város és a használók igényeit szem előtt tartva.
Szakdolgozatomban a városklíma komplex problémakörét jártam körbe, kiindulva a városi klíma jellemzőiből, mint a hőszigethatás, szennyezett levegő és szélsőséges időjárási viszonyok. Ezután vizsgáltam a megoldási megközelítéseket mind tudományos, mind tervezéselméleti szemszögből. A legfontosabb aspektusok, amelyek mindkét megközelítés fontos alapját képezik, az ökológiai egyensúly fenntartása a városokban, illetve a természet és ember igényeihez igazított tervezés. Ezeket szem előtt tartva kezdtem neki mestermunkámnak, a helyszínválasztásnak és a tervezésnek.
Helyszínválasztásom a sűrűn beépített belvárosra esett, itt vizsgáltam a közterek eloszlását, minőségét, az utcai térbővületeket. Így leltem rá a belvárosban zöld oázisként húzódó Janikovszky Éva parkra, mely a Dob és Wesselényi utca között található. Zárt kertként, egyszerre hozza a belső udvarok intim hangulatát, emellett a város összes lakója előtt nyitva áll, egy kellemes közparkként funkcionálva. Pozitív jellemzői mellett találtam negatívumokat is, amelyeket tervemmel orvosolni szeretnék. A park előtti térbővületben egy kertészet húzódik, amely oldalán a dupla kerítéssel egy eldugott, zárvány szerű bejárati helyzetet teremt a park számára. Az utcán sétálva szinte észrevehetetlen a zöldterület jelenléte. A park másik oldalán található egy bejárat, ám az zárva van, így megakadályozva az átjárhatóságot, zsákutca hangulatot eredményezve. Ezeket a helyzeteket oldanám fel tervemmel, átjárhatóvá téve a parkot, az előtte elterülő térnek városi funkciókat adva és egy hangsúlyos kapu sávot megfogalmazva, amely beinvitálja az arra járókat a zöldbe.
A kapu sávban létrejövő többszintes épületnél a koncepcióm hangsúlya a nyitottságon, áttörtségen és transzparencián volt. A földszinten egy városi szintet hoztam létre, amely ki tud települni, be tudja lakni az előtte található városi teret. A kertészetet, mint pozitív forgalmat generáló funkciót mindenképp meg szerettem volna tartani, azt egy kiemelt helyzetbe emelve. Köztes funkcióként pedig egy edukációs teret fogalmaztam meg, amely a fiatal generációkat célozza meg, bevonva őket a városi klímadiskurzusba. Az így kialakuló többszintes épület tehát amellett, hogy invitáló kapuként szolgál a mögötte elterülő parknak, városi aktivitásokat generál, játékos oktatóterekkel egészül ki és a kertészet jelenlétéből adódóan növényházként is funkcionál. A játékos workshop-terek iskolások, óvodások tantervbe integrált oktatását, játékos tapasztaláson keresztül történő tanulását szolgálják, de akár felnőttek számára is tarthatók itt workshopok, előadások a klímatudatosság, az ember és természetközpontú várostervezés fontosságáról.
Az utcafrontról visszahúzott épület teret ad a belvárosokban nagy fontossággal bíró utcai térbővületnek, amelyre a környező funkciók ki tudnak települni. Egy lépcsős lelátó keretezi ezt a városi fórumteret, ahol akár utcai rendezvények, filmvetítés, koncertek, piac is rendezhető, ezzel színesítve a városi palettát, bevonva a teret az urbánus közeg életébe. Az általam terezett épület a városi tér irányába megnyitásokkal, üveghomlokzattal fordul, a park irányába néző déli homlokzatot pedig áttört födémű veranda, eltolható polikarbonát burkolattal árnyékolja, egyben áttetszővé is téve azt. Az épületben a funkciók összefonódnak, emellett elválaszthatóak is egymástól, így akár egybefüggően, akár elszeparáltan is tud működni. Az épület a kiemelt kertészet fém szerkezetét követi le, így acél pillér gerendaváz az alapja, amely megfelelő áttörtséget tud teremteni. A térelválasztásra felhasznált eszközrendszert a lépcsők, mobil falak és függönyök képezik. A födémeltolásokkal, a kint-bent közötti átmenetekkel és a térelválasztó elemekkel játékos, átlátásokat biztosító térrendszer jön létre.
A földszinten egy kávézó és az edukációs tér lépcsős fogadótere között található a bejárat a parkba. Ez tölcsérként beszűkülve majd újra feltárulva beinvitálja, bevonzza az arra járókat, élettel töltve meg a zöld oázist. A kávézó mindkét irányba megnyílva kitelepül a városi térre és a parkba egyaránt, így különböző használói élményt biztosítva. Az edukációs tér fogadószintje egy lépcsős lelátóval fordul a fórumtér irányába. Az épület pinceszintjén kaptak helyet a kiszolgáló funkciók, és egy workshop-tér is, amelyben érezhető a pincék természetes temperáló hatása. Az első szinten egy előadó tér található, mellette pedig leválasztható könyves olvasó tér, ahol ismeretterjesztő könyveket lehet olvasni és kivenni. A második szinten játékos falmászó tér, terasz és egy függönnyel kettéválasztható workshop-tér kapott helyet. A harmadik szint a játéké, itt egy csúszda található, amelyen lecsúszva megtapasztalható a szélcsatornák hűtő hatása. A negyedik szinten a kertészet eladótere található, kiegészülve workshop-terekkel, ahol növényekkel kapcsolatos foglalkozások kaphatnak helyet. A déli oldalra elhelyezett verandák minden szinten egy új városi nézőpontot biztosítanak, egyre kiemelkedve a megszokott városi szintből, egészen a tetőszintek fölé emelve a látogatók perspektíváját. Az épület fenntarthatóságához kapcsolódóan a pincében és a legfelső szinten esővíztárolók kaptak helyet, amelyek a térszinti és tetőszinti csapadékvíz gyűjtésére alkalmasak, és gravitációs öntözéssel az épületet belakó növények öntözését szolgálják.
Az így létrejövő tömeg tehát megoldja a park bejárati helyzetét, felhívva a figyelmet a mögötte rejlő világra, növényházként a városlakókat ellátja növényzettel, edukációs térként pedig a jövő generáció oktatását szolgálja. Ez a funkcióegyüttes összefonódva egy olyan mixet alkot, ami talán helyt tud állni a jövő kihívással bíró időszakaiban, pozitív hatást tud teremteni a klímaváltozással egyre jobban terhelt belvárosi szövetben, a városlakók szemléletformálásával hozzá tud járulni egy jobb jövőkép eléréséhez.
Szalay Kata Csenge
Szerk.: Borenich Levente
