Van, volt és lesz Szépmű
Éveken keresztül generációk próbáltak a furnérlemezek résein betekinteni a Román Csarnokba, ahol a szűrt fényből csak a horganyozott polcrendszereken nyugvó szoborformák és Donatello Gattamelata másolatának sziluettje sejlett fel. Azt hittük, ide sosem léphetünk be. Szerencsére tévedtünk!
2015-ben zárta be kapuit a Szépművészeti Múzeum, hogy egy majd 15 000 négyzetmétert érintő helyreállítást végezhessenek rajta. A korábbi évtized felszín feletti és alatti bővítési terveivel ellentétben a Liget Projekt csupán a régi architektúra felújításával és az elhanyagolt Román Csarnok restaurálásával kezdett méltó első lépésként.
Mányi István építész és stúdiója korunk Budapestjének egyik legnagyobb érzékenységgel és profizmusával működő, műemlékeket felújító csapata - elég a nemrég elkészült Gül Baba türbéjére, vagy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ligeti György Oktatási Épületére gondolni. Nekik, a restaurátoroknak és minden egyes múzeumi dolgozó kivételes munkájának köszönhető az, hogy szerdán átadhatták a főváros kulturális színterének egyik legfontosabb épületét.
Az esztétika előtt a műszaki modernizációt fontos kiemelni, hiszen lecserélték a hetvenes évekből származó gőzfűtést, a tetőre napkollektorok kerültek, korszerűsítették a biztonsági, vagyonvédelmi, informatikai rendszereket, és a műalkotások biztonságát garantáló állandó hőmérséklet, páraállapot modernebb szabályozását is megtervezték.
A belsőterek színei felfrissítik a hagyományos múzeumról alkotott képünket. Ezeket az árnyalatokat az egyes osztályok muzeológus csapata határozta meg, így lehet most például az Európai szobrászat 1350-1800 kiállítás impulzív mélykék, míg a Magyarországi művészet 1600-1800 tárlat egyik tere zsengezöld.
Eljött az idő az ókori kiállítások koncepcióváltására. A pinceszinten bejárható antik és egyiptomi kiállítás rendezői a kronologikussággal szakítva tematikusságra alapozták a felépítést. Az izgalmas darabok szinte teátrális, a kortárs igényeknek megfelelve valódi múzeumi élményt nyújtanak, arról nem is beszélve, hogy még egy mai alkotás, Kelemen Zénó szoborpadja is helyet kapott az egyik helyiségben.
Visszaköszön egy pillanatig a 19. század azon múzeumi eszméje is, mely – például a háború előtti berlini Neues Museum esetében – a kiállított tárgyak körül díszletszerűen elevenítette meg az adott kor formavilágát. Az egyiptomi gyűjtemény első terméről van szó, ahol négy, ókori templom támaszait idéző oszlop ragadja meg a tekintetet.
A Román Csarnok felújítása hetven évig folyton halogatott problémát jelentett, az egyik legjelentősebb építészeti adósságát alapozva meg a fővárosnak. A háború utáni évtizedekben a gipszmásolat gyűjtemény kapott itt helyet, melynek rehabilitációja szintén megtörténhet a közeljövőben és a komáromi Csillagerődben, valamint az új Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban nyílhat belőle látványtár. Majd 70 restaurátor áldozatos munkájának hála szerda óta gyönyörű állapotban járható be a Csarnok egyelőre üresen, később viszont új funkcióval, és berendezéssel együtt is élvezhető lesz.
Új funkcióval találjuk viszont a Michelangelo termet. A sokáig gazdasági irodának használt tér most kamarakiállítással debütál a közönség előtt. Leonardo da Vinci és kortársai által készített rajzok sorakoznak itt a Gyűjtemény rejtélyes lovas bronzplasztikája körül feltéve a kérdést: valóban Leonardo, vagy talán egyik követőjének alkotásáról van szó? Az izgalmas szobrot a közelmúltban még az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusai is megvizsgálták a csillebérci kutatóreaktorban.
A felújítás még nem ért véget, vannak tervek további technikai modernizációra és a tetőtér kihasználására, de már most egy európai mércével is minőséginek tekinthető rekonstrukcióról beszélhetünk. A múzeum összes kiállítóterét 2019 nyarától láthatjuk újra.
Pleskovics Viola
Többek között a Szépművészeti Múzeum is megtalálható az Építészfórum kortárs építészeti térképén, melyet itt lehet böngészni további munkákért és cikkekért.
