Újraavatták a budavári zsidó imaházat

Közel 400 év után, az 5779. zsidó újév alkalmából rendezett avatási ünnepséggel visszatér a vallási és közösségi élet az egyik legrégebbi magyar zsidó imaház falai közé. 

Közel 400 év után éled újjá a zsidó közösségi és vallási élet a Budai Várban. Először a 13. században IV. Béla uralkodása idejétől a 15. század második feléig, majd a 16-17. században, a török hódoltság alatt gyakorolhatta vallását a zsidó közösség a Budai Vár területén. Buda visszavételekor az oszmánok mellett az itt élő zsidó közösség is áldozatául esett a harcoknak. A középkori zsinagógát felgyújtották, majd a romokat betemették. Az egykori zsinagóga romjainak első feltárására az 1960-as években került sor, ugyanakkor, amikor a most avatásra kerülő imaház maradványai kerültek elő. Az 1960-as években visszatemetett egykori középkori zsinagóga feltárásáról szól az imaházban megtekinthető kiállítás. Az eddig csupán kiállítóhelyként üzemelő egykori imaterem az újraavatással visszanyerte eredeti funkcióját, és a továbbiakban az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Budavári zsinagógájaként látja el a zsidó közösség szolgálatát.

 

Az eseményen Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija köszöntötte az egybegyűlteket, majd ezt követően méltatta az ezeréves magyar-zsidó együttélést, kiemelte beszédében, hogy a történelmi helyszíneket újra közösségi élettel kell megtölteni, és külön felhívta a figyelmet a most megnyílt imaházhoz közel található Mátyás-korabeli nagy zsinagógára, mely egyelőre még vár a feltárásra. 

A Budavári zsinagóga a zsidó újév, a Ros Hásána alkalmával kezdi meg működését, és egyelőre a Nagyünnepeken, illetve péntek esténként és szombatonként tartanak Istentiszteleteket. A zsinagóga megőrzi muzeális funkcióját is, a Budapesti Történeti Múzeum kiállítása továbbra is látogatható lesz a nagyközönség számára.

Forrás: Sajtóközlemény