Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – Mesteriskola 5. csapat
Részletesen bemutatjuk az Újpalota Közösségi Ház ötletpályázatára a Mesteriskola 5. csapata (Banu Roland, Gaschler Gábor, Mottl Rita, Szabó Ádám, mester: Szabó Levente) által készített pályaművet.
ÁLTALÁNOS ELVEK
Újpalota régi-új Fő tere, véleményünk szerint sajátos, hagyományos tér-fogalmainkkal nem könnyen leírható megközelítéseket és építészeti, köztérépítészeti eszközöket igényel. A 70-es években végbement nagyarányú fejlesztés a szó hagyományos értelmében központot nem hozott létre, a közeli hatalmas bevásárlóközpont megépítése pedig az így-úgy működő központi térhasználati funkciókat is elvonta. Tervünk stratégiája két, egymástól jól elhatárolható, de mégis együttműködő elven alapul:
ABSZTRAKT TÁJ - NYITOTT STRUKTÚRA
Lakótelepeink telepítésének egykori logikája mára legfeljebb történelem. Az ittmaradt épületek sokszor szürreális tájat alkotnak, miközben – köszönhetően részben a vegetáció intenzitásának és a lakosság szociológiai homogenitásának – élhető környezetet teremtenek. Ebben a városi tájban a hagyományos tér-fogalmakkal nem sokra megyünk. Tájban gondolkoztunk, nem csak a nagyméretű szövet táji jellege miatt, de a tér környezetének távlatai, a magasból való rálátás általános lakótelepi jellemzői miatt is, de főképp azért, mert nem egzakt térfalakkal rendelkező, hanem sokkal inkább diffúz térről beszélhetünk. Célunk egy olyan nyitott struktúra létrehozása volt, amely:
- úgy képes megadni az új tér karakterét, hogy közben nem zárja azt önmagába
- képes kapcsolódni a környező irányokhoz, utakhoz és utcákhoz
- variáblis használatot tesz lehetővé a legkülönfélébb intenzitású használati módozatok tekintetében
FUNKCIONÁLIS SOKFÉLESÉG ÉS EGYÜTTÉLÉS
Egy tér működését a funkciók térre kisugárzó sokfélesége adhatja. Úgy véljük, hogy ezért a térnek éppúgy kell kapcsolódnia a Zsókavár utca túloldalán lévő központi funkciókhoz, ahogy a jelenleginél tervezettebb formában meg kell tartsa a tér „tranzit“ jellegét, a tér meglévő és új épületeivel biztosítania kell a legkülönfélébb térhasználati módozatokat. A közösségi ház épületei (az átalakított meglévő klubház és az új közösségi ház), valamint a megmaradó élelmiszerüzlet éppúgy fontos elemei a térnek, mint a kialakuló új rendezvénytér, vagy az azt körülvevő köztérépítészeti szövet.
E fenti stratégiát három, egymásból következő dramaturgiai elemre építettük:
- a pihenőtér mint SZÖVET
- a rendezvénytér és a közösségi ház mint integrált TÁRGY
- a meglévő épületek mint KIEGÉSZÍTŐ elemek
SZÖVET: a pihenőtér
A jelenlegi Fő tér inkább park, inkább egy, az újpalotai lakótelep épületei között kialakuló maradéktér, semmint központi, kitüntetett tér. Jelentőségét is inkább sajátos „tranzit“ jellege adja. Fontos azt is látnunk, hogy a jelenlegi park-liget-tér mérete hatalmas, tagolása mind funkcionális, mind köztérépítészeti értelemben indokolt. Tervünk alapvető koncepciója épp ez a tagolás, melynek első dramaturgiai eleme, rendezőelve a jelenlegi ligetet átértelmező SZÖVET. Célunk egy olyan land-art projekt létrehozása, amely fő célja a teljes liget egységes, de urbánus kezelése, amelyben a teljes park funkcionális értelemben vonzó, pihenőfelületként jelenik meg. Építészeti értelemben célunk egyfajta homogenitás elérése volt: ahogy a lombkoronaszint már jó minőségű, beérett homogén struktúrát ad, úgy a talajszinten sem zöldfelületek és közlekedőutak rendszerére, hanem absztrakt tájra, egységes köztérépítészeti felületre van szükség.
TÁRGY: a rendezvénytér és az új közösségi ház
Könnyen felismerhető: a tér jelenlegi dimenziói miatt a rendezvénytér indokolt mérete töredéke a teljes területnek. De ugyanígy kézenfekvő belátni: önmagában, hagyományos tér-térfal viszonylatokban gondolkodva a közösség ház nem képes szervezni a tér életét. Ezért koncepciónkban az új közösségi ház és a tér egyetlen, nagyméretű és határozott elem, egyetlen TÁRGY, amely a körülötte átfogalmazott liget-szövetben úszik. Ebben a felfogásban a rendezvénytér egyszerre az új épület része, nyúlványa vagy éppen előszobája és egyszerre olyan nyitott tárgy, amely a legkülönfélébb használati módokra és környezeti kapcsolatokra képes. Elhelyezése igazodik a lakótelep nagy raszteréhez, hiszen ez olyan erőteret jelöl, amely az épített környezet kézenfekvő vonatkoztatási rendszere lehet. A tér nyitott a Zsókavár utca felé, hiszen annak túlfelén kialakulófélben lévő kereskedelmi városközpont fontos eleme lehet a Fő térnek.
KIEGÉSZÍTŐ elemek: az átalakuló jelenlegi közösségi ház és az élelmiszerüzlet
Vannak meglévő épületek, amelyek különböző okokból megtartásra érdemesek. Ilyen egyrészt az egykori pártház, a mai közösségi ház, amely láthatóan ma is jól működik, egyszerű felújítással kiváló kerete lehet a kisebb, klubhelyiségeket igénylő eseményeknek. A megtartás egyrészt gazdaságossági eszköz, másrészt az ütemezhetőség kézenfekvő lehetőségét rejti, harmadrészt azonban lényeges tézisünk tükre, miszerint az új rendezvénytér KIEGÉSZÍTŐ elemekre szorul, olyan környező funkciókra, amelyek a legváltozatosabb módon képesek életet, használatot generálni és vonzani. Ehhez a funkciók külön élete, elkülönülő épületekben való megszervezése jó megoldásnak tűnik, a kétségkívüli kisebb hátrányok (kiszolgáló funkciók duplázása) ellenére is. Ugyancsak felújítás és arculati igazítás utáni megtartásra javasoljuk a jelenlegi élelmiszerüzletet, amely önmagában a térre forgalmat generáló épület, ugyanakkor látható funkcionális igény is.
KÖZTÉRÉPÍTÉSZET, KÖRNYEZETRENDEZÉS
A Fő térnek nevezett térség jelenleg inkább park, mint tér. A zöldfelületek aránya és a lombkoronaszinti borítottság messze meghaladja a városi térre jellemző mértéket. A meglévő, 30-40 éve telepített – javakorabeli – faállomány egyértelmű értéke a területnek: parkon át indulni munkába és parkba érkezni délután a városból – ez nem elhanyagolható életminőség javító tényező az itt lakók életében.
A főként ostorfákból, platánokból és juharokból kialakított fasorok és facsoportok egyértelműen jó állapotúak, biológiai és díszítőértéküket várhatóan hosszútávon megőrzik. Az előbbieket kiegészítő, kisebb, intenzívebb virág- ill. termésdíszt adó, rövidebb életű faegyedek (pl. galagonya, szivarfa, csörgőfa stb.) egy része már elöregedett, vagy az elöregedése hamarosan megkezdődhet. Ezek fokozatos kivágása, lecserélése indokolt lehet.
A tervünkben megfogalmazott mesterséges városi „táj“ mint zöldfelület, az abban kialakított dombok térbeli és vízuális inspirációs felületként is megjelennek. Az alapvetően gyeppel borított felületek további rétege lehet, hogy konkrét kertépítészeti továbbtervezéssel, például különböző pázsit és fűfélék, hagymás tavaszi, egynyári virágok, talajtakarók tarka-barka egyvelege, uralja a területet. A dombok felszínét éppenséggel a városi tér jellemző felületeivel is oldhatjuk (színes beton, aszfalt, gumi, rekortán, homok stb), amely ez esetben az aktív szabadidős tevékenységek kontúrjait jelölhetik ki (gördeszka, streetball, játszótér, bmx) A dombok, dűnék térbeli transzformációival nyitott-zárt, intim és szabad teresedések alakíthatók ki.
A területen található Újpalota alapkövet a helyén megtartjuk, a többi emlékművet és szobrot új helyen javasoljuk felállítani. A meglévő szökőkút helyett a tér-ház együtteshez alkalmazkodó modern jet-es vízjátékot terveztünk. A kialakított rendezvénytér méreteinél fogva alkalmas mind a nyári, mind a téli fesztiválok, vásárok, rendezvények flexibilis befogadására (majális, borfesztivál, ünnepi játékok, karácsonyi vásár, rock-koncert).
ÉPÜLETEK, SZERKEZETEK
A meglévő közösségi ház szerkezetét és kubatúráját megtartjuk. Belső térben flexibilis, mobil falakkal szeparálható tereket javaslunk. Az épület külső homlokzati szigetelést és táblás burkolatot kap,a jelenlegi ablakokat/megnyitásokat, szintmagas struktúrált függönyfalakkal váltjuk ki.
Az új közösségi ház 32x33 m befoglaló méretű, alápincézett, vasbeton szerkezetű épület. Vízszintes teherhordó szerkezetei sík- ill. alulbordás monolit vasbeton lemezek. Építészeti megjelenése takarékos, szűkszavú, amely a gazdaságos egyszerű alaprajzi rendszerében is megmutatkozik.
Kapcsolódó oldal:
Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – a Mesteriskola hallgatóinak pályázatai 2.
