Újpalota Közösségi Ház ötletpályázat – Garten Stúdió Kft., Incorso Kft., megvétel

Részletesen bemutatjuk az Újpalota Közösségi Ház ötletpályázatára a Garten Stúdió Kft. és Incorso Kft. által készített, megvételben részesült 2. sz. pályaművet.

MŰSZAKI LEÍRÁS
Meglévő állapot elemzése, problématérkép
Újpalota városrész központja jelenlegi állapotában nem felel meg azoknak az elvárásoknak, melyeknek egy aktív közösségi funkciókkal bíró, kulturális, szolgáltató és kereskedelmi szerepkört egyaránt betöltő központnak kellene. Ugyanakkor a terület adottságai kedvezőek, pozíciója, mérete és meglévő növényállománya miatt a fejlesztési lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre ahhoz, hogy ezen adottságokra építve a teret Újpalota sokoldalú, színes és barátságos központjává tegyük.

A tervezési területet délkelet-délnyugat irányban közvetlenül panelházas lakóterületekhez kapcsolódik, míg az északkeleti és az északnyugati oldalon jelentős, tömegközlekedést is bonyolító utak határolják. A két út közül a Zsókavár utcai oldalon figyelhető meg közvetlenebb, élő gyalogos kapcsolat az utca túloldalán lévő beépítés felé. Ennek az az oka, hogy a Nyírpalota úttal ellentétben itt a beépítés térben is közelebb van, és zömmel ezen az utcán találhatók a környék kereskedelmi és szolgáltató funkciót betöltő épületei. A villamos- és buszmegállók, valamint a délre elhelyezkedő lakóövezet között a parkon át jelentős gyalogos átközlekedés figyelhető meg, a Nyírpalota úti megálló az átvezető gyalogutak egyik gyűjtőpontja.

A városrész nagy közterületi zöldfelületekkel kialakított lakótelepi övezet. Jelenleg a közel 1,8 ha nagyságú tervezési terület is jellemzően növényzettel fedett, „átjáró-park”. A lakóépületek közötti közhasználatú, intézményi, és vonalas jellegű zöldfelületek magas területaránya az egész városrész arculatát –pozitívan – meghatározza. Az intenzív növényzet a lakások leárnyékolása és a jó levegő miatt jótékony adottság, ugyanakkor ma már nem az árnyékos területek, hanem az egybefüggő, napos, áttekinthető, tágas teresedések kezdenek hiányozni a lakótelepek környezetéből.

Az ökológiai előnyök mellett az is szembetűnő, hogy ezek a területek funkcionális kínálata szegényes, leginkább nagy, alig tagolt fásított gyepfelületekkel találkozhatunk. Ebbe a rendszerbe simul bele tervezési területünk, amely azonban már mutatja a „főtérré válás” bizonyos jeleit (a művelődési ház ittléte, a vendéglátás megjelenése, szökőkút stb.). A többfunkciós főtér azonban még hiányzik, ez a frekventált helyzetben lévő terület is leginkább csak egyike a környék számos nagyobb, összefüggő, koros fákkal sűrűn benőtt zöldfelületének. A túl intenzív növényzet a terület belsejét elrejti, karakterét elfedi. Ez a „rejtőzködés” egy főtér esetében ilyen mértékben nem indokolt.

Közösségi ház
A jelenlegi közösségi ház pozícióját, épülettömegét és bejáratát tekintve is előnytelen szituációban áll a lakóépületek közvetlen közelében. Az épület az északi irányban lévő sávházhoz képest annyira közel helyezkedik el, hogy a magassága, kubusa apró pavilonnak érződik. A bejárat gyakorlatilag hátat fordít a jelenlegi teresedésnek, illetve a parknak. Ugyanakkor az épület közvetlenül rá van „tolva” a tömbbelsőt feltáró útra, mely nagyobb tömeg feltorlódásakor balesetveszélyes helyzeteket idézhet elő. Lényegében az épületet idelátogatóként nem lehet felismerni, megjelenése nem sugallja a funkcióját, akár egy a lakótömb belsejébe betelepült varroda vagy iroda is lehetne. A ház problémájának megoldását szerintünk a sávházak talpától való „kiszabadítása” jelentheti. Ennek egyik módja lehetne, ha az épület nyugati irányba bővülne, illetve, hogy ha vertikálisan erősödne, vagyis emeletráépítés készülne. Ezt a lehetőséget alaposan megvizsgálva a szerkezeti problémák és a körülötte lévő nagy fák közelsége miatt elvetettük. A szerkezet felfelé csak jelentős erősítéssel bővíthető. Alapterületi bővítés, mely érdemben segítené a ház „kiszabadulását”, csak két idős fa kivágásával lenne lehetséges. „Egy harminc éves fának viszont pont harminc év kell, hogy egy harmincéves fa legyen belőle.” - még ha a kivágása nemes célt szolgálna is. Fentiek alapján a meglévő művelődési ház elbontása mellett döntöttünk.

Kevés parkolóhely van a területen még a lakások kiszolgálására is, különösen, ha figyelembe vesszük a területen lévő művelődési ház, cukrászda, és áruház parkolóigényét is. A jelenlegi közlekedési rendszert, a határoló utcákat és a lakótelep szerkezetét figyelembe véve célszerű a felmerülő többlet parkolóigényt a terület keleti részén a meglévő parkolók bővítésével kialakítani, mely gondolat szintén a meglévő művelődési ház bontását erősíti.

Cukrászda
Az épület a művelődési ház és az élelmiszerbolt közt helyezkedik el. Tömegformálása nem illeszkedik a környezetéhez, már-már bántóan idegen, még akkor is, ha próbált valamelyest hasonulni a buszmegállók melletti pavilonokhoz. A „szögletes” lakótelepek közösség funkcióinak bővítésére jó irány volt a ’80-as években a más karakterű épületekkel való kiegészítés melyre kiemelkedő példa a Ferencz István által tervezett Újpesti Művelődési Központ (1983-1986), mintegy puhítva a szikár lakótömböket. Ennek ellenére a tervezési területen ez az irány nem hozott kifinomult eredményt, feltehetően a nem egy korban és nem egy tervező által tervezett különböző funkciójú épületek miatt. Ezen épületek közül a cukrászda kakukktojásként különül el formájával és anyaghasználatával is. A tervezési terület kedvezőtlen peremén helyezkedik el a ház. Az épület kultúrált, a térhez kapcsolódó fedett fogyasztóterasszal való bővítése csak a meglévő helyzet még bonyolultabb leképezéseként lenne értelmezhető. Az épület lebontását javasoljuk.

Buszmegálló-pavilon
Nyírpalota utca
A Nyírpalota utcai buszmegálló és az arra rákapcsolódó pavilonsor a terület és a kialakult közlekedési szisztéma szempontjából is előnyös helyen található, mintegy a terület kapuját képezi nyugati irányból, és jelenlegi kialakításával is kulturált megérkezést-indulást biztosít a térre közlekedők számára. Ugyanakkor a terület egyik kiemelkedő részén elhelyezkedő épület nem kellőképpen karakteres, mintegy ellaposodik az építése óta megemelkedett magasságú növényzet árnyékában. A különféle funkciók egyre cserélődő bérlői miatt a homlokzati megjelenése az épületnek elaprózódott. A főút felőli homlokzatán a parabolaantennától a graffitiszerű homlokzati cégéren keresztül sok minden megtalálható. Mára az amúgy még érdekesnek is mondható épület karikatúra jellegű lett. Szemmel láthatóan a pavilonok kínálatára igény van, azok minden lehetséges módon igyekeznek kifolyni az épületen belüli szűk terekből a kis tér irányába. Az épületek néhány előnyén kívül, amik a szűkösségük miatt nem használhatók ki teljesen, egy nagy hátránnyal is rendelkeznek. Nem nyílnak ki a keleti oldaluk felől lévő belső tér irányába, csak a buszmegálló felé. Lényegében a „hátsójukat” mutatják a tér irányába. Feltétlenül javasolt az épületek alapterületének bővítése, főként a raktározás, kiszolgálás funkcióinak tekintetében.

Zsókavár utca
A Nyírpalota utcai buszmegálló környékéhez képest a Zsókavár utcai megállóhoz kapcsolódó pavilonépületek az egy pontba sűrűsödésük és a magas lakóépület tövébe szorulásuk miatt jelentéktelen melléképületeknek tűnnek. Lényegében elvesznek a magas növényzetben. Megtörik az utca tágas nagyvonalúságát, pont ott szűkítik be az utcakeresztmetszetet, ahol annak a legtágabbnak kéne lennie, a buszmegálló környékén.

Áruház
Az áruház épülete méreteit tekintve illeszkedik a körülötte lévő domináns épületekhez, ugyanakkor homlokzati kialakítása-megjelenése nem egy dísztérre való. Ez köszönhető a benne lévő raktáráruházi funkciónak és az eredeti épület ipari csarnokokra kitalált szerkezeti rendszerének egyaránt. Az áruház előtti bevásárlókocsik, és a bolt kirakatnélkülisége kifejezetten zavaróak, a házra ragasztott rengeteg és túlzó, monoton reklámfelirattal együtt. Az épület dísztérhez való kapcsolása nehéz feladat, de mindenképp megoldandó, különben a funkciója által amúgy is elszeparálódásra „hajlamos” épület leválik a dísztérről. Mivel a terület egyik jelentős épülete az áruház, ezért ez nem volna kívánatos sem rövid, sem hosszú távon.

Fejlesztési koncepció - épületek
Újpalotai Közösségi Ház
A jelenlegi közösségi ház elbontása után a helyén parkoló épül. Az új épületet a terület északi részén helyeztük el, mintegy folytatva a Zsókavár utcai laképület-sor vonalát, ezzel térfalat képezve a dísztéren. A ház a tér kapujaként jelenik meg északi irányból, és az épület mellett elhaladva juthatunk a dísztérre. A telepítést a megismerhető-megtalálható hely, a minél nagyobb egybefüggő térfelület megtartása, és az épület „elkerülhetetlen” központi elhelyezése indokolta.

Ma, amikor a fiatalok generációjának a kulturális ismereteit javarészt az internet, a facebook és a google teszi ki, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kultúra hagyományos hús-vér átélésének a helyszíne a fiatalok számára is csábító, elérhető legyen. Olyan épületet terveztünk, ami egy átlátszó burkon belülre elhelyezett, csábító megjelenésű testekből áll. A testek átlátszó csomagolása érdekessé teszi őket a kívülálló szemében. A testek felületén led-kivetítő lesz elhelyezve, mely hirdeti az aktuális kulturális programot, villog, mozog ha kell felhívja magára a figyelmet, mint egy bannerhirdetés. A fiatal facebookos talán rákattan a tartalomra, és lájkolja majd. Meg kell fiatalítani a kultúrház közönségét ahhoz, hogy élni tudjon és fejlődve közösségi házként funkcionálni. Az épület réteges szerkezetű, mint egy hagyma. Legkülső rétege maga a dísztér, ami körülveszi az épületet nézelődő, kíváncsiskodó vagy remélhetőleg bekívánkozó emberekkel. A következő réteg az üveghéj, ami több helyen kinyílik vagy nyitva van, és beengedi az érdeklődőt anélkül, hogy részt venne a dobozban zajló eseményen. Aztán az átmeneti tér következik az üveg és a következő tömör réteg közt. Ebben a rétegben kiállítások és egyéb, akár populáris rendezvények történhetnek. A réteg, ha akarjuk, a dísztérhez, ha akarjuk, a dobozokban rejlő tartalomhoz kapcsolódik. Az üvegszerkezeten keresztül kívülről nézve a csábító tömeg jelzi, hogy bent nyitott vagy „titkos” esemény zajlik. A következő réteg a tömör dobozok képében megjelenő rendezvénytér, mely magában rejti a ház szívét: a nagytermet, ide már bátorság kell a belépéshez, mert bent a hús-vér kultúra vár. A következő réteg a dobozon belüli testekben ismerhető fel, ahova már csak a bennfentesek juthatnak be, akik nem csak megismerni, hanem építeni is akarják a kultúrát.

A földszinten található a nagyterem és az azt körülölelő átmeneti tér mint előcsarnok. A kávézó, ami direktben kapcsolja össze a teret a házzal és a megérkezés terei (recepció, jegyvásárlás, ruhatár). Az alsó szinten, mely a térszínhez képest alagsor, helyezkednek el a tánctermek, melyek egy nagyobb bevilágítóudvar kialakításával kapnak természetes fényt. Ez az udvarka biztosítja a réteges szerkezetben az alagsorba tett termek intimitását, és egyúttal a termek jó időben való szabad térrel összekapcsolását (teremnövekedés a részben fedett udvar irányába). Az alsó szinten találhatók az öltözők közvetlen feljárattal a színpadra. A tánctermek előtt pihenő- és nézőterület lett kialakítva, illetve ezen a szinten került elhelyezésre a mosdóblokk, mely az épületet szolgálja ki alapvetően, de nagyobb rendezvényekkor felügyelet mellett megnyitható a dísztér számára is. A szinten található még a tó vízgépészete, és a hőközpont. Az épület emeletén az irodablokk található és a nagyterem technikai helyisége valamint két páholyhelyiség, és két levegőző-terasz.

A ház kontúrjaiban illeszkedik a környező lakóépületekhez, de a zömökebb és átlátszóbb kialakítása miatt egyértelműen különbözik tőlük, ami a funkcióját tekintve kívánalom. Anyaghasználata: a térre tervezett egyéb, jellemzően fehér beton épületekhez illeszkedő, de azoknál nemesebb anyagból, fehér kőből és üvegből készül az épület, a tetőfelület mint ötödik homlokzat szintén fehér felületű, benne egy bevilágító ablakkal az előcsarnok felett.

Az épület déli üveghomlokzata előtt nagyméretű vászonárnyékoló lesz elengedhető, mely a térről nézve kivetítő-felületként tud majd funkcionálni, illetve az épület előtt elhelyezett alkalmi szabadtéri színpad háttérfelületét tudja biztosítani.

A vizuális kultúra térnyerése manapság tagadhatatlan, ezt minden módon segítenie kell egy modern közösségi háznak. Az épületet olyanra formáltuk, hogy önmagában ne túl sok érzelmet közvetítsen, a benne lévő tartalom által váljon érdekessé. Különösen, ha a belső tartalom ki tud vetülni a homlokzatra, ahol a hatalmas kivetítőn a vizuális lehetőségeknek köszönhetően az épületben játszó színészről pörögnek olyan közeli felvételek, amik a mimikai részletekig engednek betekintést akár ötven méter távolságról, a téren ülve. Ezek a lehetőségek meg tudják újítani akár magát színjátszást is. A kivetítéssel összekapcsolt kultúraterjesztésre már volt egy pozitív példa Konstruktív néven Budapesten.

Cukrászda
A meglévő cukrászda elbontása után a felszabaduló területen parkolóbővítés lesz a megfelelő helyen mind közlekedési, mind terület-felhasználási szempontból. Az új cukrászda épületét a tér keleti térfalaként helyeztük el olyan pozícióba, hogy vizuálisan és fizikailag egyaránt lehatárolja a teret. Az épület egyértelműen levágja a sávházak és az áruház közti parkoló területet, ahol eddig zavaros szituációban, a magas épületekhez szorulva helyezkedtek el a középületek. Ezzel a terület „fellélegzik” és funkcionálisan szeparálódik. Az épület alapkoncepciója illeszkedik a térépítészeti elemekhez, lényegében egy önmagára visszaforduló elemelt (ellebegtetett) térfelület, ahol a lefedés alatt kialakul a cukrászüzem egy fabetétes test, valamint a fogyasztótér egy üveges test formájában, ezenkívül a fedés alatt egy térre néző, fedett fagyizóterasz lesz. Az épület üvegezett cukrászda belsője a teljes üvegfelület eltolásával nyitott helyiséggé tehető, így, ha az időjárás ehhez megfelelő, a cukrászda teljesen a tér részévé tud válni. Az épület teste fehérre festett beton felület, mely anyaghasználatában illeszkedik a lakótelephez – ugyanakkor fehér színével el is különül tőle – „világítani” fog a téren. Ezenkívül üveg és fafelületek adják az épületkontúrt. A ház alatt rejtett világítás lesz, mely az ellebegtetést éjszaka még inkább kiemeli, egyúttal színesíti a tévilágítást.

Nyírpalota utcai buszmegálló és szolgáltatóház
A buszmegálló környéke térépítészetileg minimális átalakítással, lényegében csak az új térhez igazítással kerül átformálásra. Ugyanakkor a területet kiszolgáló jelenlegi butiksor teljes átépítése szükséges. Az épület vonalvezetése megmarad a továbbiakban is, de a magastetős, elaprózott megjelenést megváltoztatnánk. A magastető lebontása után egy új szint kerül az épületre. Az új szintben a tervezett üzletek, kávézók kiszolgáló és raktározó helyiségei lesznek elhelyezve, fellazítva és átláthatóvá (átjárhatóvá) téve ezáltal a földszinti alapterületeket. Az emeletráépítéssel a meglévő épület elveszti pavilonjellegét, helyette egy új karakterű épület keletkezik, mely a régi minden előnyét (elhelyezkedés, funkció, térfal) megtartja. Az új épület ki- és elemelkedik a kis és közepes méretű fáktól, jobban láthatóvá, erőteljesebbé válik. A földszintjét a buszmegálló melletti teresedés és a másik oldali dísztér irányába is áttörtre terveztük, így az épület kétarcúvá válik, és nívósabb kávézó és szolgáltatóegységek tudnak megtelepedni benne. Az épület visszaforduló részébe a kis tér irányából nyíló nyilvános illemhelyet terveztünk, mely a kis és közepes téren megrendezett rendezvényeket is ki tudja szolgálni. A dísztér irányába üvegezett bővítmény készül az épület elé, mely összhangba hozza az épület és a tér irányultságát, rendszerét, illetve bővíti a térszíni alapterületet – tágassá téve a jelenlegi szűkös üzleteket. Az épületben elhelyezhető a kis térre néző újságos és zöldséges, a dísztér aktívabb végére néző kávézó, mely a buszmegállóból is nyílik, és egy, a nyugodt tavat és a művelődési házra tekintő tágas snack bár.

Áruház
Az áruház épülete a jelenlegi tömör homlokzatának feloldására egy előépítmény-bővítést kap a tér irányába, mely az épületnek (új) identitást ad, megjelöli a főbejáratot, kijelöli az épület elejét (ami jelenleg nehezen értelmezhető – lényegében csak a bevásárlókocsik és a parkolók helyzete jelöli meg), valamint elrejti a bevásárlókocsikat a tér irányából nézve. Ez az építészeti elem, mely az új térépítészeti karaktert felvetíti az épület homlokzatára, átmeneti teret képez a tér és az áruház közt, segít szerethetővé tenni a nagyméretű épületet, egyben kirakatszerűvé teszi az áruház utcai homlokzatát, és lehetőséget ad egy későbbi másik funkciójú épület számára a tényleges kirakat kialakítására is. Nem utolsó sorban pedig szélfogóként és előtetőként működik.

Térépítészeti koncepció
Az áhított, élettől pezsgő városközpont létrehozása csak a közösségi funkció erősítésén, a kulturális események feltételeinek jelentős javításán és a szükséges közlekedési kapcsolatok biztosításán túlmutatóan, a megtartóerő növelésén keresztül valósítható meg. De a tér csak úgy válhat működő esemény-, találkozó- vagy pihenőtérré, ha harmóniát tud teremteni a karakterét meghatározó városi beépítéssel, az őt magát is befoglaló térszövettel is.

Közlekedési rendszer
A tér burkolatrendszerének tervezésekor a jelenlegi közlekedési helyzetből indultunk ki. A környezetalakítás során figyelembe vettük a közúti közlekedést, a tömegközlekedést, valamint a területen és környékén lévő intézmények, üzletek, BKV megállók stb. helyzete által meghatározott, a téren több irányban átvezető gyalogos forgalmat.

A vizsgálatot, elemzést követően kialakított új térstruktúra minden felmerülő gyalogoskapcsolatot biztosít. A gyalogosok mozgását jelenleg a két tömegközlekedési csomópont (Zsókavár utcai villamos- és buszmegálló, Nyírpalota úti buszmegálló) és a környező lakóépületek, intézmények pozíciója határozza meg. A legnagyobb gyalogosforgalmat a Zsókavár utcai gyalogátkelő bonyolítja, ez a park legfontosabb megközelítési iránya (és egyik indoka a közösségi ház pozícionálásának). A jelenlegi átlós, sugaras rendszer helyett a fő irányok közötti kapcsolatot határozott, egyenes sétányokkal biztosítottuk, illetve úgy kerestük meg a központi tér berendezési zónáinak helyét, hogy azok az átlós mozgásokat (pl. Profi áruház irányába, taxi felállóhelyek, iskola felé) ne akadályozzák. A tervezési programnak igyekeztünk úgy eleget tenni, hogy a funkcióbővítő átépítés még rendezvények időszakában se korlátozza jelentősen a rendezvénytől független használatot.

A Nyírpalota út és a Zsókavár utca sarkánál lévő gyalogátkelő és a park belseje között jelenleg hiányzó kapcsolatot a zebránál induló széles sétánnyal megteremtettük. Szintén szükségesnek láttuk a déli oldalon lévő taxi állomás és a tér közötti közvetlenebb kapcsolat megteremtését. A tervezett útrendszer több helyen is átjárást biztosít a déli oldalán lévő utca irányába. Tervezési területen kívüli javaslat a Nyírpalota úttal párhuzamos járda kiépítése a tér déli határán túl lévő parkoló átalakításával. A tér átépítése, a Közösségi Ház bővítése a jelenleg a tér szélén (az ABC körül és a Közösségi Ház mellett) található parkolóhelyek számának növelését is megköveteli. Az elbontandó épületek helye alkalmas a szükséges új, 60 férőhelyes parkoló kialakítására. A Zsókavár utcai buszmegállót északnyugat felé, a gyalogátkelőhely utáni szakaszra helyeztük át, lerövidítve a két vonalon átszállással közlekedők útvonalát. Ezzel együtt szélesebb zavarásmentes szakaszt biztosítottunk a tervezett Közösségi Ház homlokzata előtt.

Rendezvénytér / Pihenőtér
Az új, 3300 m2 alapterületű, többfunkciós rendezvényteret a Zsókavár utcára merőleges rendszerben, a jelenlegi park középső részén alakítottuk ki az új Közösségi Házhoz kapcsolódva. Az előzetes vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a környező városrész zöldfelülettel megfelelően ellátott, azonban a városrész központjából hiányzik a közösségi aktivitás központi elemét képviselő városi tér és a jelentősebb vízfelület Ezek a tények is alátámasztották azt a döntésünket, hogy a parkban a burkolt felületek arányát nagy mértékben növeljük, valamint egy nagy egybefüggő vízfelületet alakítsunk ki.

A dísztér és a mellette vezető sétányok vonalvezetésében a tiszta, egyszerű formák uralkodnak. A téglalap alakú dísz- és rendezvénytér két oldalán vezet egy-egy egyenes vonalú sétány a Zsókavár utcára merőlegesen. A délkeleti oldalon lévő sétány fűzi fel a térfalat alkotó épületeket, az új megjelenésű cukrászdát és a szintén megújult áruházat, valamint erre a tengelyre kötöttük be az új parkoló egységet.

A tér teljes mértékben szilárd díszburkolattal kialakított felület, csak a meglévő faállomány értékes egyedeit tartottuk meg a téren, elsősorban az épülettől távolabb lévő térrészeken. Ez a fás terület, központjában egy interaktív díszmedencével, pihenőtérként is funkcionál. Ezek a fák humanizálják a teret, árnyékot adnak úgy, hogy közben nem zavarják a tér eseményeit, még nagyobb rendezvényeit sem, hiszen alattuk szabad az átlátás az egész téren. A nagy átmenőforgalmat biztosító téren külön kihívás nyugodtabb zónák kialakítása úgy, hogy ne aprózzuk fel a területet. Erre a célra „tér-a-térben” elemek, egyedi kialakítású, a rendezvénytér síkjából finoman ülőmagasságig elemelkedő (2-4%), „lebegő” felületek, lemezek szolgálnak, melyeket a meglévő fák köré szervezve helyeztük el. Ezzel a megoldással a tér részét képezik, belesimulnak a tér egészébe, mégis valamelyest védettek a célirányosan átközlekedőkkel szemben. A lemezek „U” alakban alulról megvilágítást kapnak, így a sötétedés utáni látvány meghatározó elemei.

A Főtér természetes kőburkolatot kapott. Négyféle kőburkolatot alkalmaztunk 1 méteres szélességű sávokban, eltérő szélességben rakva. Ez a szürkés és barnás színű kövek keverésével létrejött, finoman árnyalt burkolat fedi a teljes rendezvényteret, melyen a megjelenő ferde fehér beton felületek jól érvényesülnek.

A területen állandó és ideiglenes jellegű rendezvények megtartására is sor kerülhet. Nagyobb szabású rendezvény esetén a Közösségi Ház épülete elé felállított színpad jól látható a tér egészéről. A tér közepén, a nagyszínpad tengelyében elhelyezett médiabox biztosítja a felállított „keverőpult” erős- és gyengeáramú ellátását. A tér szélén elsősegélysátor állítható fel, mentőautó és rendőrautó számára biztosítottunk megállási lehetőséget a művelődési ház délkeleti oldalán. Tömegrendezvény idejére, amikor a Közösségi Házban és a szolgáltatóházban kialakított illemhelyek kapacitása nem elégséges, mobil toalett egységek állíthatók fel a térszéleken (erre alkalmas lehet a parkoló melletti zöldsáv). A tér alkalmas szabadtéri kiállítások, irodalmi, kézműves foglalkozásokkal egybekötött zenei események megrendezésére is, ünnepekhez kapcsolódva (pl. gyereknap, húsvét, karácsony, stb.) a téren kevésbé koncentrált rendezvények megtartására is lehetséges. Ilyen alkalmakkor a fix színpadrész mellett a telepített médiaboxokra csatlakozással lehetőség van további – akár egymással párhuzamosan futó – előadások, vetélkedők, kvízjátékok megtartására is. Elképzelhető pl. a téren megjelenő kiemelt lemezek kis színpadként való használata, így egy időben megrendezhető egy zenés előadás és egy prózai műsor, a tér középső traktusában pedig az eseményhez kapcsolódó pl. kézműves vásár és foglalkozás tartható meg.

Téli időszakban egy kisebb jégpálya felállítása nagyon népszerű állandó eleme lehet a térnek, melyet úgy helyeztünk el, hogy a téren való átközlekedés zavartalanul működhessen. A tér szélső területein helyet kaphatnak karácsonyi vásár kisebb pavilonjai is.

Interaktív tér
A rendezvénytér délnyugati oldalán, a Művelődési Házzal átellenes oldalon egy zöldfelületekkel tagolt fiatalos, játékos „élményteret” alakítottunk ki a klasszikus játszóterektől eltérő módon berendezve, érdekes tárgyi elemekkel felszerelve. Ez nem egy körülkerített játszótér; önálló egység, de mégis része a térnek, melytől a fás pihenő zóna választja el (és ez is kapcsolja egybe vele). Az ünnepélyes rendezvénytér mellett itt zöldfelületekkel lazítottuk fel a burkolatot, a gyalogos közlekedés útvonalai szerteágaznak. Olyan interaktív tárgyakat helyeztünk itt el, melyek pl. kézi erőhatásokra különféle hangjelzéseket adnak ki. Visszatérő elem itt is az elemelkedő lemezfelület, mely érdekességével itt is növeli a térélményt. Az itt használt térburkolat a központi rendezvénytér burkolatától karakteresen eltér. A szürke bazaltbeton burkolatban világos színű, kanyargó, sávszerű minta jelenik meg. Ez a felület aszfaltkrétázásra is kiválóan alkalmas.

Vízfelületek
Az interaktív tér és a pihenőtér határán tervezett, szintén interaktív díszmedence a két tér forgópontja. A medencében elhelyezett „színes kígyó” vízképe, a feltörő vízsugarak magassága és a megjelenés gyakorisága burkolatba süllyesztett érzékelők segítségével befolyásolható (pl. jelölt köveken történő ugrálással)

A tervezési terület északi részén meghagyott ligetes parkrész középső területén egy nagy vízfelületet, tavat alakítottunk ki, mellyel a parkban tartózkodók számára új élményt nyújthatunk úgy, hogy két közlekedési útvonal által közrezárt, ugyan értékes növényállománnyal rendelkező, de jelenleg aktívan nem használt területet hasznosítunk. A nagy vízfelület kondicionáló hatása révén javítja a park mikroklímáját, esztétikus térszervező elem, a Közösségi Házat kiemeli környezetéből. Partja épített, kavicsos sétaúton körbe járható. Több helyen közvetlenül megközelíthető a vízfelület, széles lépcső vezet le a vízhez, de van olyan partszakasza is, ahol vízi növények jelennek meg. A tóba telepített szökőkút fúvóka egy vízoszlopot lő a magasba felkiáltójelként, jelezve, hogy ezen a területen „történik valami érdekes”.

A két vízfelületen túl a rendezvénytér burkolatába épített fúvókákból érkező vízpára (köd) teszi kellemessé a tér mikroklímáját. A ködfúvókák szakaszosan üzemelnek, a rendezvényeket nem zavarják. A meglévő díszmedence mostani környezetébe nem illeszkedik megfelelően, kerületen belüli áthelyezését javasoljuk.

Szobrok
A Nyírpalota út mentén lévő, az Újpalota városrész alapítására felállított szobor egy olyan jel a téren, amin már messziről megakad a délről érkezők a szeme. A körülötte lévő zöldfelület jelenleg is ki van emelve az utca szintjétől. Ezt a kiemelt zöldfelületet megszélesítettük, mögötte a buszváró felé a burkolatot kiteresítettük. Az emléktáblát a zöldfelület szélére, a gyalogos út mentén helyeztük el, hogy könnyen megtalálható legyen, míg magát az alapkő pozícióját nem változtattuk. A Tenke Tibor emlékkövet szintén eredeti helyén tartottuk meg. Így azt most a vízparti sétaúton haladva érhetjük el.

Külső fogyasztóterek
A Főtér életéhez szervesen hozzátartoznak a kávézgató, étkező, beszélgető emberek. A Közösségi Ház rendezvénytér felőli oldalán az épületben elhelyezkedő kávézó tölti be ezt a szerepet, néhány a térre is kitelepülő fogyasztóegységgel. Ugyancsak a tér felé néznek a cukrászda teraszának, valamint a Nyírpalota út oldalán lévő átépülő buszmegálló melletti szolgáltatóháznak a kiülői. Az igényekhez igazodó mennyiségben kitelepülő fogyasztóhelyek szervesen illeszkednek a tér arculatába, a vendégek „belakják a teret”.

Utcabútorok
A téren elhelyezésre kerülő utcabútorok kiválasztásánál, tervezésénél a burkolatokkal, épületekkel való összhang elérése volt a cél. Igyekeztünk jól használható, progresszív elemeket elhelyezni. A tér középső részét – az elemelt teraszok kivételével – szabadon hagytuk. A „tér-a-térben” lemezekre lapos, kavicsszerű ülőköveket helyeztünk el, de ezeknek a ferde lemezeknek a szélén is lehet üldögélni. A nagyobb pihenőzónák elsősorban a rendezvénytér szélein illetve a parkosított részeken helyezkednek el. Itt támlás és támla nélküli padokat helyeztünk el. Jelentős számban szükséges elhelyezni még hulladékgyűjtőket, kerékpártárolókat is a területen, azonban ezeket ebben a fázisban és léptékben nem ábrázoltuk.

Tér- és díszvilágítás
A terület központi jellege miatt a világítás is kiemelt jelentőséggel bír. A javasolt kiépítés időben kitolja a téren való tartózkodást, ami a közterületek értékét tovább növeli. A berendezések – mint az utcabútorzat részei – nappal is a tér látványelemei. A megvilágítás megcélzott szintje a téren kellemes, látási komfortot biztosító világítási szint, mely a megcélzott közlekedés szintjéhez szükséges megvilágítást is biztosítja.

A központi rendezvénytér két oldalán szabályos rendben helyeztük el a teret vertikális értelemben is díszítő, 10 méter magas oszlopra felhúzott harangszerű lámpatesteket. Ezek a lámpatestek jelentik az alapvilágítást, melyet kiegészít a ferde lemezek alsó síkjában elhelyezett díszvilágítás. A parkosított részeken középmagas, egyszerű formájú világító oszlopokat osztottunk ki, míg a tó és az azt átszelő sétányok mentén alacsony világító pollerek adnak esti megvilágítást.

Információs felületek
Információk elektronikus közlésére a Nyírpalota úti buszmegálló melletti szolgáltatóház oldalán elhelyezett felület és a Közösségi Ház teljes Zsókavár utcai homlokzata lesz alkalmas.

Zöldfelületi elemek, növényalkalmazás
A zöldfelület aránya a mostanihoz képest csökkent, a jelenlegi övezeti előírástól kb. 5%-kal marad el. Az aktív zöldfelület részének tekintjük a mintegy 1300 m2 alapterületű vízfelületet is. Úgy gondoljuk, hogy egy főtér esetében, amely egyesíti magában a rendezvény-, pihenő- és játékfunkciókat, 25% zöldfelületi arány adhat kellően szabad kezet a térformáláshoz. Ehhez képest a tervben ábrázolt 30%-os arány (tekintetbe véve, hogy a telken belül 4 épület és az új 60 fős parkoló is jelentős alapterületet foglal) optimálisnak mondható, különösen, mivel ennek nagy része koncentráltan, jól feltártan a tó környezetében helyezkedik el.

Ütemezési javaslat
Első ütemként megvalósítandó a közösségi ház és a Zsókavár utca környéki pavilonépületek elbontása, az új parkolók egy részének elkészítése (ideiglenes parkolók kialakítása) az új Újpalotai Közösségi Ház megépítése a rendezvénytérrel együtt az áruház északi határáig, valamint a terület sarkán lévő tó és környéke.

Második (és további) ütem(ek)ként megvalósítható elsősorban az áruház előtti térrész (tér befejezése) egészen a Nyírpalota utcáig az áruház új tér felőli homlokzatának kialakításával. Majd a cukrászda bontása és az új cukrászda kialakítása illetve a parkoló befejezése következhet. Ezután a tér nyugati oldalán lévő buszmegálló (Nyírpalota utcai) és környékének kialakítása az üzletek átépítésével és a nyilvános illemhellyel. A második ütem tulajdonképpen elemenkénti külön-külön ütemezésben is megvalósítható.

Kiss Szabolcs

BÍRÁLAT
A koncepcionális elrendezést tekintve a Pályázó az új Közösségi ház épületének elhelyezésével mind a Zsókavár utca, mind a rendezvénytér irányába új térfalat ad. A térfalakat adó új épületek biztosítják a rendezvénytér önálló használatát, a tér a fő közlekedési irányokból mégis belátható. A rendezvénytér és a közösségi ház kapcsolatát a részben transzparens, részben interaktív, illetve információhordozó többsíkú homlokzat biztosítja. A lakótelepi főutcákon ez jelentős új elem lehet.

A pályamű fontos eleme a nagyfelületű Tó és a Vízoszlop. A tó – és nem medence – partjának változatos kialakítása, illetve a szegélyén körbevezető sétány a lakótelepből hiányzó természethez kapcsolódó élményeket erősíti. A tóból kiemelkedő Vízoszlop a tájékozódást is segítheti, és távolról is látható jelképpé válhat. A buszmegállók közötti gyalogos forgalom tó feletti átvezetése a lakótelepből hiányzó romantikus és festői megoldást pótolhatná, azonban a gyakorlatban ezek fő gyalogos felületek nem lehetnek, hiszen a csúszásveszély miatt ez az intenzív közlekedésre nem ad biztonságos megoldást.

A meglevő növényzet jó része a nagy tófelület illetve a térburkolatok miatt áldozatul esik, kivágott fák helyett azonban új elemet hoz be – tó és vízoszlop formájában – illetve a játékosabb és cizelláltabb elemeket teszi hangsúlyossá: zölddel kiemelt élménytér stb. a tér déli felületén.

Az épület arányai és építészeti megfogalmazása a lakótelepi környezetből kiemeli a Főtér funkciót, ugyanakkor egyes részletei kifejezetten előnytelenek (például a pinceszinti funkciók). Éppen a tóval való intenzív kapcsolat nehezíti meg az épület gazdasági feltárását.

Az új Közösségi Ház áttört homlokzata, a transzparens felület mögött a zárt funkciót mutató előadótermet tartalmazó földszinti kialakítása segíti a téren a tájékozódást és az épület kétirányú megközelítését. Az épület a műleírásban ismertetett változatos használat során a lakótelep központjának állandó és kiemelkedő jelentőségű középülete. A közösségi ház és a Zsókavár utca kapcsolata jó, a rendezvénytérrel a kapcsolat szintén megoldott.

Hibás és előnytelen Nyírpalotai utcai buszmegállóba tervezett új, a jelenlegi állapotnál még kedvezőtlenebb szolgáltató egység, mivel a nagy forgalmú tömegközlekedési megállóból kirekeszti a tér látványát. Az igényesen megoldott részlet elemek nem állnak össze egységes koncepcióvá.

A pályaművet a Bíráló Bizottság rangsorolás nélküli megvételben részesítette.

"Ötletpályázat „Budapest XV. kerület újpalotai lakótelep Fő terének környezetalakítására és az itt lévő Újpalotai Közösségi Ház fejlesztésére, nagyarányú bővítésére”

környezetrendezés: Szloszjár György, Vastagh Gabi, Helfrich Franciska, Szentesné Dandé Eszter,
építészet: Sebestyén Péter, Kiss Szabolcs, Bregó Krisztián
generáltervező: Garten Studio, Incorso