Új tűzoltólaktanya és katasztrófavédelmi központ Veszprémben - Ortvein Csaba diplomaterve

Ortvein Csaba diplomamunkájában egy új tűzoltólaktanyát és katasztrófavédelmi központot fogalmaz meg Veszprém városába. A terv azontúl, hogy az ipari épületek esztétikáját követi, figyelmet fordít az alkalmazott technológiák térképző hatására is. 

Témaválasztás, koncepció

Közszolgálatot ellátó szervezeteknek otthont adó épületek gyakran maguk is közösségi jelképpé válnak. Ilyen esetben, a szervezet költöztetésének fontos szempontja, hogy az új „támaszpont" építészeti megformálása méltó legyen az eredetihez.

A Veszprémi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság jelenleg egy közel hetvenéves, városképi jelentőségű épületben működik, amely - bár eredetileg is erre a célra épült - az igények megváltozásával, a felszerelés és a technológia fejlődésével egyre nehezebben tudja ellátni rendeltetését. Koncepcióm szerint a meglévő telephelyen működő számos szervezeti egység közül a tényleges tűzoltómunkát koordináló HTP és a jelentősebb ügyfélforgalmat bonyolító Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály költözik az új épületbe.

A témát racionális jellege miatt választottam. Egyrészt kedvelem a magas építészeti nívóval megvalósított ipari épületek esztétikáját, a különböző alkalmazott technológiák építészeti térképző hatását. Másrészt, egy valóban fennálló problémára szeretnék választ adni, amely – ha nem is a legsürgetőbb probléma – mindenképpen hozzátartozik Veszprém városának jelenvalójához.

Helyszínválasztás

A helyszín Veszprém északkeleti útgyűrűjének mentén helyezkedik el, a lakóterületektől eltávolított, alapvetően kereskedelmi-szolgáltató jellegű területen, védő- és rekreációs zöldfelületek által közrefogva. Választásom a 8-as és 82-es főutak gyors megközelíthetősége miatt esett erre a területre (3017/30 és 3017/48 hrsz. építési telkek), amelyek a regionális közlekedés fő tengelyei. Jelenleg folyik a városi belső körgyűrű kivitelezése, amitől a városmag irányában való kivonulás jelentős gyorsulását lehet várni. A terület egybeesik a város jövőbeni növekedésének fő irányával.

A tervezett épület telepítése, főbb egységei

Készenléti szerállások
A készenléti szerállások tömbjében, 2-2 állás szerveződik egymás mögött, szükség esetén átjárható módon. Az úthoz közeli zóna foglalja magában a készenléti szerállások azon részét, ahonnan riasztás esetén az elsődleges beavatkozó egységek indulnak. A hátsó állásokon várakozó tűzoltószerek ki- és bevonuláskor az épületet elkerülő szervizutat és az udvar területét használják. A szerállások közti szélesebb zónák a függőleges közlekedés és az egyéni védőfelszerelések rendezett tárolásának terei. A riasztások közti időtartamban az eszközöket érintő feltöltési és tisztítási munkákat is végeznek az állások mellett, vagy a csarnokból nyíló helyiségekben. A szerállásokhoz szorosan kapcsolódik a parancsnoki irodacsoport és a tömlőkezelés tere.

Tömlőszárító torony
A torony a legtöbb tűzoltósági épület meghatározó karakterformáló eleme, és változatos funkciókkal bír. Alapvető szerepe a visszaérkező egységekről leszerelt és megtisztított tömlők szárítása. A toronylépcső a legénységi körlet és a szerállások közti közlekedés egyik útvonala, emellett a toronyban lépcsőző-, vagy mászóedzést, külső falán kívülről létrás mászógyakorlatot lehet tartani.

Legénységi körlet
A szerállások felett helyezkedik el a legénység tartózkodására szolgáló épületrész. A riasztások közti készenléti idő eltöltésére laktanyaszerűen felépülő legénységi körlet szolgál, ahol a jellemzően négyfős szobák ágyain a fordában dolgozó állomány naponta váltja egymást. A legénységi szobák és pihenő közvetlen közelében kell lennie a szerállások megközelítését biztosító csúszórudaknak. A koncepció szerint minden „vonulós" pihenőhelye saját szere felett van, így riasztás esetén a rudak segítségével – vízszintes közlekedés nélkül – másodpercek alatt eljut a szerállások között előkészített védőfelszerelésekhez, majd a járműhöz.

Járműkarbantartás, raktárfunkciók
A központi üzemudvarhoz kapcsolódik egy mosó-szerelő állás aknával, olajfogóval, ipari magasnyomású mosóval, teherautó fékpaddal. Az állás a környezetétől légmentesen elválasztható, így ózongenerátoros eszköz- és járműfertőtlenítésre alkalmas. Az üzemudvarhoz kapcsolódó további funkciók: oltóanyag-, olaj- és selejtraktár, veszélyeshulladék-tároló, illetve fűtött tároló 4 db hivatali személygépkocsi számára.

Bejárat és irodacsoport
Az épület keskenyebb hosszanti tömege a bejárat és az irodák csoportja. A gyalogos és kerékpáros megérkezés helye a terület DNY-i sarka, ahová a közforgalmú bejáratot is helyeztem – ennek helyét messziről is hangsúlyos sarokbejárat felett lebegő épülettömeg jelöli ki. Az irodatömb oldalán, a parkolók felől nyílik a dolgozói bejárat, melyen keresztül saját belső lépcsőház és vizesblokk mellett a legénység számára fenntartott terek felé közlekedhetünk tovább. Az első emelet a HTP háttérirodáit, a második a Hatósági Osztályt foglalja magában.

Az építészeti karakter kialakulása
Tervezett épületem elsődleges karakterformáló eleme nem más, mint a tűzoltómunka technológiai jellege: az összekapcsolódó helyigények, sorrendek, közlekedőutak és folyamatok sokasága héjat von maga köré, így megszületik a technológia formálta tömeg. A készenléti szerállások lapos hasábjára helyeztem rá a legénységi épületrész szögletes csőalakját. Árnyékolási szempontok és a tetőterasz hasznosítása miatt kimozdul egyensúlyi pozíciójából. A közösségi térként berendezett „csővég" túlnyúlik az alátámasztó épületen, egyfajta lebegő tömeg jön létre, amely a beközlekedő út kijelölését is biztosítja. A hármas tömegegység záró eleme a torony csuklópontból kiemelkedő függőleges hasábja. A déli oldalon megjelenő irodaépület falként zárja le a kompozíciót.

Teherhordó szerkezet
Az épület monolit vasbeton tartószerkezettel készül korszerű táblás zsaluzattal. A födémlemezt nagy magasságú monolit gerendák támasztják alá, amelyeket pedig szintén monolit falbordák és egy szabadon álló pillérpár tartanak. A függőleges közlekedés és a bevilágítás problémájának megoldása érdekében a szerállások közti tartószerkezetet kettébontottam. A keletkező 1,00 m széles födémmezőkben többfunkciós kürtőket lehet kialakítani, melyek egyben bevilágítók, szellőzőkürtők, gépészeti aknák és a csúszórudak számára kialakított nyílások. A külön építészeti karakterként kiemelkedő torony, valamint a készenléti- és irodaszárnyat összekötő transzparens nyaktag HEA és IPE szelvényekből álló merevített acélvázat kapott.

Belsőépítészeti kialakítás elvei
Az üzemi jellegű terek belsőépítészete a használati- és közlekedőzónák térrészeinek világos elkülönítését szolgálja olyan módon, hogy a csarnok teljes egészében logikus és azonnal áttekinthető osztása kibontakozzon. Ennek rendeltem alá az elhelyezett kevés berendezési tárgy kialakítását, a padlón, mint alaprajzi vetületen elhelyezett jelzeteket, sőt, a markánsan megjelenő épületgépészeti rendszerek telepítését is. Az irodák elhelyezésénél ugyancsak fő szempont volt a szerállásokra nyíló minél szabadabb rálátás. Egyetlen formalista elem a mennyezetről lefüggesztett egyedi, hasáb formájú lámpatest-pár, ami a kinti bevilágító kürtőket idézi, némi térbeliséget hozva a szabályos idomú helyiségekbe.

Ortvein Csaba

Képek forrása

Domborzati viszonyok in: Veszprém MJV településfejlesztési koncepciója - III. kötet, Örökségvédelmi hatástanulmány, 9. o. (2020. 03. 05.) (szerkesztett kép)
Veszprém ortofotó (2018): https://geoshop.hu (2020. 03. 05.)
Tűzoltószereket ábrázoló képek forrása: https:/bos-fahrzeuge.info/ (Uwe Lorz) (szerkesztett képek)