Terv a Baross tér megújulására
Építészet: Koszorú Lajos, Erõ Zoltán és Szenderffy Gábor
A Baross tér Szabályozási Tervének elkészítésére Koszorú Lajos Mont-Teampannon Kft. kapott megbízást 2000-ben. Az év végén meghirdetett építészeti pályázat nyerteseként Koszorú Lajos (TEAMPANNON Kft.), Erő Zoltán (PALATIUM Studió Kft.) és Szenderffy Gábor (TAAT Kft.) csatlakozhatott a 2001. elején megkezdett, rohamosan gyorsra ütemezett tervezési munkához.
Az építészeti koncepciók
Kezdetben a Baross térről azt gondoltuk, hogy a metróépítés kapcsán minimális változással kell számolni, hiszen a téren van már metróállomás, van már egy aluljáró, ami minden további nélkül képes befogadni az új vonal végállomásának forgalmát is. A tér helyzetének és jövőbeli funkcióinak elemzése azonban azt mutatta, hogy a Baross tér rengeteg lehetőséget rejt magában, ami azonban a tér strukturájának gyökeres átalakításával jár. Alapvetően két indok fogalmazható meg erre:
- az 1970-re kialakított teret voltaképpen a villamosforgalom rendezése, az egymásba kulcsolódó hurkok kialakítása határozta meg, ez adja az aluljáró formáját, a közút körforgalmát. Ez a rendszer ma már nem indokolt, a tér jelentős nagyságú középső területe használaton kívül áll, gazosodik.
- fel kellett ismernünk, hogy ha a 4-es vonal végállomása a Baross térre kerül, s eközben a Rákóczi úton a buszkapacitás lecsökken, az a tér átszálló gyalogos forgalmát jelentősen meg fogja növelni.
A pályázat során kialakított koncepció mutatta meg a térben rejlő lehetőségeket. A várható utasáramlás elemzése azt mutatta, hogy aluljáróra, gyalogos felületekre nem a mai helyen van szükség. A pályázat keretében több új, egymást erősítő elem gondolata jelent meg:
- a 2-es metró új kijárata a tér keleti végén;
- az új Józsefvárosi pályaudvar - az elővárosi vasutak fejállomása - a főépülettől délre, a Kerepesi úti parkoló alatt;
- felszín alatti villamos végállomása a Thököly út alatt;
- a 2-es metró meglévő feljáratának átalakítása a 4-es vonalhoz vezető felszín alatti átkötés érdekében.
A koncepció szerint a pályaudvar előtti sáv a Bethlen Gábor utca és a Festetics utca között mind a felszínen, mind az aluljáró szinten a gyalogos forgalom meghatározó vonala lesz, amelyre, mint „légypapírra” kötődnek rá a tömegközlekedési állomások: a 4-es metró, az újpalotai villamos, a pályaudvar fő épülete, a 2-es metró új kijárata, az elővárosi vasút állomása. Azt hangsúlyoztuk - s ez a véleményünk a mai napig nem változott -, hogy ha a 4-es metró nem fut tovább a Bosnyák térig, akkor egy, a Thököly úti szűkületben a felszín alatt vezetett, jó átszállókapcsolattal rendelkező újpalotai villamos jelenthet megoldást a téren kialakuló végállomási káosszal szemben. Ez adhat prioritást a tömegközlekedésnek, ez növelheti a Thököly út kapacitását. (Nyilvánvalóan a metró továbbépítése a legjobb megoldás, de ha erre átmenetileg, mintegy 20-30-40 évig nem kerül sor, a villamos visszaállítása indokolt lehet.)
Megváltozik a felszín területhasználata: a közúti forgalom területének összeszorításával és előrehúzásával a pályaudvar előtt tekintélyes méretű gyalogos terület alakul ki. Budapest főpályaudvarának kijárata végre nem egy hektikus körforgalomra nyílik.
Az aluljáró teljes átépítése során megváltozik annak formája, de a nyitott, agora jellegű tér megmarad, sőt kikerül a fő gyalogosáramlás útvonalából. A nyitott aluljáró rásimul a résdobozként épülő állomásra, aminek 16 méter mély tere így közvetlen természetes fény kaphat.
A koncepció a pályázat idején volt utoljára ennyire logikus és kompakt.
Az engedélyezési terv készítése során a legfőbb elemek rendre ellehetetlenültek:
- a Thököly út felszínére visszakerült a villamos, a tér közepén végállomással, tárolóvágánnyal, lehetetlenül rossz megközelítéssel;
- a forgalmi felületek emiatt megnövekedtek, az aluljáró elkerült a rés mellől, elmaradt az állomás természetes bevilágítása;
- az elővárosi állomás kiszorult a térről, a csarnok végének vonaláig, ami igen hosszú gyaloglási távolságokat okozott.
Mindezzel együtt a téralakítás legfőbb eredményei talán megmaradnak, a tér rendezettebb, nagyvonalúbb lehet. A tér átalakításával párhuzamosan talán megindulhat a pályaudvar teljes rekonstrukciója is (Hajnal Zsolt tervei szerint), melynek lényege, hogy a fővonali vágányok hátrahúzásával a csarnok tere nagyrészt felszabadul, az alagsorban jelentős közönségforgalmi tér alakul ki.
Nem dőlt még el a Baross szobor új helye. Alapvetően a pályaudvar előterében létesítendő zöldfelületben tudjuk elképzelni, de remek ötlet - a Vasminiszter esetében érthető - lenne a szobor beállítása a csarnok terébe.
Erő Zoltán
megbízó: DBR Metró Projektigazgatóság
generáltervező: Közlekedés Kft. UVATERV Rt .
