Telefonközpontból palota

Merkúr Palota néven irodaházként született újjá a volt Terézvárosi Telefonközpont reprezentatív századfordulós épülete a Nagymező utcában. Az utómunkálatok befejezése után a gépkocsiparkolástól mentesített udvar gyalogosforgalmú átjáró passzázzsá alakul a Hajós és a Nagymező utca között. Az átépítés terveit Fehérváry Rudolf jegyzi.

Budapesten a Terézvárosi Telefonközpont volt az első erre a célra épített épület. A technika úttörő vívmánya, a távbeszélő színvonalas, reprezentatív épületet érdemelt. A 11.000 m² alapterületű épületet Balázs Ernő építész tervei szerint 1900 és 1903 között építették. Helyet kaptak az épületben a telefon technológiához akkor szükséges helyiségek: a föld alatt és a levegőben bejövő vezetékek, kábelrendezők, az elektromos ellátást biztosító generátorok és akkumulátor telepek, az üzemeltető, karbantartó, javító személyzet műhelyei, tartózkodói, kezelő helyiségek, istállók és kocsiszínek. Mindez egy kicsit szecessziós, kicsit eklektikus épületben, amelyet reprezentatív módon, az előzmény nélküli szigorú technológiához illesztve, nagyon színvonalas, stabil épületszerkezetekkel valósítottak meg.

Beszéltem olyan emberekkel, akik pár éve még látták az épület eredeti terveit. Sajnos már nem lehetett a nyomukra bukkanni se a fővárosi tervtárban, se a telefontársaságnál.

A technika – így a távközlés is – változik, illetve fejlődik. A fejlődés átépítésekkel jár. Először a légvezetékeket váltották fel a földkábelek, majd a kézi kapcsolást a tárcsázás. Csökkentek a gépek méretei, a személyzet létszáma, egyre kevésbé lett kihasznált az épület. Volt időszak, amikor a technológia igen lassan változott, a telefonkapacitás vele együtt stagnált, inkább új, speciális igények keletkeztek, például a lehallgatás igénye.

Az igazi gyors változást a rendszerváltozás, a piacgazdaság hozta: a sokszorosra megnövekedett telefon és egyéb távközlési forgalmat a töredékére zsugorodott méretű berendezések az épület területének néhány százalékán ki tudták, tudják szolgálni. A telefontársaságnak fölösleges volt a drága üzemű, nagyrészt üres, vagy csak irodának használt nagy épületet tovább fenntartani. A szebb napokat látott palotát egy darabig elhanyagolták, majd eladták.

Az új tulajdonos kereste azt a funkciót, amivel az épületét a legjobban ki tudja használni. A keresésben kapta az első feladatát a tervező. A javasolt – azóta nagyrészt megvalósított – funkciók az épület fekvéséből, a városban elfoglalt helyéből, méretéből, színvonalából, örökölt adottságaiból erednek.

Az épület a Nagymező és a Hajós utca között átmenő telken fekszik. Az udvara alkalmas átjáró passzázsnak. A Nagymező utcából a közeljövőben talán teljesen gyalogos utcává váló Hajós utcába gyors „menekülő út” az épület átjáró udvara. A belső homlokzatok csendes, nyugalmas udvart védenek. A földszinten kis üzletek, akár kiülős vendéglátó helyek lesznek.

A gépkocsikat is sikerült eltávolítani az udvarból. A ház és az udvar alatt teljes egészében pince van. A nagy pince vállalható kompromisszumokkal parkolóházzá alakult át. Jelen pillanatban csak egy része működik, mert a telefontársaság berendezéseinek egy része egy ideig még a pincében marad. A Nagymező utcai nagyon szabályos, szimmetrikus homlokzat egyik oldalán a kapualj a jelentős elem, a másik oldalán az ablakok alakjával és méretével próbálta az eredeti tervező csökkenteni a szimmetria hiányát. Segítettünk neki tökéletesebbé tenni a művét, kialakítottuk azon a helyen a pince megközelítését szolgáló második, immár szimmetrikus kaput, amely a parkolóházat is kiszolgálja.

Az emeleteket az elmúlt évtizedekben szinte kizárólag irodaként használták. Ez a rendeltetés ezután sem fog változni. A változást az jelenti csupán, hogy az eddigi két lépcsőház és egy utólag beépített szűk lift mellé további két új függőleges közlekedési magot és egy felvonót létesítettünk. Ki lettek küszöbölve a száz méter hosszú folyosók és lett a háznak négy liftje, négy lépcsőháza. Az új közlekedési magok a valamikor légkábelek fogadására épített két torony belsejébe kerültek. A tetejükre mellvédfalak mögé, a lehetőség szerint legjobban elrejtve a kültéri klímagépek települtek.

Az épület egyik dísze a harmadik emeleti nagyterem. Eredetileg a kézi kapcsoló terem volt, ahol több száz telefonos kisasszony ült és dolgozott a kézi kapcsoló berendezések mellett. A 650 négyzetméter alapterületű, három szintnek megfelelő belmagasságú neogótikus kialakítású és díszítésű terem gyönyörű, de közösségi rendeltetésre a földszinttől, az utcáktól való nagy távolsága miatt alkalmatlan. Jobb híján egyterű iroda lett, ahol az elválasztás üvegezett paravánfalakkal történt. A kialakítás megőrizte a monumentális tér élményét.

Az épület másik dísze a Nagymező utca felőli díszlépcsőház. A néhány réteg olajmázolásos átfestés alatt épen megmaradtak a részletei, amelyek színvonalas restauráláson mentek keresztül. Sajnos mostanáig kimaradt a helyreállítások sorából a díszlépcsőház mennyezeti bevilágító felülete. Még mindig csak sima drótüveg éktelenkedik a valamikori igényes díszüvegek helyén.

A tető az építése óta folyamatosan az épület gyenge pontja volt. A logikus és harmonikus épülettagolást sosem követte hasonlóan tiszta tetőszerkezet. Nem a tervező, vagy az építőmesterek tehetségével volt probléma, hanem a kezdeti és a folyamatosan változó telefontechnológiával. A légkábelek erdeje, a tetőre épített fogadó szerkezetek, berendezések a korabeli képek és híradások szerint igen dominánsak és riasztók voltak. Az átépítések sem a tető rendezésével törődtek. Amit átépítettek, azt csak szükségleti jelleggel, hogy az épp aktuális technológiát kiszolgálják, az új antennát, kéményt, emelőgépet, hűtőgépet elhelyezhetővé tegyék.

Az átépítés során a tetőt így szabad vadászterületnek tekintettük. A padlásterek, búvóterek, gépterek, antenna alapozások és kábelfolyosók helyett harmonikus tetőidomok alá lakásokat építettünk. A tetőszinti lakásoknak jár a terasz, ezekkel nem bántunk szűkmarkúan. Az utcák felőli teraszokat a tetősíkba mélyítettük. Az áttört párkányok a külső látványukat eltakarják, de mégis lakhatóvá teszik a teraszokat. Az udvar felé néző teraszokat – amikről az egész várost körbe lehet tekinteni – a belső homlokzat pártázata rejti diszkréten.

A homlokzatok különböző mértékben alakultak át az idők során, majd alakultak vissza is. Az utcaiak csak erodálódtak, elkoszosodtak, az udvarit viszont alaposan átépítették. Az eredeti ablakok nagyrészt meg lettek szüntetve, helyettük hatalmas összefüggő üvegtéglás felületek keletkeztek. A felújítás során a homlokzatok az eredeti, vagy ahhoz nagyon közeli állapotba kerültek. Részletezve:

A Nagymező utcai főhomlokzat bal oldalon megkapta a kapualj szimmetrikus társát, a parkolóház bejáratát. A kapu kialakítása a meglévő mintájára készült. A földszinti ablakok elvesztették a parapetüket, portálokká váltak. Várják, hogy mögöttük üzlet, vagy vendéglátó hely nyíljék. Az előkészítés megtörtént. Az emeletek ablakai úgy lettek rendbe téve, hogy a külső szárnyaik az eredetiek maradtak, csak a belső rétegek a hőszigetelők. A tégla felületek javítás, pótlás után tisztítást, hidrofób védelmet kaptak, a vakolt mezők javítást és színezést.

A Hajós utcai homlokzat csak tatarozásra került, sajnos a portálok kialakítása várat még magára, mert a mögötte lévő területet egy darabig a telefontársaság használja.

Az udvari homlokzatról le kellett bontani az idők folyamán odaépített, majd felhagyott állványokat, csöveket, kábeleket, gépeket. Az elbontott eredeti nyílásrendszer megtalálásában egy korabeli kép sokat segített. A feltárás alkalmával előkerültek a kifordított, másodlagosan beépített kőkeretek, az elvágott acél kiváltó gerendák és persze a nyíláskeretek helyükön maradt részletei is. A megmaradottak mintájára le kellett gyártani az ablakokat keretező és a homlokzat tagozatait alkotó idomtéglákat.

Sok minden nem lett olyan, mint eredetileg volt. A földszinti szélesebb nyílássor eredetileg az istálló és a kocsiszín bejárata volt. Az új rendeltetés üvegezett ajtókat követelt, de a nyílások méretei, helyzete az eredeti. A tégla díszítést közel 40 különbözőféle idomú téglafajtával lehetett volna egészen hitelesen visszaállítani. Aki nagyon figyelmesen vizsgálja, az felfedezheti, hogy a visszaépítést kevesebb fajtából ügyeskedtük ki.

A helyreállítás alatt az épület változó mértékben, de folyamatosan használatban volt. Teljesen még most sincs befejezve, de már nagyon közel van hozzá.

Az épület helyreállításáról elmondható, hogy az új rendeltetések megválasztásában és a rekonstrukció igényességben is példaszerű. Jó lenne, ha minta lenne, sok hozzá hasonló helyreállítás történne!

Fehérváry Rudolf

Merkúr Palota
a volt Terézvárosi Telefonközpont rehabilitációja
Budapest VI., Nagymező utca 54–56.

építészet: Fehérváry és Partnerei Építész Studio Kft.
felelős tervező: Fehérváry Rudolf
építész munkatársak: Farkas Edit, Szőke Ferenc
statikus: Pintér Tibor, Cadplan-Team Kft.
gépész tervező: Kalmár József, Tettau István, Piraton Komplex Kft.
elektromos tervező: Nagy Gábor, Yurosignal Kft.
tűzvédelem:  Papp János, Tűz és lélek Bt.
kivitelező: Kaparit Kft.
felelős műszaki vezető: Ruppert Zoltán
tervezés: 2006
kivitelezés: 2007–2008