Szálloda a Miskolctapolcai Barlangfürdőhöz

”A belső terek hangulatát jelentősen befolyásolják a részben fejtett, részben „talált” kő felületek, illetve üregek. A Barlangfürdővel a fedett kapcsolatot egy meglévő, feltárt oldaljárat és annak meghosszabbítása teremti meg. Ily módon a szálló igazi barlang-szállodává válik.”
Megvételben részesített pályamű, vezető tervező Kovács Csaba; munkatársak: Madarasi-Papp Rita, Poós Tamara

Megvételben részesített 18. sz. pályamű
Kovács Csaba
munkatársak: Madarasi-Papp Rita, Poós Tamara

Részletes bírálat

A kiíró azon szándékának, hogy a fürdő épület előterében mind a használat mind a látvány tekintetében kialakult zavaros helyzeten változtasson, korrigáljon, a pályamű igyekszik eleget tenni: eltüntet oda nem való elemeket és a csónakázó tó egy vitaható szegmensét is kiiktatja, helyreállít, szigetekkel, hidakkal gazdagítja azt.

A bencés monostor romjainak rekonstrukcióját – a csónakázótó részévé téve - vízzel árasztja el, ezzel az egykori épületet látványában talányosan sejteni engedi – így érdekes asszociációkra, értelmezésekre módot adó módon teszi részévé a térnek. A rombemutatást változó szélességű, esetleges hálózatot képző, cölöpökön nyugvó sétaút hálózat teszi lehetővé. A romok láthatóvá tételének ezzel azt a különös módját választja, mely a fürdő előterét egységét, áttekinthetőségét új térelemmel nem zavarja meg.

A szálloda három látható hasábba tagolt tömegével a hegyoldal rétegvonalait követi, a szint alatti épületrészek is természetes felületeket idéző támfalrendszer mögé rendeződnek. A szálloda gépkocsiforgalma – parkolása – rövid úton, a Pazár sétány északi végénél eltűnik a terep mögé, a támfalrendszer és szállodai szobaszárnyak organikusan elhelyezett szárnyai pedig követik, egyben kiindulópontját adják a bronzkori földvárhoz felvezető szerpentin – gyalogösvénynek.

A szállodaépület belső, nem létező barlangi járatokhoz kapcsolódása, különösen pedig a hegy belsejében kialakítandó, nagy felületű szakaszai a megvalósíthatóság tekintetében kétségeket ébresztenek (az alagútfúrás, metróépítés ismert technológiáit vetítik elénk), még a 07. számú lap technológiai ütemezésre vonatkozó magyarázata mellett is.

A szálloda organikus telepítésével, rejtettségével inkább a természeti környezet, mint a városi tér része tud maradni. Igaz ez még akkor is, a tervezett épületkompozíció magán viseli az ismert kortárs latin memoriális építészet bizonyos reminiszcenciáit.

Az „olasz kút” védőterülete semleges, kör alakú lehatárolást kap – kertészeti eszközökkel csendesen izolálódik a fürdő előterében.

Fent ismertetett érdekes, gondolatokban gazdag koncepciója, meggyőző részleteire tekintettel a Bíráló Bizottság megvételét javasolja.

A bíráló bizottság a 18. sz. pályaművet 500.000,- Ft megvételben részesíti.