Szabad Szombat - szabadtéri színház Szombathelyre

Függőleges színpadtérben darabot rendezni valószínűleg minden magára valamit is adó non-konformista színházi rendezőnek óriási kihívás és a nézőknek felejthetetlen élmény lenne. Képzeljünk el egy Kovalik Balázs darabot ide, és mindjárt lelkesedni fogunk Beke-Tóth Szilvia diplomatervéért.

Igény és helyszín
A mai Szombathelynek a színház kérdése igencsak aktuálissá vált. Mind szabadtéri, mind kőszínházra szüksége van a városnak. Az állandó színház kapcsán már megtörténtek az első lépések. Az új épület elhelyezésére, kialakítására kétfordulós építészeti pályázatot írt ki a város önkormányzata 2008-ban, illetve 2009-ben. Az újonnan alakult színtársulat ideiglenes helyen játszhat a színház megépüléséig, melynek jelenlegi körülményei sajnos nem a legjobbak. A szabadtéri játékok ideiglenes helyszínei sem megfelelőek, a kényszer szülte őket. A városnak több éve szándéka ezen a területen szabadtéri színházat létesíteni, már készült is rá terv. A helyszínt a városi főépítész javasolta nekem.

A terület Szombathely belvárosának szélén, a belvárost övező körút mentén található. Az építés helyszíne része a város régi pihenőparkjának, a Szent István parknak. A park feletti dombon a fák között megbúvó Kálvária templom és a domb alján a 60-as években épített nyugdíjasház található. A park, illetve a Csónakázó tóig tartó szakasz régen is a kikapcsolódás helyszíne volt. Számos történet kapcsolódik a parkhoz, korábbi szabadtéri játékok, ünnepségek.

A tervezést városelemzési tanulmánnyal kezdtem, amely feltárja a helyszín városi kapcsolatait, a terület hiányosságait, problémáit és lehetőségeit. A konklúziója egy olyan városi sétány, amely összefogja a terület értékes helyszíneit, illetve újjáéleszti a haldokló funkciókat. A színház ennek a városi revitalizációnak válik a részévé. A terület különlegessége és indokoltsága, hogy a római korban is volt itt már színház. Néhány részletet tudunk csupán colonia Claudia Savaria légióváros színházi kultúrájáról, ahol szórakoztatásul és fórumként szolgált a színház. Hivatásos aktorok komédiákkal és a mai cirkuszi számokhoz hasonló attrakciókkal szórakoztatták a nagyérdeműt, az adott időszak politikai, katonai, gazdasági kérdéseit taglaló vitadrámákkal, mitikus tragédiákkal pedig különböző problémák tárgyalására teremtettek fórumot a város polgárai számára.

A színház itt a Kálvária templom északi oldalán látható félköríves bemélyedés helyén állt. Régészeti ásatást is végeztek benne, ám a kutatás sajnos már csak a nagymérvű pusztulás tényét tudta rögzíteni. A 19. század végén még láthatóak voltak az emelkedő ülésnek, a cavea-nak a maradványai, amelynek köveit a század végén az egykori Palace Szálló építkezéséhez hordták el. Ma semmi nem utal erre az emlékre.

Koncepció
A sétány linearitását, tört vonalvezetését követik az útból kialakuló nézőtér sorai, és a földbe vágott kiszolgáló épületek homlokzati vonalai. A színházi épület tervezése során két alapvető gondolat válik szervező elemmé. Az egyik a római színházra való utalás, emlékezés, a másik a funkcióból adódó szabad, variálható viselkedés. A római színház kapcsán a régi római színházak felépítését, szerkesztését követve az akkori színpadház alapján indulok ki a falszerűségből. Egy olyan falat hozok létre, amely díszlet és játéktér egyben, és magában foglalja a színpadtechnikát és a kávézókat. Ez egy olyan fal, amely elválasztja a színteret a várostól, de ha kell, ez köti össze vele. A falban helyet kapó vendégkávézó közvetlen kapcsolatot jelent a nézőknek is a színházzal. A színészek és vendégek közti kontaktus megválasztható, lehetőség van elkülönülésre illetve találkozásra is a fal város felőli oldalán.

A szabadtéri színház funkciója magában hordozza az ideiglenesség, variálhatóság jellegét. A tervezett épület tud zárt és nyitott lenni, különböző mértékben válik e környezet részévé. A színház alkalmazkodik az aktuális játékhoz, de a játék is alkalmazkodhat hozzá. Rendezői kérdés, hogyan használják az épületet. A színház megadja a lehetőséget a hagyományos, klasszikus darabok, előadások számára, de kitűnően alkalmazkodik a kortárs játékok sokszínű igényeihez. Új téri és képi világot alakít ki, a szereplők váratlan felbukkanása (akár 9 méter magasan), és váratlan képkivágások teszik a színdarabot és a színházat egyedivé. A színpad nem horizontális, térbelivé válik azáltal, hogy vertikális kiterjedése is van. Mivel idény jellegű, ezért az épület évszakonként más mértékben nyílik ki. A kávézó kora tavasztól késő őszig működik.

Program
Egy 300 fős szabadtéri színház a terv része, és egy benne helyet kapó vendégkávézó, amely tavasszal és ősszel is nyitva tart. Az épület két fő egységből áll, szerkezetében és funkciójában is eltérően. Egy félig talajba vágott vasbeton doboz látja el a kiszolgáló funkciókat. Így oda kerülnek az öltözők, raktárak, vizes helyiségek. A dobozra épülő acélszerkezet, „fal”, pedig a színtereknek, a színészkávézónak és pihenőnek, illetve a vendégkávézónak ad helyet. A színtér egy vázszerkezetű nyitott-zárt tér, amely a ház karakterét adó különböző módon nyíló táblákkal van határolva. Zárt épületként csak a két kávézó jelenik meg. A vendégkávézó a színészi játékok nélkül is nyitva tart, kora tavasztól késő őszig. Ilyenkor a színház vázában is lehet járkálni, az alsó kiszolgáló részt zárják csak be.

Beke-Tóth Szilvia

Szabad Szombat - szabadtéri színház, Szombathely

építész konzulens: Benkő Melinda PhD
épületszerkezettani konzulens: Dobszay Gergely
tartószerkezettani konzulens: Facskó Gergely
épületkivitelezési konzulens: Lepel Adrienn
gépész konzulens: Viczai János
villamos konzulens: Vidovszky Ágnes
színháztechnikai konzulens: Vargha Mihály
opponens: Kapy Jenő DLA