Sínek elveszés közben*

”Valószínűleg nem én vagyok az igazi, velejéig megrögzött villamosmániákus mintaképe. Kiskoromban persze imádtam a ”tujákat”, de végül is a gyerekek kilencven százaléka imád mindent, ami nagy és mozog.” - így vall szerényen magáról és hobbijának kezdeteiről Varga Ákos Endre, aki Budapest eltűnt villamos-viszonylatait térképezi fel évek óta rendkívüli alapossággal. A hobbinak induló gyűjtő -és kutatómunkából mára a magyar közlekedéstörténet egyik legértékesebb adattára vált.

Létezik egy szövet, krikszkrakszolt felület, sínekkel karcolt Budapest.

Kezdő városi bringásként az egyik első tanács, amit az ember kap, hogy a legjobban haladni akkor lehet, ha az ember kis időre einstandolja a villamosok elől a terepet. Járulékos alapszabály: légy óvatos a sínekkel, mert ha ´elkapják´ a bringa kerekét, iszonyatosan nagyot lehet borulni, de leginkább repülni. Itt jegyezném meg, hogy az alapszabály nem tér ki a sínkereszteződésekre való ráfutás problémájára, talán mert azt a tapasztaltabbak igen bölcsen a bicajos ´mazsola´ empirizmusra való hajlandóságára, illetve elvetemültségi fokára bízzák. Mindezekből pedig bőven akad, különösen ha szabályszegésről lehet szó.

Néhány éve, amikor virtuálisan szóbaelegyedtem Hamsterrel, és a weboldalán fellelhető budapesti villamos-történelemre bukkantam, egy pillanatra az a törvény is átlényegült, miszerint a párhuzamosok a végtelenben találkoznak.

Hamsternek, ha éppen nincsen tele a feje az ezernyi dologgal, ami egyébiránt még érdekli (felhőfotózástól kezdve íráson és rajzoláson át immár muzeális értékűnek mondható számítógépek gyűjtéséig, például) akkor fogja a csaját és a kameráját, kimegy egy vasárnap délelőtt, és eltűnt villamosjáratok nyomába ered.

Évek óta bővülő, mára már hihetetlen méreteket öltött honlapjának Elvesztett sínek rovata a budapesti kötöttpályás tömegközlekedés mindmáig egyetlen akkurátusan létrehozott gyűjtőhelye és krónikája.    

Külön listán szerepelteti a villamos-nyomokat felmutató helyeket és az eltűnt vagy megkurtított viszonylatok sorát. Archív és saját felvételek párhuzamba állításával, mondhatni megállótól megállóig, rozsdásodó felsővezetéktartó kampók, síndarabkák, lehajtómaradványok mentén haladva térképezi fel egykori járatok helyét a városszövetben.

Útjai során nem pusztán hajdanvolt sínek és kocsik képe rajzolódik ki, hanem az ebből az aspektusból megközelíthető város története is. Amennyiben létezik a szakbarbárság fogalma, Hamsternek ezt nagyon széles ívben sikerült elkerülnie. Személyes megjegyzései, rácsodálkozásai a városra azok számára is élvezetes olvasmánnyá avatják ezeket a ”sínsétákat”, akiket soha nem fogott meg egy villamoskocsi csörömpölése, és azt sem tudják, mire való egy ütköző.

Gyűjtőmunkáját nem pusztán egy városlakó megszállottsággal határos lelkesedése jellemzi, hanem az a fajta pontosságra való törekvés és téma iránti alázat, amely a személyesen megélhető-megszerezhető tudáson kívül egyéb komoly kutatómunkára is támaszkodik. Információit forrásmegjelöléssel városi és városi közlekedéstörténeti monográfiákból, enciklopédiákból, személyes és publikus fotóarchívumokból, dokumentumokból egyaránt szerzi. Oldalán további linkek találhatók hasonló érdeklődésű civilek honlapjaihoz, ahol további érdekes információkra lel a megszállott kötöttpályás tömegközlekedés-rajongótól a város története iránt érdeklődőkig mindenki.

    
Varga Ákos munkájához anyagi támogatást nem kér (hiszen úgyis megfizethetetlen) és nem kap, inkább az erkölcsi, illetve a munkáját megkönnyítő támogatásoknak örül. Honlapja felkerült a BKV hasznos linkjei közé, és ígéretet kapott arra is, hogy mások számára meg nem nyitott helyekre gyorsabban kapjon fotózási engedélyt. Erre szükség is van, ha például egy remizbe vetődik el. A Városi Tömegközlekedés Történeti Egyesület tagjaként annak örül, hogy az egyesület javaslatára a BKV legutóbb hazaszállított egy régi budapesti villamost Amszerdamból. Mostanában pedig azon ügyködnek, hogy legyen rendszeres nosztalgiavillamos-szolgáltatás Budapesten is, megfizethető áron. Úgy legyen.

Szóval szabadság, borulás. Óvatos duhajként eleddig megúsztam egyetlen Népszínház utcai decens rángatózással, de ha most valaki azt mondaná nekem, hogy mondjuk a 2-es vonalán a Klauzál térről a Dob utcára kanyarodva is különösen vigyázzak, akkor nagyot néznék. De nem nézek, simán kanyarodom. Alattam láthatatlan párhuzamosok futnak valahová.

[balintcili]

*A címet a szerző magától Varga Ákos Endre alias Hamster-től tulajdonította el