Sándor Gergely programja a BÉK elnöki posztjára

Sándor Gergely részletes programja a Budapesti Építészkamara elnöki tisztségének betöltésére.

ÁTLÁTHATÓ SZAKMAISÁG

Átlátható szakmaiság címmel programtervezetet készítettünk a Budapesti Építész Kamara 2012-2016 közötti ciklusának vezetéséhez, amelyet 2012. október 11-én, 17-19 óra között

a FUGA Budapesti Építészeti Központ nagytermében megrendezésre kerülő nyilvános vitaesten a többi elnök- és alelnökjelölt jelenlétében, azok elképzeléseivel együtt, vitára bocsátunk! A vitaesten számítunk minden olyan kolléga jelenlétére, akinek a budapesti régió szakmai jövője fontos: megismerhetik a jelöltek személyét és programjaikat, valamint kérdéseikkel és hozzászólásaikkal segíthetik a beszélgetés menetét.

A pillanat jelentősége, hogy a fenti vitaest, valamint a Budapesti Építész Kamara tisztújítása olyan időszakban kerül sor, amikor a magyar építészet jövője igen bizonytalan. A felkért tisztségekre azon reményünkből vállalkozunk, hogy a jelenlegi aggasztó tendenciák hatását enyhítsük, és a kilátástalannak tűnő körülmények között is tartást adjunk a szakmának. Véleményünk szerint ehhez határozott, konstruktív, kompromisszummentes kamarára van szükség.

A szakma társadalmi elfogadottsága egyre problémásabb: egyre több, a szakmát is érintő kérdésben döntenek építészek megkérdezése nélkül; drasztikusan csökken a nyílt, országos tervpályázatok száma; az épített környezet ügyei egyre több minisztériumba vannak szétszórva. A jelenlegi helyzet megváltoztatásához sokkal jelentősebb lobbierőre, szakmai összefogásra és erőteljes kamarai szerepvállalásra van szükség. Ennek érdekében elvárásunk szerint:

a Budapesti Építész Kamarának minden, az építészetet érintő kérdésben - azokban is, melyekben erre nem kérik fel - szakmai alapokon nyugvó, kompromisszumoktól mentes véleményt kell nyilvánítania.

A kamara és tagjai közötti kommunikáció hiányos, a kamara működése nehezen követhető, számos információhoz csupán az éves küldöttgyűlések során lehet hozzájutni, a kommunikáció egyoldalú.
Elvárásunk szerint:

a Budapesti Építész Kamarának transzparens módon kell működnie, döntései, ügyintézése, egyeztetései nyilvánosak, elérhetőek, visszakereshetőek, a tagok véleményüket kifejthetik, azokat a kamara megfontolja.

A kamarai rendszer - a területi kamarák, az országos - jelenlegi állapotában nem alkalmas a szakma elvárt képviseletére. Hatékonysága, a befolyó tagdíjak felhasználása, lobbiereje megkérdőjelezhető. Elképzelésünk szerint:

a Budapesti Építész Kamara jelenlegi struktúráját költséghatékonyabb, professzionális szervezet felé kell elmozdítani, és országos szinten is változtatásokat kívánunk javasolni, melyhez partnereket keresünk.

A fenti, illetve a mellékletben részletezett programpontok megvalósításához a vitaesten való érdeklődésen túl számítunk a tagság tisztújításon való megjelenésére és támogató szavazataira!

Budapest, 2012. október 05.

Sándor Gergely, elnökjelölt
Sajtos Gábor, elnökségi tagjelölt
Sólyom Benedek, elnökségi tagjelölt
Szentirmai Tamás, elnökségi tagjelölt 

Részletes programtervezet

KI – szerepek, definíció, leírás
definíció: professzionális alapon működtetett területi szakmai szervezet

területi szakmai szervezet

• kamarai törvényben meghatározott a szerepe (ennek ellenére a gyakorlatban felemás az alkalmazása, ezért a szerepek tisztázása fontos:);
• tisztázandó a kamara szerepe, a tőle elvárható teljesítmény;
• meghatározandó az országos szakmai kamarához való viszonya;
• maghatározandó a többi területi szakmai kamarához való viszonya;
• tisztázandó a kamara kompetenciája;

professzionális alapon működtetett*

• elnök ne legyen összeférhetetlen a pozíciójával (azáltal, hogy egyszerre gyakorló építész és kamarai elnök is);
• kamarai tisztségviselők munkája meg legyen fizetve;
• kamara (igény szerint teljes munkaidőben) saját feladatkörrel és azon belül döntéshozói hatáskörrel rendelkező jogi, közgazdasági, marketing és kommunikációs feladatokért felelős szakembereket alkalmaz;

   
* a professzionális működés költségigényes, mert szakemberek alkalmazásával jár!

MIT – feladatok

• az elvégzendő feladatok jellemzően kétirányúak: kifelé / befelé;
• nem kizárólagos, de egyik elsődlegesen fontos feladat a szakmai érdek;
• képviselete
• védelme
• érvényesítése,
• ahol az érdek: hogy az épített környezet alakítására irányuló építési beruházások eredményeként az érintett szereplők együttműködéseként egyre magasabb fokú, minőségű építészeti érték jöjjön létre!

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. 2.§ értelmében a fenti fogalmak az alábbiakat jelentik:
5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja;
30. Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége;
36. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése;
32. Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom – ezen belül a helyi közösségek – identitása és alkotóképessége fejeződik ki;
valamint a szereplők a 32.§ és 38/A.§ értelmében különösen: építtető, beruházás-lebonyolító, hatóság, szakértők (pl. építésügyi műszaki és igazgatási), építészeti-műszaki tervező (különösen a BÉK tagja), tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr.

• állami feladatok ellátása (pl. névjegyzék, továbbképzés, jogosultság);
• társadalmi szerepvállalás, különösen:
  a szakma és az építési beruházás szereplői közötti párbeszéd kialakítása;*
  a vizuális nevelés elősegítése (pl. készségfejlesztés, ismeretterjesztő tv-műsorok);*
• párbeszéd kialakítása, segítése
  belső: tagok között;
  belső: kamara és a tagok között;
  külső: a szakma és az építési beruházás szereplői között;*
  külső: a szakma és a társadalom között;*
• véleményformálás, kritika megfogalmazása;
• alapszabály fentiek szerinti módosítása;
• munkához jutás lehetőségének elősegítése:
  belső munkerő-áramlás támogatása az erre a célra kialakított adatbázis segítségével;*
  eddig még periférikusnak gondolt szakterületek (pl. meglévő ingatlanállománnyal foglalkozó szakmák) munkáltatói szervezeteivel való együttműködés kialakítása;*

* új területek felé való nyitás költségigényes, mert szakembereket és háttérszervezetet igényel!

HOGYAN - működés

• átlátható és nyilvános:
  működés;
  pénzfelhasználás;
• politikai kötődéstől mentesen, de a politikával együttműködve;
• csak szakmai szempontok mentén látja el feladatát és hozza meg döntéseit;
• proaktív: nem csak akkor lép, dönt, cselekszik, látja el feladatait, hogyha értesítették, hanem elébe megy a feladatoknak, kihívásoknak és problémáknak, lobbizik;*
• határozott;
• konfliktusokat a megfogalmazott szakmai érdek mentén felvállalja;*
• megfogalmazott szakmai érdek tudatában, illetve annak erejéig kompromisszummentes;
• egyértelmű;
• tiszta;
• konstruktív;
• kamara vezetése és a tagjai között intenzívebbé és személyesebbé kívánjuk tenni a kapcsolatot
  évente 3x (január, május, szeptember) tart küldöttgyűlést;*
  ahol nem csak a működéshez szükséges minimális feladatok elvégzése a cél;

MENNYIÉRT – finanszírozás

• bevétel:
  tagdíj;
  támogatások;
  pályázatok;
• kiadás
  szervezeti működés;
  feladatok ellátása;
  támogatások (pl. FUGA);
• bevétel / kiadás felülvizsgálata;
• szervezet működési költségének racionalizálása, gazdaságossá tétele;
• az országos szervezet felé egyenlő tagdíj-feladás a területi kamarák között;
• a működés feltétele a pénzügyi szigor:
  tagdíjfizetési fegyelem szigorítása;
  tárgyi évet megelőző év végéig meghatározni a tagdíj-fizetési határidőt;
• tagdíjreform – ebben a MÉK-et támogatjuk;

MIKOR - ütemezés

• a szerepeket a ciklus elején kell tisztázni (2012);
• a feladatok ellátása folyamatos (2012 - );
• a működés mikéntjét kezdettől fogva alkalmazni kell (2012 - );
• a tagdíjfizetés átalakítását elő kell készíteni, 2013 év végén bevezetni;
• pénzügyi ütemtervet, cash-flowt a tárgyévet megelőző év végéig kell elkészíteni, elfogadni;

Sándor Gergely