Épületek/Irodaépület

Ritmusos tömegek - a dabasi közigazgatási épületegyüttes megújulása

2011.03.03. 15:29

A Dabas központjában álló, bíróságnak, földhivatalnak és rendőrségnek helyet adó épületegyüttes nagy része kívülről újjászületett. Az Emődy Attila Ybl-díjas építész nevéhez fűződő, 1969-ből való ház értékeinek megőrzése képezte a felújítás koncepciójának alapját, amely Kiss Gyula DLA és Járomi Irén tervei alapján valósult meg. Balog Ádám írása.

 

1966-ban a Kiskunság északi részén három falu egyesítésével jött létre Dabas, amelyet regionális közigazgatási központnak szánt az akkori vezetés. Ekkor már közel tizenháromezren laktak a faluban, amikor elkezdődött a szocialista városközpont kiépítése a település 5-ös főúthoz és a vasúthoz közeli részén, a legfontosabb történelmi építészeti értékektől (kúriáktól és népi épületektől) távol. A terv egy erős centrum létrehozása volt, amely magába foglalt számos lakótelepet, egy tanácsházát, egy rendelőintézetet, egy típusterv alapján megépült gimnáziumot. A központ részét képezte az 1969-ben épült rendőrség-bíróság-földhivatal épületegyüttese is, amelyet Emődy Attila Ybl-díjas építész tervezett, aki ekkor a Pest Megyei Tervező Iroda szárnyai alatt alkotott. Ezt megelőzően az IPARTERV-ben, valamint Hanoi-ban (Vietnam) és az akkori kor egyik leghíresebb londoni építészirodájában a Chamberlin, Powell and Bon-nál (1967-1969) dolgozott.

 

 

 

Már megépültekor látszott, hogy a szocialista város főterén a középületek mellett a szigorú, mégis elegáns közigazgatási épületegyüttes nem a rendszer követelményeinek akar megfelelni. A funkció-szerkezet-forma hármasa mellett az épület Dabas épített örökségére is reflektál, sőt attól még magasabb esztétikai színvonalat ér el. A népi építészetből kibontakozó dabasi klasszicizmus arányos, tiszta megjelenését Emődy Attila is megidézi, ám erre erős absztrakciót használ, így megmagyarázhatatlanul, de érezni lehet Dabas történelmi építészetének és az új, modern épületegyüttesnek a közös gyökereit.

Az épületegyüttes különböző funkcióit a különböző magasságú lapostetős tömegek jelzik: a főutcára néző földhivatal kétszintes, a főtérre néző bíróság háromszintes, míg a rendőrség négyszintes tömegben kapott helyet. Utóbbi esetében a négyszintesség az utcáról nem teljesen egyértelmű, mivel a legfelső emelet homlokzata üres - itt kaptak helyet a zárkák. A tömegek harmóniáját a téglapillérek között elhelyezkedő magas, keskeny ablakok teszik ritmusossá. A ritmusképlet mindegyik homlokzaton azonos, de a dallam minden homlokzaton másképpen szól.

A három különböző intézmény közül, amelyet az épületegyüttes befogad, csak kettő járult hozzá a homlokzatfelújításhoz. A bíróság-földhivatal épületrész felújítására 2010-ben került sor, mivel a város európai uniós támogatáshoz jutott, amelyet a főtér és a belváros jelentős középületeinek korszerűsítésére kellett fordítani. Megépülése óta az épületen jelentős felújítás nem történt, így állapota folyamatosan romlott.

 



 

A hasonló modern épületek felújításakor egy laikusnak (beleértve a helyi politikusokat is)  általában az az első gondolata, hogy magastetőt kell emelni az adott épületre. Az esetek nagy részében ezt meg is valósítják, és ehhez még építészt is találnak. Az eredményt látva a bíróság-földhivatal épületegyüttes felújításának tervezői az épület eredeti koncepciója mellett álltak ki, és nem engedtek a megbízói akaratnak. A meglévő épülettel szembeni alázat arra ösztönözte őket, hogy vizuális változásokkal, új korlenyomatokkal ne terheljék a harmonikus egységet, és Emődy Attila építészeti szándékait a mai kor hőtechnikai követelményei ne befolyásolják. Ez a felismerés és magatartás teszi a megújult alkotást valóban nagy építészeti teljesítménnyé a felújítást tervező építészek részéről. A tervezés során meg kellett oldani azt az esztétikai problémát, hogy a homlokzati hőszigetelés miatt, ne sérüljenek a tömeg és a ritmusos ablakkiosztás arányai. Ék alakba vágott hőszigetelést alkalmaztak az ablakok síkjában, viszont az ablaknyílások belső oldalán (spaletta), kifelé haladva a hőszigetelés folyamatosan minimálisra csökken, és így a nyílások aránya nem változik.

 


 

Az ablakoknál lévő eredeti vízcseppentők szétfagytak, ezért újakat gyártattak. Ezeket egy hazai fejlesztésű speciális finombetonból, egyedileg legyártott vízvető elemmel pótolták, elfedve az eredeti vízcseppentőket. Emiatt ugyan kis mértékben más lett az épület megjelenése, de az eredeti építészeti szándékot ez a döntés érdemben nem befolyásolja. A szín-, és anyaghasználat az épített környezet hagyományait tükrözi. A törtfehér szín kiemeli az épületegyüttes világos és tiszta geometriáját, valamint engedi, hogy a fény életre keltse a homlokzatot.

A bíróság tömege előtt Dabason szokatlan, városias teret alakítottak ki, amely már a szépülő belváros egységes tájépítészeti arculatához igazodik, és kifejezetten jó hatással van az elegáns épületegyüttesre. A külső megjelenést gyengíti néhány apró részlet. Az állami középületeknél kötelezően kihelyezendő magyar és európai uniós zászlók a homlokzatból nőnek ki, ezzel némi zavart teremtve a szépen megkomponált homlokzaton. Mindenképpen szerencsésebb lett volna épülettől eltartott zászlótartó rudakat telepíteni az épület elé. Az épületegyüttes komplex felújításának hiánya olyan zavaró részletmegoldásokat okoz, mint az épület homlokzatán tekergő fűtés-, és elektromos hálózati csővezetékek. A bíróság és a földhivatal csak a homlokzat hőszigetelésére és a nyílászárók cseréjére nyert támogatást, a gépészet korszerűsítésére nem, így ez a kérdés, valamint a belső tér korszerűsítése megoldatlan maradt.



 

 

A funkcióról alkotott vizuális megjelenésen túl (tekintélyes, szigorú) a helyi kontextuson alapuló szemléletével az épület megelőzte saját korát. A közelmúltban megépült hasonló rendeltetésű épületeken ugyanez a szemlélet köszön vissza, gondoljunk csak a pécsi és a debreceni (vezető tervező: Koller József), vagy a győri ítélőtáblára (vezető tervező: Patartics Zorán). Annak ellenére, hogy az épületegyüttes megújulása csak részben valósulhatott meg - a tulajdonviszonyoknak és a pályázati rendszernek köszönhetően -, példaértékű az az irány, amit ez a felújítás képvisel. Remélhetőleg ez az értékmegőrző szemlélet folytatódik a magyar vidéken, és sikerül megértenie a laikusoknak is, hogy alkotó emberek éltek az előző rendszerben is, és alkotásaikkal hozzájárultak a magyar építészet és művészet fejlődéséhez.

Szöveg és fotók: Balog Ádám
Trafik Kör


Dabas, közigazgatási épület felújítása

Vezető tervezők: Kiss Gyula DLA, Járomi Irén - Kiss és Járomi Építésziroda Kft.
Eredeti tervező: Emődy Attila
Eredeti statikus: Ivits Iván
Építész munkatársak: Nagy Márk, Kéki András, Ungvári Mihály
Tervellenőr: SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Épületszerkezettani Tanszék
Műszaki ellenőr: Bujdosó Géza, építész
EU-projektfelelős: Bódi Attila, építész
Generálkivitelező: Pesti Építő Zrt.

Kivitelezés éve: 2010