Design/Belsőépítészet

Rejtett kincs a Városliget határán – az Édes Mackó kürtőskalács-cukrászda (belső)építészeti kialakítása

2020.12.14. 08:53

Gyönyörűen csillogó, halványszürke kerámia falburkolat, istállólámpák, filigrán lucfenyő szerkezetek és egyedi tölgyfa bútorok. A Csővári Linda és Demeter Ágota, azaz a Fló Architects által tervezett Édes Mackó cukrászda szemléletes példája annak, amikor egy sok szempontból előnytelen szituációból az építészek – és a megbízó – eltökélt munkájának köszönhetően valami értékes és különleges születik.

Képzeljük el amint egy finom süteményt majszolgatva hirtelen szembe találjuk magunkat egy csapatnyi flamingóval. A jószágok tőlünk alig pár méterre, nyugodtan álldogálnak, míg mi épp egy kürtőskalácsból falatozunk. Szürreális kép, de hát biztos lehet találni kárpát-medencei ihletettségű hoteleket Afrikában – gondolhatnánk. A megoldás azonban sokkal egyszerűbb, ugyanis elég csak ellátogatnunk a Városliget peremén található Édes Mackó kürtőskalács-cukrászdába, hogy hasonló élményben lehessen részünk. Mi több – és itt érkezünk el e cikk tárgyához –, mindezt egy hangulatos és ízlésesen berendezett teraszon és egy modern, letisztult, minden részletében igényes belső térben tapasztalhatjuk meg.

Még 2013-ban, a Vidámpark bezárásával a Fővárosi Állat- és Növénykert több, mint 7 hektárnyi új területhez jutott. Az elkövetkezendő években itt kezdődött meg a Holnemvolt Vár építése, mely nem más, mint egy kisgyermekes családok számára kialakított állatkerti játszópark. A beruházás részeként felépülő épületek egyike volt a Nyíhangár, vagyis az új fedett lovarda. A csarnokszerű épület funkciója egy esőtől és széltől védett lovaglótér kialakítása volt.  

A lovarda oldalszárnyában egy vendéglátó egységnek is helyet szorítottak, amelyre a már évek óta az állatkert területén – az egyik apró Kós Károly pavilonban – boltot üzemeltető Vitéz Kürtős pályázatot nyújtott be, mert ez a hely ideálisnak tűnt az akkor már népszerű kürtőskalács-desszertjeik készítéséhez, így született meg a kürtőskalács-cukrászda koncepció.

Ekkor kereste meg a Vitéz Kürtős vezetése, Bálint Gáspár és András Tünde az Építészfórumon legutóbb az AKG iskola Kiscelli utcai épületének játékos és inspiráló átalakításával szereplő Fló Architectset. Szerettek volna egy minden tekintetben igényes, valamint a vendégek és dolgozók számára is kellemes környezetet teremteni.

A feladat relatíve kis mérete ellenére korántsem volt egyszerű. A lovarda építése már javában folyt, sőt az épület már szerkezetkész állapotban volt. Az Állatkert vezetése szerencsére rugalmasnak bizonyult, ezért a tervezők megkapták az érvényes tervdokumentációt. Innentől kezdve a tervezés és a kivitelezés egymással párhuzamosan folytatódott.

Ennek megvoltak a maga előnyei és hátrányai is. Egyrészt a határidő nyilvánvalóan szűkös volt, azonban a megbízókkal és a kivitelezőkkel történő folyamatos egyeztetés és együttműködés lehetővé tette a finomhangolást. Ahogy a tervezők fogalmaztak: „a kürtőskalács sütésének technológiai folyamatát kellett valamilyen módon a meglévő térre szabni."

Első körben a sütödetér és az épület északkeleti oldalán található veranda „bebútorozása" készült el. A funkcióból adódóan a belső térben több különleges elvárásnak is meg kellett felelni. A sütés során használt bükkfaszén a felületeket befeketítheti, míg a liszt befehérítheti. Emiatt esett a választás a szürkére festett bútorokra és a halványszürke, sejtelmesen csillogó, szürke kerámia falburkolatra. A megfelelő szellőzés kialakítása is kiemelten fontos volt, azonban ezt egy másik tényező szerencsésen segítette:

„A kürtőskalácsnak ott előtted kell elkészülnie. Akkor van igazán hangulata, ha oda tudsz menni a sütőhöz melegedni, és érezheted a faszén és az aranybarnára piruló kürtőskalács füstös, édes illatát."
– mondta el nekünk Bálint Gáspár a Vitéz Kürtős tulajdonosa. Emiatt a sütő ahhoz a mindig nyitott ajtóhoz került, mely közvetlen kapcsolatban van az állatkert felől megközelíthető verandával.

Itt ülni, még most, a téli hidegben is nagyon kellemes, ugyanis a veranda mellett fenséges platánfák magasodnak. Ez a terület egyben a lovak karámja is, ami még hangulatosabbá teszi. A verandánál a tervezők mozgástere viszonylag szűkös volt, a kültéri bútorok megválasztása volt a feladat. Az egyszerű, de igényes tömörfa asztalok és kiadó pult szépen illeszkednek a tornác tartószerkezetéhez. Az állatkerti hangulatot és a Holnemvolt Vár mesevilágát pedig Szabó Edit tervezőművész funkcionális szobrai idézik meg. A medvét formáló kerámia ülőbútorok és farkas formájú növénytartók az állatkert Zsolnay építészeti kerámiákban gazdag múltjához és a kürtőskalács erdélyi gyökereihez is kapcsolódnak.

A második ütemben készült belső vendégtér teljesen más megközelítést igényelt. A tervezőknek az épület bejárata és az istállót elválasztó támfal közötti keskeny, ráadásul az egyik irányban szűkülő, és vasbeton rámpával emelkedő tér állt rendelkezésükre. Ebből a kényelmetlen szituációból kellett valamilyen úton-módon hívogató, otthonos és esztétikus teret létrehozni, ami maradéktalanul sikerült. Így lett a lehatároló támfalból a fa tartószerkezet talapzata, a beton rámpából pedig teraszosan emelkedő padozat.

A vendégtér gyakorlatilag a veranda befele néző inverzeként jelenik meg lucfenyő szerkezetével és tölgyfa bútoraival. A részleteken és az elemkapcsolatokon érződik az átgondoltság – nem csoda, hiszen az építészek gyártmánytervi szinten dolgozták ki az elemeket. A tér lezárása több szempontból is fontos volt, amit a fa elemek közé helyezett hőszigetelt plexitáblák biztosítanak. Ezek a függőleges felületeken átlátszóak, a mennyezeten viszont opál akril borításúak, ami erősíti a térérzetet.

Az első benyomásra akár letisztult japán enteriőrökre is emlékeztető hatást az istálló lámpát időző új lámpatestek és a konyhatér csempéire rímelő szürke fém asztalkák és ablakkönyöklők egészítik ki. A tervezőpárosnak még a túlméretezett, négyszárnyú bejárai ajtót is sikerült ötletesen integrálniuk a belsőépítészetbe: az ajtó sávjában a faszerkezet elemei közti táblák sűrű lamellázást kaptak, ami a felületeken szalagként körbefutva jelöli ki a tér középpontját.

Demeter Ágota és Csővári Linda többször is kiemelték, hogy a kivitelezés teljes időtartama alatt mennyire jól és flottan zajlott az együttműködés. Ennek okát a megbízó maximalizmusában és igényességében kell keresni. Ez olyan részleteken köszön vissza, mint a tányérok megválasztása, az étlapok és egyéb arculati elemek megterveztetése (Rubik Ágnes tervezőgrafikus munkái), a pohárgyűjtő tálcák egyedi felcímkézése vagy éppen a homlokzatokon látható egyedi kerámia feliratok és emblémák, melyeket a Nema Júlia Stúdió készítette el Baráth Dávid arculatterve alapján.

Azonban, ha mostanában erre járnak, minden bizonnyal nem ezeket a részleteket fogják legelőször észrevenni. Az üzletbe belépve ugyanis farkasszemet fognak nézni egy csapat flamingóval. Ez természetesen nem volt a terv része, és az afrikai madarak csak a telet töltik a lovarda falai között, de ettől függetlenül nem mehetünk el mellette szó nélkül. Sajnos a járványhelyzet miatt most nem időzhetünk a belső térben, de már csak az ablakon benézve is igazi kuriózumban lehet részünk.

Mint ahogyan az Édes Mackó kürtőskalács-cukrászda maga is kuriózum. Egyrészt az első cukrászda, ahol kürtőskalácsból készített süteményeket kóstolhatunk, másrészt ritkán találni ilyen igényesen és ízlésesen berendezett, jó hangulatú vendéglátóhelyet. A tulajdonosok elkötelezettsége – melynek köszönhetően a kürtőskalácsot 2015-ben hungarikumnak nyilvánították –, és a tervezők érzékenysége a belső és külső terek kialakításában mindenütt visszaköszön. A verandán ülve vagy a pult előtt várva még az egyébként finoman szólva sem jól sikerült befogadó épületről is könnyen megfeledkezünk.

A tulajdonosok a továbbiakban azt tervezik, hogy az lovarda emeleti páholyát is beépítenék és a cukrászdához csatolnák, melynek tervezését ugyancsak a Fló Architectsre bíznák. Kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Winkler Márk