Épületek/Középület

Pajtából lett lakóház – példa az újratervezésben rejlő lehetőségekre

2017.11.20. 15:30

Egy fertőrákosi pajtából átalakított lakóház nyerte el a legutóbb meghirdetett ´Legszebb ház a Fertő-vidéken´ UNESCO pályázat díját. A Schlosser Gábor építész tervei alapján, Tokodi Zoltán
építészmérnök közreműködésével megvalósult átépítés egy családi vállalkozás korábban már
felújított ingatlanegyüttesét koronázta meg.

Fertőrákos község fontos része a világörökségi Fertő-vidéknek. A történelmi település jelentős része műemlékvédelem alatt áll: a római korból származó leletek mellett középkori emlékekben is gazdag – utóbbiak közül is kiemelkedik a községet egykor határoló várfal maradványa. Annak a teleknek, amelyen a Schlosser Gábor által koncepcionált pajta található, épp a várfal a hosszanti határa. Itt további két felújított ingatlan található, melyek az építész apai rokonainak tulajdonában állnak, és vendéglátóhelyekként funkcionálnak. Az id. Schlosser Tamás vezette családi vállalkozás a hagyományos falusi turizmusnak megfelelően helyi erőforrásokra épül, és szállás-, illetve étkezési lehetőség kínálása mellett a környékhez fűződő programszervezésben is részt vesz.


 

A Várfal Vendégház olyan ingatlanegyüttes, amely a fenntartó család lakóhelyét és a szállásszolgáltatás helyszíneit is magába foglalja. A több, mint két évtizedes múltra tekintő családi vállalkozás a telken található, egykor lepusztult utcafronti épületek felújításával és korszerűsítésével virágzott fel az évek során. A él az udvar végében álló romos pajta megmentése és az állagmegóváson túl a pajta lakópületté alakítása volt. A felújítás komplex feltételek teljesülését kívánta meg, hiszen a megrendelő Schlosser család elképzeléseinek beteljesítése mellett a végeredménynek a világörökségi környezetbe is illeszkednie kellett. A tervezés és a kivitelezés az Építésügyi és Műemléki Hatóság ellenőrzése alatt történt.


 

A pajta egy hagyományos épitesi technikájú mestergerndás fafödémmel, tömegmódosítás nélkül, eredeti helyén került átépítésre, mindössze egy terasszal bővült. A fentebb is említett, telekhatáron húzódó várfal a pajta külső burkolatának megválasztásában is meghatározó volt, különösen, mivel az egyik tengelyen a történelmi léptékű felület metszi a felújítottat. A hagyományos fertőrákosi építészet anyaghasználatának megidézése, a kő és a fa felületek dominanciája gesztusértékűsége a család legfontosabb kikötései között szerepelt.


 

A természetes anyaghasználat, a Fertő-vidékre jellemző építészeti hagyományok előtti tisztelgés a belső térben is hangsúlyos. Itt kiemelt szerepet kaptak az ifj. Schlosser Tamás által gyűjtott, ún. Pecsétes téglák is, melyek közül némelyik a monarchia idejére datálható. A beltéri felújítás az első szintre terjedt ki, a padlástér lakássá alakítása még folyamatban van. A födszinten tágas, étkezőkapcsolatos konyhatér kialakítása valósult meg. Az előtérben meghagyott boltíves szerkezet, a látható fa áthidalók, a kőhatású padlóburkolat és a kemence modern hő- és talajnedvesség szigetelő rendszert, illetve átgondolt, energiatakarékos fűtéstechnológiát rejt a “felszín alatt".


 

Ahogy a sokat említett tradicionális használat és az aktuális, előremutató mérnöki megoldások megférnek egymás mellett, úgy a családi tulajdonban lévő ritka berendezési tárgyak és régiségek sem ütnek el a kortárs konyha látványától, amihez egyébként nagyban hozzájárul a visszafogott bútorválasztás és a természetes anyagú felületek neutrális színhatása. A zöldre festett nyílászárók a környék gazdag tájélményére reflektálnak. A konyhához kapcsolódó étkező a vendégház lakói számára ideális reggelizőhely vagy nappali, de emellett a Schlosser család rokoni összejöveteleinek is otthont ad. Innen érhető el a pajtához utólag épített terasz is, ami a Fertő-tóra néz.


 

A telken a három felújított ingatlan immár egységes képet alkot, mégpedig a történelmi településsel összhangban. A pajta eredetileg olyan gazdasági épülettípus volt, amelyben a gabonacséplést végezték - a fedett teret a későnyári csapadékos időjárás hívta életre. Az utcafronttól távol eső, udvar végén megbújó, használaton kívüli épületek többnyire lebontásra ítéltetnek, azonban ebben az esetben a pajta megfontolt újratervezés tárgyává vált. A Fertőrákoson megvalósult funkcióváltás nem csak egy romos épület fennmaradását tette lehetővé, de egy már meglévő tér újraértelmezését, mondhatni aktualizálását, ezúttal jelenlegi tulajdonosai szolgálatában.

Kőrösi Boglárka