Műemlék lakóépület építészeti kialakítása, Petermann bíró utca 9.
Díjazásban nem részesült pályamű
Építészek: Balázs Mihály, Tatár Balázs, Török Dávid - Török és Balázs Építészeti Kft.
Díjazásban nem részesült pályamű
Építészek: Balázs Mihály, Tatár Balázs, Török Dávid - Török és Balázs Építészeti Kft.
Részlet a műleírásból:
A hely. A Budai Vár, a Kapisztrán tér, a téren álló Mária Magdolna torony meghatározó közelsége jelentik a tágabb (és egyben legfontosabb) összefüggéseket. A három telekből álló tömbön belül házunk az egyedüli, szellemi értelemben magányosan álló régi műemlék. A tömb keleti oldalán egy, környezetének látványát üveg függönyfala révén magáraöltő, modern épület áll, míg területünket északról nagyméretű új lakóépület zárja. Magas tűzfalaival mindkét ház teljes értelemben elhatárolódik a műemlék épülettől.
A legkézenfekvőbbnek látszó beépítés az északi tűzfalat végig takaró, hosszú keskeny ház, mely bütüjével zárja a foghíjat. Mégsem ezt a megoldást választottuk. Hátránya e beépítésnek a centrális, elszigetelt szűk udvar, mely nem kap elég napot és nem szellőzik. Az épület súlypontja túl távol kerül a meglévő lépcsőháztól, ami vagy új, önálló lépcsőházat, vagy hosszú közlekedőt eredményez. Egy ekkora telken azonban a két lépcsőház sok. Az új tömeg önálló karakterként jelenik meg az utcaképben. Ráfordulása a régi épületre új fókuszba helyezi azt, tovább növelve a tömb többi -kizárólag modern- épületétől való különállását, szellemi értelemben vett magányát. Bár a forma nagyon vonzó, az ilyen arányú ház a mi történelmi városainkban nem jellemző. A telken belüli keretes beépítés a műemlék épületet, annak a telekhatárig való stílusban tartott kiegészítése mellett kívülről jellegében nem változtatja meg. A meglévő tető-és homlokzati síkot folytatva a ház nekifut a tűzfalnak. Ez a nagyon visszafogott építészeti megoldás az udvarban rejt hangulati lehetőségeket. A tetők belső irányból félnyeregtetővé válnak, lehetővé téve a tetőtéri lakások kívülről nem látható jó megvilágítását. Az első változatban ismertetett néhány hibán túl hátránya azonban, hogy a kialakítható keret olyan keskeny épülettraktust eredményez, amely funkcionálisan nem jól használható.
Ez a beépítési változat volt számunkra a legvonzóbb. A ház súlypontja közel marad az értékes lépcsőházhoz, így az továbbépítéssel képes feltárni a teljes alapterületet. A bővítmény a régi házzal együtt összességében L alakú épületet eredményez, így jó arányú, jó benapozású, jól átszellőző belső udvar adódik. Az új épületrész egyszerre tud bővítményként és önálló jelentést hordozó elemként megjelenni, úgy, hogy formájában és anyagában következetes marad az utcaképben és az udvari oldalon. A Z alakú hozzáépítés nem önálló ház, hanem a tető része. Távolságtartása a tűzfaltól csak a földszint fölött válik nyilvánvalóvá, így a földszinten teljesíti a zártsorú beépítés követelményét. Ez a távolságtartás az önálló identitás érdekében fontos, az átépítésnek egyetlen (és nem kettő) házat kell eredményeznie. Óvakodtunk a telek túlépítettségétől. A ház pincéjében és földszintjén közfunkciók kaptak helyet. A belső terek feltárásának központ eleme az átjárható passzázs. Ebből nyílik a szeparált lakóházbejárat, tisztán elkülönítve az üzletek forgalmától. Ugyancsak ebből az átjárható térből nyílnak a kisebb-nagyobb földszinti üzletek, melyek méretét a meglévő ház alaprajza meghatározza. Az 1-3 boltok összevonhatók, így a kiadható bérlemények száma, mérete változatos lehet. A passzázsból induló régi pincelépcső a boltozott terű pincét is bekapcsolja ebbe a forgalomba. Az új épületrész alatti pince a presszóhoz tartozik, itt azonban a régészeti feltárás eredményeként bemutatásra alkalmas romok előkerülése várható. Ha a feltételezés igaz, abban az esetben a funkció megválasztása ill. részletes végiggondolása szükséges.
Az emeleti szinteken 6 különböző lakást terveztünk. A lakások megközelítése, bevilágítása egy fedett-nyitott kapualjból történhet, úgy, hogy a belső forgalom a lakáshasználatot nem zavarja.
