Épületek/Középület

Mohács, a Kanizsai Dorottya Múzeum új épülete

2013.02.12. 15:03

2012 októberében adták át Mohács központjában a Kanizsai Dorottya Néprajzi és Helytörténeti Múzeum új épületét, amely a meghívásos pályázaton nyertes Dombai Gyula tervei alapján valósult meg. Bár az állandó kiállítás installációja még várat magára, a környező beépítéshez igazodó, tagolt épületegyüttes és udvara a jövőben lehetőséget ad különböző kulturális események megrendezésére is.

Részlet a műleírásból

Előzmények

Mohács Város Önkormányzata 2007 decemberében meghívásos építészeti tervpályázatot írt ki a Kanizsai Dorottya Néprajzi és Helytörténeti Múzeum új épületének megtervezésére. A pályázaton történt kiválasztásunkat követően kaptunk megbízást az épület építési engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére.

Beépítés

A telek a város legrégebben lakott részén, a Duna közelében fekszik. A korábban városi fürdőként, majd iskolaként működő utcafronti épületet néhány éve lebontották. Az udvarban aszfalt burkolatú sportpálya található.

A tervezett múzeum földszint + emelet + tetőtér-beépítéses, kontyolt nyeregtetős utcafronti épületszárnyból, és földszintes, félnyeregtetős udvari szárnyból áll. Az utcai épületrészt a környező beépítéshez hasonlóan, hézagosan zártsorú módon helyeztük el, a déli oldalkert 6 méter széles. Ezen keresztül biztosítható az udvar feltárása, akár tehergépkocsival is. Az északi és nyugati telekhatárra telepített félnyeregtetős szárnyak takarják a szomszédos tűzfalakat, a kertvégi bizonytalan beépítéseket és egyben „múzeumkertet", szabadtéri kiállítások, rendezvények számára jól hasznosítható udvart határolnak. A déli oldalhatáron 2-2,5 m magas tömör kerítés készül, helyenként szabadtéri kiállítási lehetőséget biztosító, előreugró lábazattal és konzolosan kinyúló tetővel.

Funkcionális elrendezés

Az utcai épületszárny földszintjén, az akadálymentes megközelítést is biztosító, visszahúzott bejárat mögött található az előcsarnok, amelyhez pénztár-elárusító (információs pult), ruhatár és szociális helyiségek kapcsolódnak. Innen érhető el az időszaki kiállítótér is, amelyhez külső feltöltésű raktár tartozik. Az időszaki kiállítótérben előadások (pl. rendhagyó történelemórák) is tarthatók, ezért a raktár az installáció és egyebek mellett székek tárolására is hasznosítható.

Az előcsarnokból közvetlen kijárat nyílik az udvarra, így ott egyéb kulturális rendezvények, szabadtéri kiállítások (pl. nyáresti kamarakoncertek) a kiállítóterektől függetlenül szervezhetők. Fontosnak gondoljuk ugyanis, hogy a múzeum a néprajzi és helytörténeti emlékek színvonalas bemutatásán túl kis kulturális központként is működhessen.

Az állandó kiállítást az udvari északi szárnyban helyeztük el, a bútorok és kerámiák látványraktára és ezek restaurálására szolgáló műhely a nyugati épületszárnyban kapott helyet. Az egy légterű kiállítótérben az épület váltakozó méretű-formájú keresztmetszetének megfelelően javasoltuk a kiállítást berendezni. Így az egységes félnyeregtető alatt, de mégis változatos térstruktúrán keresztül - először a tér északi oldalán keletről nyugat felé, majd a látványraktár körbejárását követően a déli oldalon nyugatról kelet felé - járhatjuk végig a kiállítási területet.

A félnyeregtetőre sugárirányban szerkesztett fióktetők „lőréses" oromfalai különböző szögben nyitják fel a „lebegő" déli homlokzatot, amely előtt közvetlenül vízmedence létesül. A tavirózsával és egyéb ártéri növényekkel, illetve halakkal telepített kerti tavak a vízparti életet bemutató kiállításhoz kapcsolódnak. A természetrajzi kiállítás a vízfelületet kettészelő (szabadtéri színpadként is hasznosítható) stégre nyílik, ahonnan az udvari nyugati szárny homlokzata, illetve a déli kerítésfal mentén kialakított, konzollemezekkel részben fedett kiállítási helyek járhatók körbe.

Az állandó kiállítás berendezésére külön terv készült, a tárgyak hagyományos (vitrines) bemutatásán túl a legmodernebb technikai eszközök alkalmazását javasoltuk: fény- és hang effektusokkal kísért projektoros vetítések, 3D hologram, stb. A múzeum egész területén igyekeztünk a legideálisabb természetes megvilágítás lehetőségét biztosítani; ahol lehetőség nyílt rá, ott felülvilágítókat alkalmaztunk, természetesen a megfelelő árnyékolással és a teljes elsötétítés lehetőségével.

Az előcsarnokba visszaérve lépcsőn vagy felvonóval juthatunk az emeletre, ahol a textil és bőr alapanyagú tárgyak látványraktárát, illetve restaurátorműhelyét alakítottuk ki. A legérzékenyebb papíralapú tárgyak a körbejárható látványraktár közepén létesülő raktárban, állandó hőmérsékletű és páratartalmú helyiségben helyezhetők el. A tetőtérben gépészeti (fűtési) helyiség, szociális blokk, irodák, tárgyaló és könyvtár kap helyet.

Szerkezetek

Az épület téglából falazott, illetve vasbeton falszerkezetekkel, vasbeton pillérekkel, födémekkel és a tetősíkot követő vasbeton lemezekkel készült. A tetősíkok belső felülete tűzgátló gipszkarton burkolatot kapott. A magastetők cserépfedésűek, a kishajlású tetők fémlemez fedéssel készültek. A homlokzatok nagyrészt vakolt felületek, mészkő lábazati lapburkolatokkal, terméskő támfalakkal. A főbejárat mellett az utcafronton, illetve az udvari fióktetők közötti déli falfelületeken vízszintes osztású kőburkolatok, illetve helyi kézművesek által megvalósítandó, a néprajzi és helytörténeti gyűjteményre (pl. szőttesekre, faládák motívumaira) utaló kerámiadíszítések készültek. Az utcai rámpát kísérő támfal tetejére, a bejárat mellé nagyméretű korsó került fekete kerámiából. Az emeleti látványraktár sarokablakában teljes alakos busó bábu kap helyet, külön éjszakai megvilágítással. A külső nyílászárók hőhídmentes alumínium szerkezetek, hőszigetelő, helyenként savmart, a lőrésszerű ablakokban színes üvegezéssel.

A kiállítási terek belső kialakítása, berendezése külön tervek alapján készül. Az állandó kiállítás kígyózó vitrinsora gipszkarton burkolatú, egyedi acélszerkezet, bútorlap lábazati és szemöldök frízzel, körben biztonsági üvegezéssel. A középső gipszkarton fal „kukucskáló" nyílásai a homlokzati ablakokat idézik.

Jelen

Az épületet 2012 októberében ünnepélyesen átadták. Sajnos az állandó kiállítás – elkészült forgatókönyv és arculatterv szerinti – berendezése még várat magára. Jelenleg a korábbi múzeumépületben kiállított tárgyak egy része látható az új vitrinekben...

Dombai Gyula