Mit nyelt le a Badacsony? Bognár Melinda és Rab Sarolta különdíjas terve

A Badacsonyi Kulturális és Turisztikai Központ fejlesztésére kiírt pályázaton az MMA Építőművészeti Tagozat különdíjában részesült a pályamunka, "izgalmas alapgondolatát és egyedi tájépítészi megoldását" kiemelve az értékelésben.

A badacsonyi látogatóközpont pályázati kiírása inspiráló táptalaj volt gondolataink szárnyalásához. Örülünk, hogy a zsűri értékelte a pályamű gondolatiságát, amely nem a megszokott kortárs reprezentációs eszközökkel élt. Az ötletpályázat kellő szabadságot adott az elvonatkoztatott ötleteléshez, amit mi igyekeztünk is kihasználni. Maga a balatoni hangulat, a badacsony egyedi formavilága és táji atmoszférája mindenkiben mély nyomot hagy, aki járt már a környéken. Emellett a geológiai értékek, a vulkanikus múlt, a bazalt kőzet is évtizedek óta a helyi építészeti eszköztár szerves elemei. Motiváló előképekből tehát nem volt hiány a helyszínen, amelyekhez öröm volt csatlakozni.

Idézet a pályaműből:

"Az óriáskígyó egészben, rágás nélkül nyeli le zsákmányát. Utána moccanni sem bír, és az emésztés hat hónapját végigalussza." Akkoriban sokat tűnődtem a dzsungelek kalandjain, és egy színes ceruzával nekem is sikerült megrajzolnom első rajzomat. Az 1. számút. (...)

Remekművemet megmutattam a fölnőtteknek, és megkérdeztem őket, nem félnek-e tőle.

- Miért kellene félni egy kalaptól? - válaszolták.

Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Óriáskígyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzoltam az óriáskígyót belülről is, hogy a fölnőttek megérthessék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni. (...)

Most aztán a fölnőttek azt ajánlották, ne rajzoljak többé óriáskígyót se nyitva, se csukva, hanem inkább foglalkozzam földrajzzal, történelemmel, számtannal és nyelvtannal. Így mondtam le hatéves koromban nagyszerű festői pályafutásomról. Kedvemet szegte 1. és 2. számú rajzom kudarca. A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik." (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)



A hegy működésének vulkanikus múltja amellett, hogy meghatározza az anyaghasználatot, inspirációul szolgál a látogatóközpont tűzhelyként, centrumként való értelmezéséhez. Amint a vulkánok kívülről sokszor szunnyadó képet mutatnak, miközben belül folyamatosan életben vannak, úgy a látogatóközpont is főként földbe süllyesztve és egy jelként megjelenő kéményként jelenik meg a badacsonyi tájban. Kívülről nyugodt képet mutatva, s belsejében feltárva működését. Kívülről vakolt, fehér felület, míg a kémény kürtő belülről bazalt kövekkel kápráztatja el a látogatót. A régi magyar kenyérsütő kemence is hasonló elven működött, kívül földdel takart, belül tűzzel izzó életet adó képződmény. Akárcsak maga a látogatóközpont, ami a hely életadó, izzó központjává tud válni. A tűzhely archetipikus megjelenése kortalan eszmei inspirációként szolgál, valamint a búbos kemence képében formai előképként is. Ez a hófehér, egyszerű ám mégis praktikus forma kortárs megjelenése hozzájárul a nagyrészben földbe süllyesztett épület jelként való megjelenéséhez.

Mit nyelt le a hegy?

A látogatóközpont metszete, akárcsak a lenyelt elefánt képe, megmutatja a hegy belsejét, a vulkanikus kőzetet, amely kívülről láthatatlan.

A badacsonyi látogatóközpont bemutatja a hegy és a táj történetét, miközben a látogató szó szerint elmélyedhet a látnivalókban. A földbe süllyesztett járat vezet a bazalt kürtőhöz, mely kívülről egy kemence kéményére emlékeztet. A tájban fehér vakolt külsejével tájékozódási pontul szolgál, míg belső fekete bazalt kürtője bevezeti a fényt a föld alatti központi térbe. Feltekintve a látogató kíváncsian szemlélheti, mi van a magasban.



Keresztben a kürtő felé vezető folyosó térbővületeiként jelennek meg a kiszolgáló terek. Az épület és a föld gyomrában lévő kiállítótér, rendezvénytér és filmvetítési tér egyaránt a környezet részévé válik. Megközelítésük mindkét irányból indulva lehetőséget biztosít a hely szellemének megismerésére, már-már szakrális elmélyülést eredményezve. Mindeközben a domboldalon a táj szokott rasztere jelenik meg a szőlősorok által.

Az épületkontúr az egységes sorközökbe illeszkedik. Míg a fő funkcionális egységek szabadon formált, természetes terekben kerülnek kialakításra, addig a kiszolgáló és szervíz funkciók szabályos rendben, ellensúlyként jelennek meg a karakterrel bíró terek túloldalán. A látogatóközpont metszete, akárcsak a lenyelt elefánt, megmutatja a hegy belsejét, ezért a kürtő belseje is helyi bazaltból kerül kialakításra. Emellett a folyosó szigorú kivágata ellenpontozza s keretbe foglalja a szabad formálást.

Badacsony ikonikus modern építészeti értékeivel nem kíván konkurálni a terv, inkább anyaghasznában és felületi kialakításban kíván illeszkedni a környező épített környezethez. A több szempontból indokolt bazalt mint helyi építőanyag visszaköszön a környező Callmeyer-épületeken is, csak úgy, mint a badacsonytomaji templomon. Emellett a balatonfelvidéki házak kortalan vakolt homlokzatának megidézése jól kiegészíti egymást.

Bognár Melinda, Rab Sarolta


Szerk.: Nemes D. Nikolett