Mesteriskola - Ötletpályázat művelődési ház átalakítására Berhidán
Mesteriskola XXIII. ciklus pályázata a berhidai művelődési ház átalakítására született, amelyen fontos cél volt a város "városabbá" tétele. Árva József, Juhász Balázs és Percz Gábor mesterükkel, KalmárLászlóval, valamint Farkas Ádám, Kertész Zsuzsanna, Pásztor Ádám és Takács Gergely mesterükkel, Tomay Tamással megosztott első díjban részesültek.
Bevezető
A tervpályázat célja már a kiírásban megfogalmazódott; legyen ötletpályázat, mely minél kreatívabban, komplexebben, ugyanakkor gazdaságosan megvalósítható megoldásokat javasoljon. A kiírási szövegből, a helyszíni szemléből, a város vezetői testületéből, képviselőiből szinte tapinthahó módon érzékelhettük az igényt, hogy e pályázattal "városabbá" legyen ez a ma cirka 7000 lakosú város, hiszen történelme folyamán már 1395-ben megkapta az oppidum nevet, ami akkor a "mezőváros" fogalmat takarta. A római birodalomban ez a szó a görögből eredeztetett. Görög jelentése talaj, a sövényt is így nevezték, valamiféle akadályozót, még erősséget is. (Burián latin szótár). Pannónia korban, a Római Birodalomban már település is volt átjáró útvonalon, temetői maradványok bizonyítják. A veszprémi káptalan volt a mi Árpád-korunkban az első tulajdonosa a területnek. A mohácsi vész után 16 évvel itt volt az országgyűlés is. 1895-ben kapott vasúti megállóhelyet a Veszprém-Lepsény vonalon. Volt is ipari robbanóanyag gyár is, de ezek a fejlesztések lassan megszűntek, a vasút is elkerülte már, buszközlekedésre váltott. De mégis város, a lakók várost szeretnének itt látni. A helyiek törekvései pl. a berhidai Napok rendezvényein jól érezhető, amit a környék lakói, s még távolabbiak is látogatnak. Az 1985-ös földrengés kárt tett a településen. Ujjáépült, persze sürgősséggel. Talán fel is rázta az itt lakókat, hiszen tevékenységük révén 2007-ben megkapta a városi rangot.
Azt, hogy a területnek, a településnek súlya volt, azt a XIII. századi Szent Kereszt templom a kettős kőfedélszékével azóta is hirdeti. Ilyen fedélszék csak még egy van Európában. A románkori francia vidéki kis települések templomai a rokonai leginkább a berhidainak. A templom, a múlt, az emlékek sarkallták a pályázókat arra, hogy valami nem szokványos ötletet nyújtsanak be pályázatukban.
A Bírálóbizottság névsora
Elnök: Pergő Margit polgármester Berhida Város
Alelnök: Arnóth Lajos építész ÉME Mesteriskola
Tagok:
- Kéri Katalin főépítész Berhida Város
- Fülöp Attila építésztechn. képviselő – Berhida Képviselő Testülete
- Karácsony Tamás építész BME Középülettervezési Tanszék Frikker Zsolt építész ÉME Mesteriskola XXII. ciklus
- Sugár Péter építész BME Középülettervezési Tanszék
- Csillag Katalin építész ÉME Mesteriskola
- Lévai Tamás építész ÉME Mesteriskola
A zsűri általános szempontrendszere és ajánlásai
A kiírás elsődlegesen a művelődési ház átalakíthatóságára kér ötleteket. A pontosan megfogalmazott program leírást feloldja a tetszőleges program-elemekkel való kiegészítések lehetősége.
Az iskola átalakításának bevonása a gondolkozásba már komplexebb átgondolásra, település szintű koncepcióalkotásra buzdít.
A tervezési terület optimalizált határaként az iskola tömbjét, annak közterületek mentén meghúzható kontúrját érdemes megjelölni.
A pályázók egyöntetűen döntenek a feladat ilyen irányú kiterjesztése tekintetében. Koncepcióalkotásuk során az iskola tömbjét, mint a központ kiteljesedésének helyét vizsgálják. Beépítési javaslataikat egyértelműen meghatározza a központ fejlesztésének lehetősége, az általuk felvázolt jövőkép.
Mindezek tudatában a pályaművek értékelésekor a jövőkép és az abban vállalt szerepek vizsgálatát érzi a Bírálóbizottság meghatározónak. A vizsgálat szempontjai: a tömb belakása, a felvázolt beépítés minősége, az új elemek kapcsolati hálója (közlekedési hálózat, vizuális tengelyek, térszövet, térhasználat) azok építészeti eszközrendszere.
A pályázatokat áttekintve, megismerve megállapítható, hogy azok átfogó megoldásokat fogalmaznak meg. Az 1-4 jelű pályamunkák a konkrét kérdésre (a művelődési ház fejlesztése) a központ kialakításának lehetőségeit vizsgálva, a jövőkép felvázolásának birtokában, ahhoz igazítottan adnak válaszokat.
Jellegzetességük, hogy az eltérően rangsorolt szempontrendszerük következtében mindegyik pályamű karakteresen megjelenít egy-egy kiemelhető gondolatot. Ezek összessége az, ami a Kiíró számára jól hasznosítható szempontrendszerré állhat össze.
(Az 5 jelű pályázat a kiírás határozott programját „szó szerint” követve „tollbamondásként” értelmezi a feladatot. Válasza ennek megfelelően szenvtelen.)
Sorolva az 1-4 pályaművekből kiemelhető szempontokat elsőként az 1 jelű pályamunka kiindulási alapvetését kell említenünk.
- Műleírásuk első mondata a település léptékű gondolkodás fontosságát hangsúlyozza. Állításuk szerint az iskola egész tömbjének végiggondolása, hosszú távú koncepció felállítása alapozhatja meg és magyarázhatja a fejlesztési elképzeléseket.
- A 2 jelű pályamű hasonlóképp fogalmaz. A főtér kialakításának elsődleges feltételeként a térfal építését emeli ki. Főtere ennek megfelelően térfalakkal keretezett, nagy léptékű, a bezáródásra törekvő. A bezárást, az önállóságot a tér felé nyíló középületek erősíthetik, ezért a kultúrház bővítéseként felmerülő valamennyi funkciót a térre telepíti.
- A 3 jelű pályamű fő stratégiai eleme az összevonás, a sűrítés. Esetükben ez nem kizárólag a kiírásban sorolt szerepek koncentrált telepítésével, a főtérre való irányításával érhető el – a tömegformálás is ezt az érzést hivatott erősíteni.
- A sűrítést célozza a 4 jelű pályamű is. De másképp értelmezve azt! A városszövet jellegzetes tömbös rendszerét erősítve ők tömbsűrítésről beszélnek. Az iskolát is magába foglaló tömböt három önálló tömbre osztva megteremtik a lehetőségét egy gazdagabb, színesebb térszövet létrejöttének. A három tömb három eltérő karakter. Így az egyes tömbök rugalmasabban idomulhatnak szerepvállalásukhoz. A tömbök közötti közterületek a városiasodás letéteményesei. A templomot kiemelő gyalogos utca, a három tömb által lehatárolt tér új minőségek, melyek megjelenése erősíti a városi karaktert.
Vizsgálva a művelődési házra és az iskolára készített terveket, az 1 és a 4 jelű pályamunkát kell kiemelni. Mindkettő következetesen építkezik: a felvázolt jövőképhez, a kimódolt szerkesztési szabályokhoz igazítottan a természetes használat és megjelenés jellemzi épületterveiket. Az épületek térszervezése, léptéke, tömegformálása arányos. Mindketten magabiztosan egyensúlyoznak a hagyományos formálás és az azt kiegészítő kortárs megfogalmazású épületrészek összeépítése terén. A létrejövő épületegyüttesek ugyanakkor hűen tükrözik megfogalmazott városi léptékű elképzeléseiket is.
Összefoglalva: a pályázat nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy Kiíró megalapozott, koherens szempontrendszert állíthasson fel, fogalmazhasson meg tervezett beruházásaihoz. Pontosabbá, célratörőbbé, érthetőbbé válhatnak ezáltal a fejlesztési szándékok. Városi léptékben kitapinthatóvá váltak a térszövet, a térhasználat alakításának irányai, magyarázhatóvá, kézzelfoghatóvá azok okai.
Az épületek kialakítását is segítik azok a pozitív példák, melyeket a pályázók megfogalmaztak. Megerősíthető, hogy lokális kérdésekre adandó válaszok esetében is célravezető a tágabb, nagyobb léptékű egységekben való gondolkozás, az átfogó vizsgálatra alapozott, szintézisre törekvő megoldáskeresés.
Az 1. számú pályaművet a Bírálóbizozttság megosztott 1. díjban részesítette.
A 2. számú pályázat értékes városszerkezeti javaslataiért megvételben részesült.
A 3. számú pályázati tervet a Bírálóbizottság különdíjban részesítette.
A 4. számú pályaművet a Bírálóbizottság megosztott 1. díjban részesítette.
Az 5. számú pályaművet a zsűri nem díjazta.
A pályázat füzete itt érhető el.
