Megrendelői igény: tervezői szabadság – lakásátalakítás a Bródy Sándor utcában
Merész vállalások jellemzik Csupor Anna Bródy Sándor utcai lakásátalakítását, amelyben a monotonitást a részletek alapos megtervezésével küszöbölte ki.
A megbízó az évtizedek óta a családjuk tulajdonában lévő 70 m2 alapterületű Bródy Sándor utcai lakással kapcsolatban keresett meg. Egyből megtetszettek a hatalmas, zöldre néző gerébtokos ablakok, a nagy belmagaság, és azonnal az alaprajzban rejlő lehetőségeken kezdtem gondolkozni.
A földszinti lakás előszoba-folyosójából balra klasszikusan egy konyhába jutottunk, jobbra egy kis szobába, a lakás távolabbi végében két szoba volt 2-2 nagy ablakkal, kisebb átjáróval, mely lehetővé tette a szobák külön bejáratát. A belmagasság a boltív miatt változó méretű, de ahhoz nem volt elég magas, hogy álló galériaszintet lehessen kialakítani.
A koncepciót arra a megrendelői igényre építettem, hogy legyen két külön szoba, és legyen egy nagyobb közös – közösségibb tér, legyen két WC lehetőség (egy a fürdőben, egy külön).
A tervezés folyamata a Covid-járvány kirobbanása előtt elkezdődött, a felújítás viszont a járvány miatt egy évvel később kezdődött változatlan tervekkel. Csak a karantén közben-alatt nyert teljes megerősítést bennem, hogy ez a térkialakítás a home office idejére is nagyon működőképes irány lett.
A fürdőszoba maradt a helyén, de a többi helyiség funkcióit és méreteit megváltoztattam, illetve megnöveltem. A konyhából hálószoba lett, így két kis hálószoba (és/vagy dolgozószoba) alakult ki a bejárattól jobbra és balra, a lakás középső traktusába a fürdőszoba, egy külön WC és gardrób került be, a bejárattól legtávolabb eső két szobát pedig egy nagy térré nyitottam ki, így a négy hatalmas ablak egy helyiségbe került, itt kapott helyet a konyha, az étkező és a nappali.
Bár nagyok az ablakok, alapvetően nem annyira verőfényes ez a lakás, de mégsem szerettem volna kizárólag világos színeket használni, a megrendelő teljes egyetértésével bele mertem tervezni valami extrát, szinte kiáltott a lakás az egyedi megoldásokért.
Szerencsére a megbízóm nagyon nyitott volt, és teljesen szabad kezet adott. Abban azonnal megállapodtunk, hogy megmentjük az összes nyílászárót, szigeteljük és felújíttatjuk, de a belső ajtókkal együtt minden megmarad, még ha ez utóbbiak közül néhányat át is helyezünk.
Az ablakok alá beülőket gyárttattunk, illetve asztal magasságú pultot, így nemcsak a különösen hosszú vintage étkezőasztalnál, hanem az ablaknál is lehet dolgozni.
Nem szerettünk volna látható radiátorokat, és mivel az egész lakást alaposan alá kellett szigetelni, új aljzatot kapott, ezért adott volt, hogy padlófűtés kerül az egész lakás alá. A padló burkolata az egész lakásban egységesen terazzo mintázatú mikrocement, melyek az alapszíne a fallal azonos meleg bézs árnyalat, a terazzo mintát adó kis kavicsok színei a lakás színvilágával megegyező színűek.
A folyosón sorakozó beltéri ajtók monotonitását egy kis beugró szakítja meg, ahol egy nyitott gardróbszekrénybe helyezhetőek a kabátok, alá pedig a cipők, elkerülve azt, hogy a folyosón haladva akadályt képezzenek. Megszakítja, sőt ellehetetleníti a monotonitást az is, hogy az ajtókon a festés különböző irányokban el van tolva az ajtókerettől, melyek színei a falfestményből mintázott bordó, kék és púderszín.
A hatalmas nappali tér mennyezetéről eltávolítottam a vakolatot, hogy látható legyen - az egyébként nem túl szabályos elrendezésű és méretű téglákból álló, ettől még inkább szerethető – boltív. A tégla vegyes árnyalatú terrakottája megadta az első meghatározó színt, amivel dolgozni kezdtem.
A konyha nem kapott felsőszekrényt, mely több mint 5 méter hosszú, a fürdőszoba falára beforduló „L" oldala viszont csak magasszekrényekből áll. Itt rejtettük el a gépészetet és ide helyeztük el a konyhagépek egy részét. A konyha hosszú fala így a boltíves mennyezetével tökéletes festővászonként működött. Egy Wall and Deco tapéta ihlette a mintát, a grandiózus falfestmény Tóth Barbara alkotása. A konyhabútorokat egyedileg gyárttattuk, Kovács Gergővel.
A konyhával szemközti falra Barbara egy lágy vonalú falfestményt készített, mely átível egy a falba belesimuló hatalmas gardróbszekrényre is. (Mivel a szobák mérete nem engedi meg, hogy tároló bútorok helyet kapjanak bennük, ezért a folyosóról nyíló gardróbhelyiségen kívül a nappaliba is tettem egy nagy szekrényt, melyet mérete ellenére jól leplez a falszínűre festett felülete is.)
Szintén a lakáson átívelő koncepció volt, hogy ne jelenjen meg króm, vagy más fémszín, így mind a vizes helyiségekben, mind a konyhában fekete csaptelepeket és konyhagépeket választottam, illetve minden lámpa (technikai és búrás) és kiegészítő szintén mind fekete színű.
Csupor Anna
szerk.: Czigány Lilla
