Magyar ötletet is díjaztak Philadelphiában
Az Athenaeum of Philadelphia újragondolására kiírt nemzetközi pályázat egyik díjazottja a budapesti Palotai Dániel lett. Elgondolása szerint a raktárban eldugott tudásanyagot mindenki számára láthatóvá és elérhetővé kívánja tenni, az intézményt pedig bevonná a helyi közösség életébe. Bán Dávid írása.
Két évszázaddal ezelőtt alapították Philadelphiában a nagyközönség számára elérhető tudást nyújtó, Amerika múltját és történetét dokumentáló könyvtárat és múzeumot, az Athenaeumot. A magántőkéből és adományokból működő intézménynek otthont adó épületet 1845-ben, John Notman itáliai reneszánsz stílusban tervezte, majd 1976-ban műemlékké nyilvánították. A város büszkeségévé vált Athenaeum ugyanekkor nagyszabású építészeti gyűjteménnyel is kibővült.
A két évszázados működése során a gyűjteménye jelentősen gyarapodott, bő másfél millió tételt számláló állományában számos könyv, folyóirat, fénykép, kézirat, építészeti tervrajz, nyomat és múzeumi tárgy található. A gyűjtemény elhelyezése és kutathatósága a helyhiány miatt egyre nehézkesebb, így idén nemzetközi tervpályázatot írtak ki a történelmi épület mellett felszabaduló telken egy új szárny létrehozására.
A Looking Forward Re-imaging the Athenaeum of Philadelphia elnevezésű kiírás vállalása szerint jóval több mint egy építészeti tervpályázat. Újra kívánja pozicionálni a történelmi gyűjteményt, annak használhatóságát, az egész világról elérhető kutatóközpontot kívánja egyesíteni az azt körülvevő városi kulturális agorával, egy mindenki számára nyitott tudásközpontot teremtve. Mindezt úgy, ahogy ma el lehet képzelni egy 2050-ben is jól működő intézményt. A pályázat kiírói három fő kritérium teljesülését várták el: legyen biztosított a „hasznos tudás terjesztése”; akárcsak a mostani történelmi épület, úgy a jövő Athenaeuma is Philadelphia büszkesége legyen; és megfelelő módon kerüljön elhelyezésre az építészeti könyvtár gyűjteménye.
A nemzetközi pályázat a szakmai és a diákmunkákra egyaránt nyitott volt, végül 17 országból 46 szakmai és 42 diák pályamű érkezett. A december 5-ei eredményhirdetésen a szakmai kategória 3. helyezettje a budapesti Palotai Dániel munkája lett, aki a helyi közösség és a könyvtár kapcsolatára építette pályázatát. Első megközelítésben a könyvtár környezetének közösségi aktivitását, a térség használatát vizsgálva határozná meg, hogy miként vonható be az intézmény a terület életébe, milyen funkciókat vinne falain belülre, illetve egy állandó agorát teremtene azon kívül is.
Ugyanakkor a könyvtár, mint tudásközpont nem csak olvasótermeivel, hanem magával a gyűjteményével, raktáraival is megnyílna. Míg ezek a funkciók általában rejtve maradnak, itt egy toronyban, mint egyfajta látványraktárban, a tudás értékét szimbolizálva, mindenki számára, akár az utcáról is láthatóvá válna. Az olvasók igényeit kiszolgáló automata könyvszállító rendszer vinné az adott megrendeléseket az olvasóterembe, az így élővé tett és „mozgásban tartott” tudáselemek nem csak az épületben levők, hanem a környezet számára is láthatóak. A könyvtár nem egy statikus, hanem egy állandóan változó, dinamikus intézmény képét mutatná a jövőben, ami így 2050-ben is a város büszkesége lehetne. A földszint dinamikusan kapcsolódna a környezet közösségi életébe, olyan sokszínű térséget teremtve, ami a kínálandó különböző programok mellett helyet adna a csevegésre, játékra, kikapcsolódásra. A látható tudás és a pezsgő városi kapcsolat mellett a tényleges kiszolgáló helyiségek, az olvasó- és kutatótermek a felszín alá kerülnének, ahol megtalálnánk a könyvtárak hagyományos nyugalmát.
A két amerikai díjazottat követő hazai terv természetesen kitér a fenntarthatóságra és a minél nagyobb mértékű természetes megvilágításra is. A torony raktárainak hűtését gravitációs ventilálással kívánják megoldani, a homlokzat kialakítása pedig fényelektromos felületek befogadására lenne alkalmas.
Bán Dávid
