Épülettervek

Magyar építészek különdíja egy prágai tervpályázaton

2014.10.17. 14:11

Prága városa idén nyáron nemzetközi ötletpályázatot írt ki, hogy a hetvenes évek óta leginkább parkolóként funkcionáló Kisoldali teret az építészek újragondolják, és javaslatokat tegyenek a tér ésszerű és emberközpontú újraalkotására. A pályázaton Guba Sándor, Hámori Péter és Rudolf-Berecz Zsófia építészek és Esterházy Marcell képzőművész alkotócsoportja elnyerte a nemzetközi zsűri különdíját.

Bevezető

A Kisoldali tér (Malostranské náměstí) Prága történelmi belvárosának az egyik legfontosabb és talán a legtöbb történeti réteggel gazdagított tere. Kitüntetett helyzete abból adódik, hogy a Károly híd és a Hradzsin között ez a város legnagyobb teresedése. A hetvenes években, amikor a teljes területet parkolóvá alakították, mindazon építészettörténeti, térhasználati és nemzeti emlékezethez köthető értékeit eltörölték, amelyek a prágai királyi útvonal ezen szakaszát különlegessé tették. Ma ezt a hetvenes évekbeli törlést lenne kívánatos eltörölni, hogy újra egy emberek által használható teret kapjunk.

A kérdés az, hogy semmissé tehetünk-e minden felelősség nélkül egy teljes történelmi korszakot, hogy aztán visszaállítsuk a tér ötven, száz, százötven évvel ezelőtti állapotát korabeli vagy kortárs építészeti és szobrászati eszközökkel. A válasz, valószínűleg, az, hogy nem.

A tér mai állapota egy olyan kor lenyomata, amelyben a gazdasági növekedés és a mobilizáció iránti imádat eszközölte infrastrukturális fejlesztések teljesen átszabták a városképet; a Kisoldali teret átszelő észak-déli főútvonalon megnövekedett forgalom a városrész emberi léptékének eljelentéktelenítéséhez vezetett, a rekreációs lehetőségeket pedig felváltotta egy több mint kétszáz férőhelyes parkoló. Ezekkel párhuzamosan, ezek következményeként jelent meg a téren a hiány: a hiánya mindannak, ami ezen a helyen régen volt, s amelyek megszűnése teljesen átalakította a tér használatát.

E hiány megjelenítése központi elemként jelenik meg a rekonstrukciós tervünkben. A másik fontos elem annak megértése, hogy hogyan szeretnék ma az emberek a városi tereket használni. Az elmúlt évtizedek agresszív infrastrukturális fejlesztéseinek kritikája újra az emberközpontú várostervezés igényét ébreszti fel.

Közlekedésszervezés

Ahhoz, hogy egy élhető, gyalogosközpontú várost lehessen kialakítani, ahol az emberek kényelmesen és biztonságosan sétálhatnak, ahol a terek fő használói a gyalogosok, és ahol a légszennyezettség csökkentése és az építészeti örökség védelmében az egyéni gépjárműforgalom helyett a tömegközlekedés a fő városi közlekedési mód, szemléletváltásra van szükség: a fókuszt át kell helyezni az autósforgalom szükségleteit kielégítő beavatkozások támogatásáról a gyalogos közlekedés erősítésére. Következésképpen, meg kell szüntetni azokat a városi térelemeket (járdák, szegélyek, autósávok), amelyek az embereket a térfalak menti egy méteres sávokra és az árkádok alá szorította ki, s olyan térfelületeket kell kialakítani, amelyek visszacsábítják a gyalogosokat a térre, amelyre ki lehet ülni, ahol meg lehet állni és nézelődni.

Ehhez egy korlátozott forgalmú és sebességű övezet bevezetésére van szükség Karlov és Újezd között, ahova csak az engedéllyel rendelkező helyi lakók, illetve dolgozók hajthatnak be autóval. Az átmenő forgalmat teljesen ki kell tiltani a Kisoldalról, és átterelni a 2015-re elkészülő, hosszútávú városfejlesztési tervek szerint megvalósított elkerülő alagútgyűrűre. Az övezet határain P+R (park and ride), P+K (park and kiss) és a hozzájuk megfelelően kapcsolódó tömegközlekedési csatlakozási pontok megléte szükséges. Az övezeten belül a megengedett haladási sebesség 30 km/h, a téren 10 km/h, a gyalogosok, biciklisek, motorosok és autósok közös felületen közlekednek.

A fenti változások bevezetésével a Kisoldali téren a parkolóhelyek számát (a csatlakozó parkolóinfrastruktúra kiépítésétől függően) két lépésben 216-ról 46-ra lehet csökkenteni, ami már megfelelő alapot biztosít egy sétaközpontú városi téri rekonstrukcióhoz.

Homogenitás - heterogenitás

A tér kiemelkedő adottsága a térfalképző épületek esztétikai minősége és stílusbeli sokszínűsége. Ezt a diverzitást kiemelendő, egy olyan homogén térburkolat kialakítása a célunk, amely egyrészt felhívja a figyelmet erre a sokszínűségre (mint a múzeumok fehér dobozai), másrészt, illeszkedve a karakteres reneszánsz és barokk épületekhez, a tér ötödik homlokzataként viselkedik, és ugyanúgy, mint a homlokzatok, ez is önmaga anyagából képzett domborművek és síkok tektonikus mozgása által alakítja felületét.

Demokratikus történelemszemlélet

A hiány megjelenítése ("a hiánya mindannak...": az első románkori emlékek, a gót város útvesztői, a prágai királyi útvonal, a barokk szökőkutak, a fehérhegyi csata huszita vezetőinek kivégzésének emlékhelye, a vásártér épületei, az akasztások és megszégyenítések helyei, a nemzeti hős, Radetzky tábornok szobra, a csehszlovák állam létrehozását segítő Ernest Denis francia történész szobra, a két szobor viszonya ...), annak érdekében, hogy a múlt rétegeinek teljességét egyszerre szemlélhessük egy valós térben, demokratikus történelemszemléletet igényel.

A különböző technikákkal a burkolatba maratott, az adott térelemek helyét vagy árnyékát jelölő felületek felfedezésre, aktív emlékezésre ösztönöznek. Nem az a cél, hogy bizonyos (a bizonyosság korának megfelelő) elvek alapján egyes tárgyi emlékek előtérbe kerüljenek, hanem az, hogy egy objektív megjelenítési eszközzel a teljes egészet be lehessen mutatni.

A bazalt újraértelmezése

Prága történelmi része teljes egészében bazaltkockával (macskakővel) van burkolva. Ettől nehéz eltérni, tudniillik miért is lenne ez a tér más, mint a többi, azonban a térhasználat szempontjából olyan praktikussági szempontok is felmerülnek (kerékpár, kerekesszék, magassarkú cipő, vékonytalpú cipő, babakocsi használata ...), amiket, úgy gondoljuk, egy mai térburkolás során figyelembe kell venni.

Ha a bazaltot durván leőröljük (bazaltőrlemény, kőliszt), akkor azt betonban adalékanyagként lehet használni, amely anyag kielégíti az általunk felállított követelményrendszert (az anyag városi kontextusa, homogén felületkezelés, "homlokzatburkolat" helyett maga az anyag alakítsa az ötödik homlokzatot, finom részletek kivitelezése - akadálymentesítés, praktikussági szempontok).
Ha ezt a felületet különböző technikákkal megmarjuk, akkor láthatóvá válik az adalékanyag, és ez a felületminőség, különböző szemcsetípusokkal, alkalmas lehet a Kisoldali tér történelmi emlékeinek megmutatására.

A bazaltőrleményt lehet faháncs helyett is használni virágoskertekben gyomosodás elkerülése végett, talajba keverve pedig ellenállóbbak lesznek a növények a károkozókkal szemben. Az így kapott sötét tónusú földfelszín hidegben hat fokkal melegebb környezetet biztosít a növények számára.
Az öntött bazaltbeton dilatációs vonalait a különböző téri világok megkülönböztetésére és a téri irányultságok jelzésére is felhasználjuk.

A fény mint karakter

A felső tér barokkos, tengelyes, illetve az alsó tér hálós karakterét az éjszakai világítás is kiemeli: míg a felső téren az új homlokzatvilágítás által reflektált fény mellett a tér burkolatába rejtett, a tengelyességet hangsúlyozandó világító elemek biztosítják a szükséges fénymennyiséget, addig az alsó téren a T-kandeláberek hálózata áll össze homogén felületvilágítássá. A térre jellemző a prágai kékestől eltérő, meleg tónusú fehér fény.

Nyitott (megengedő) térhasználat

A felsorolt eszközökkel olyan mai térhasználatot kívánunk előidézni, amely nem előre kijelölt téri funkciók mentén alakul, hanem azáltal, hogy a teret használók maguk fedezhetik fel a tér sajátosságaiból adódó lehetőségeket.