„M” - a Graphisoft Park új eleme
"Az M épület tagolása és rendszere tudatosan az ipari és irodaépület közötti kategóriát célozza, vállalva az e helyt egykor állott ipari épülettekkel fennálló időbeli folyamatosságot." - írják az M épületről tervezőik, Lukács István, Vikár András DLA és Gaschler Gábor (Lukács és Vikár Építészstúdió).
A Graphisoft Park immár több mint tíz éves történetében sorra megjelenő épületek híven tükrözik az irodaházakkal kapcsolatos megrendelői-bérlői igények változását. Míg az első épületek alaprajzi szervezését a kisebb, egymástól akár térben is elhatárolt irodaegységek jellemzték, és ennek megfelelően osztott tömegű házak létesültek (villa-irodaház lépték), addig a későbbiekben már egyre nagyobb összefüggő irodaterületeket, ebből következően pedig nagyobb tömegek megjelenését kívánták.
Az „M" épület bérlői programja (Microsoft és Servier) ez utóbbi kategória mintegy szélső igényeként több ezer m2 egybefüggő irodaterület kialakítását írta elő, ugyanakkor a tulajdonos-építtető továbbra is ragaszkodott a parkban megszokott tagolt tömegekhez, az együttesre oly jellemző léptékhez. Feloldásként egy-egy többszintes aulatérből induló, középső közlekedő és kiszolgálósávra szervezett, két oldalon bevilágító-udvarokkal tagolt - egybefüggő, variábilis irodaterületet alakítottunk ki. Az épület megvilágítása a nagy traktusmélység és irodaterület ellenére mindenhol megfelelő, és a megjelenő tömegek léptéke alkalmazkodik a park léptékéhez. Fentieken túl az épületet két, híddal összekötött egységre bontottuk, mely a gyakorlatban lehetővé tette két, egymástól független bérlő elhelyezését, miközben a terepszint alatti három szinten a parkoló és kiszolgáló területek mindkét épületrészt ellátják.
Az „M" tagolása és rendszere tudatosan az ipari és irodaépület közötti kategóriát célozza, vállalva az e helyt egykor állott ipari épülettekkel fennálló időbeli folyamatosságot. A tégla megválasztása is ennek megfelelően keményebb hangulatú, mint a korábbi épületek vörös téglája, ugyanakkor fényessége a megvilágítástól függően új dimenziókat nyit. A nyílászárók a tégla belső síkjáig előrehúzottak, tagolásuk a külső síkba helyezett, árnyékolót is magába foglaló fémelemekkel és a környezet okker és vörös színeit megidéző üvegbetétekkel történik. Az épület elhelyezése a park súlypontjában lehetővé tette a nagyléptékú zöldfelületek megtartását-kialakítását, amiket jól egészítenek ki az épülethez közvetlenül csatlakozó geometrikus, távolabb pedig a szabad kialakítású vízfelületek.
Lukács István, Vikár András
