Az ökológiai-társadalmi-gazdasági krízisek jó kiindulópontként szolgálnak a várostervezés legalapvetőbb kérdéseinek újragondolásához. Horváth Bettina, Madácsi Flóra, Győrfi Dániel és a meet perspectives a Népliget ötletpályázatára készített pályamunkája a válságra az alkalmazkodáson túl, lehetőségként tekint. Kedvezhet-e a pénzügyi forráshiány az ökológiai átmenetnek? A köztereink folyamatalapú átalakítása és működtetése hogyan kínálhat lehetőséget a társadalmi változás elősegítésére, új emberi együttműködések létrehozására és a cselekvő, demokratikus részvétel ösztönzésére?
A Fővárosi Önkormányzat a Népliget teljes megújítására írt ki ötletpályázatot, tervpályázathoz méltó műszaki tartalommal. A kiíráskor még "csak" egy regionális gazdasági válság és egy sürgető ökológiai krízis veszélyeztette a nagyratörő tervek megvalósítását, az eredményhirdetés előtti napokban azonban csaknem csődöt hirdetett a kiíró, a fejlesztésekkel kapcsolatos hangulat pedig a kapcsolódó állami beruházások esetében is borússá vált. A sorozatos válságok Európa-szerte a nagyberuházások újragondolása felé terelik a döntéshozókat, az évtizedes, bebetonozott tervek létjogosultsága egyre inkább megkérdőjeleződik.
Mindeközben, a nagy tervek árnyékában, lelkes használók, a környékbeli kutyások és a Főkert fenntartói különleges kísérletet folytatnak: a Népligetre leromlott történeti kert helyett természeti különlegességként, működő városi parkerdőként tekintenek. Egyre több környékbeli résztvevő és civil szervezet bevonásával szerveznek programokat, hogy felhívják a figyelmet a park értékeire, és maguk valósítsanak meg kisebb, innovatív fejlesztéseket, amik segítik az itteni élővilág fennmaradását.
Pályázatunkban alapvetésnek vettük, hogy a két folyamat egy irányba mutat. A park fokozatos elnéptelenedésével, a fejlesztések sorozatos elhalasztásával létrejött "spontán ökológiai taktikai urbanizmus" maga a Népliget jövője, a fejlesztéseknek pedig éppen az ezt felismerő, tudatos, cselekvőképes közösségre kell építenie. A vurstliból dzsungellé átalakult legnagyobb közparkunk a kortárs városfejlesztés mintaterülete lehet, ami a meglévő értékek felerősítésére épít. Egy nyitott folyamat helyszíne, ahol a hatóságok helyett a városlakók a legfontosabb szereplők. Soha meg nem valósuló megaprojekt helyett egy aktivitás-alapú rehabilitációs folyamatot vázoltunk fel, amit akár holnap el lehet kezdeni – sőt, már el is kezdődött.
Közbiztonság vs biztonságérzet
A Népliget története igazolja, hogy egy köztér kihasználtságát, megítélését nem csupán a fizikai környezet minősége határozza meg. Ugyanannyira fontos a közbiztonsága, használóinak köre, elhelyezkedése, vélt vagy valós állapota, ezáltal társadalmi megítélése.
Emiatt a leromlott környezet puszta megváltoztatása nem nyújthat megoldást, ezen túlmutató, változatos eszköztárat felvonultató hozzáállás szükséges.
A Fővárosi Önkormányzat a pályázat előkészítésére készített egy kérdőíves felmérést, azonban ebből nem derült ki, hogy pontosan mi okozza a parkhasználathoz köthető egyéni félelemérzetet. Ennek a megértésében segít a design kutatás, amely a kvalitatív módszerek által megértésre törekszik, majd szükség szerint ezek eredményeire építve validál, számosít, pontosít kvantitatív eszközökkel.
A design kutatás során a mindennapi parkhasználati szokások mellett olyan attitűdöket vizsgáltunk, amelyek meghatározhatják az egyének érzelmi kötődését egy adott helyhez. A kutatás során megismert nézőpontok között mintázatokat kerestünk, ami segített körvonalazni a fő viszonyulásokat. Így mélyebben megérthettük azokat a tényezőket, amik a biztonságérzet kialakulásában szerepet játszhatnak. A kvalitatív kutatás így egy kvantitatív kutatáshoz képest kevesebb számú résztvevő bevonásával, de részletes és mély megértést biztosított.
Az interjúk alapján négyféle viszonyulási karaktert találtunk. A “Népliget rajongó"(1)szereti és ismeri a parkot, mindennapjainak része a Népligetbe járás. A “Peremen maradó"(2), akinek csak külső területeken van meg a biztonságérzete, így a park belsejébe nem merészkedne. A “Távolságtartó"(3), akinek a biztonságérzetét akkor is nagyban befolyásolni tudja a szóbeszéd, ha egy másik, szintén rosszul megítélt környékkel, dologgal kapcsolatos előítéletét a tapasztalata már felülírta. És az “Elkerülő"(4), aki bár nem ismeri a parkot, nagyon rossz véleménnyel van róla.
A kutatás módszertanáról, részletesebb eredményeiről és a viszonyulások jellemzőiről ebben az esettanulmányban írtunk.
A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a jelenlegi használók a vadregényessége miatt kedvelik a parkot és aggódnak, hogy a fejlesztés során ez elveszhet. A továbbiakban azt kerestük, hogyan lehet ezeket az értékeket úgy megőrizni, hogy a biztonságkereső városlakók is élvezzék az előnyeit. Olyan intézkedéseket kerestünk, amik reagálnak az interjúkban felmerült szempontokra, de egy válság közepén is rendelkezésre állnak.
Stratégia
Pályázatunk a Népliget különböző eszközökkel való aktiválására, a közbiztonsági helyzet és megítélés javítására fókuszál, egyben megoldást mutat arra, hogyan lehet a jelenlegi értékekeket hosszú távon megőrizni. A kutatási eredményeink alapján egy olyan stratégiát dolgoztunk ki, amely megtartja a Népliget jelenlegi használóit és ökológiai értékeit úgy, hogy közben új látogatókat képes bevonni.
A két fő cél gyakran ellent mond egymásnak. Az egyensúly fenntartásához folyamatos reflexió szükséges, különösen a kezdeti időszakban, amely a legnagyobb hatással van a városlakók mentális térképének átalakítására. Az akcióterv a hagyományos infrastrukturális megújítás helyett kiegyenlítettebben épít a részvételiségre, a szoft programozásra és az ezeket segítő, gyorsan és érzékenyen reagáló menedzsmentre.
Akcióterv
A stratégiára építve egy folyamatalapú, négy ütemből álló akciótervet dolgoztunk ki, amiben változatos eszközrendszert használva, öt különböző területen egymásra épülő beavatkozások jelennek meg. Az első két ütemben elsősorban költséghatékony, kísérleti megoldások szerepelnek, amik később akár hosszú távúvá alakíthatóak. Az egyes ütemek között fontos szerepet kap az átalakuló, újfajta parkhasználat és a park megítélésének folyamatos monitorozása. Ezekre a tapasztalatokra építve indulhat el a későbbi ütemekben az infrastruktúra fokozatos átalakítása, a használati minták és visszajelzések beépítésével.
Az akcióterv egyik első és kritikus lépése a Népliget projektcsapat létrehozása, amely a rehabilitációs folyamat irányításához szükséges. Ennek feladata a kísérleti és a hosszútávú hasznosítás szakmai koordinációja, a részvételi folyamatok menedzselése, programszervezés és kommunikáció.
Az interjúk rámutattak arra, hogy a veszélyérzetet, a park rossz megítélését részben a csendes búvóhelyeket kereső kiszolgáltatott emberektől, a szerhasználóktól, mentális betegségekben szenvedőktől való félelem okozza. A park területén szociális központ létrehozását javasoljuk, ami az intenzív, terepi szociális munkát segíti. Az új intézmény a látogatás növekedésével a problémák továbbgörgetése helyett azok szolidáris kezelését segíti elő, jelenlétével növeli a parkhasználók biztonságérzetét és látogatási kedvét.
A kezdeti ütemben 4 kísérleti területet jelöltünk ki, amelyek lehetővé teszik az új használatok költséghatékony kipróbálását, új parkhasználókat szólítva meg. A kísérleti területek a park körgyűrűjén helyezkednek el, így könnyen megközelíthetőek és növelik a biztonságérzetet. Az aktivizálás legfőbb eszköze a programszervezés és a folyamatos kommunikáció, amely felhívja a figyelmet, ha valami történik a Népligetben. Javasoljuk olyan ismert programok ideszervezését, mint például az ARC kiállítás. Ez segíthet abban, hogy új emberek ismerjék meg a parkot, és megszabaduljanak előítéleteiktől. Bár a Népligetet hosszú távon nem szabad túlzott mennyiségű funkcióval megtölteni, a kezdeti fázisban, amíg átformálódik a park megítélése, fontos minél több pionír használó elköteleződése, akik rendszeres látogatóvá válva újabb városlakókat vonzhatnak be.
Fontos, hogy a parkhasználat bürokratikus akadályait is lebontsuk, ezért olyan digitális közterületfoglalási rendszer (Népliget app) fejlesztését javasoljuk, ami a hagyományos eljárással szemben lehetőséget nyújt arra, hogy gyorsan, könnyen és foglalási díj nélkül lehessen programokat szervezni.
Park vagy erdő? Parkerdő!
A részletmegoldások kidolgozásakor a fő kihívás a fokozódó emberi parkhasználat és a természeti értékek védelmének összehangolása volt. Tervünkben a körgyűrűre és a hozzá kapcsolódó területekre csoportosulnak az aktív, urbánus funkciók, míg befelé haladva a parkerdei karakter lép előtérbe. A Népliget arculat segít újraértelmezni a használók városi természetről alkotott képét. Az erdőkben megszokott elemeket emeltük be a parkba, emlékeztetve a használókat, hogy vannak olyan zónák, ahol az emberek szempontjai az elsők, de van, ahol a növény- és állatvilág kerül előtérbe. A Természeti területek határain kihelyezett vadlesek lehetőséget nyújtanak az élővilág megfigyelésére, a turistajelzések a tájékozódást biztosítják. A látvány és termékközpontú játszóterekkel szemben természeti elemekből építkező téri szituációkat hozunk létre, amik a gyerekek saját absztrakcióin keresztül alakulnak tovább. A kivágott fák törzséből készült rönkök és kövek az időszakosan elárasztott esőkertek izgalmas játékterévé alakulnak.
A biztonságérzet növelése érdekében a park területén egyenletesen osztottuk el a vonzó funkciókat. Az önkormányzati tulajdonban álló víztorony parkrehabilitációs központként és kilátóként újul meg, míg a teniszpályákhoz tartozó hasznosítatlan épületek erdei csárdákká válnak vagy más, a karaktert erősítő szerepet kapnak. Bár elsősorban a meglévő épületállomány hasznosítása volt a cél, a jelenlegi épületek elhelyezkedésük és tulajdoni helyzetük miatt nem fedik le a park teljes területét. Ezért a csomópontokon kisebb pavilonok kialakítását javasoljuk, amik egyszerre működnek közterületi illemhelyként, esetenként vendéglátóhelyként és akár sport- vagy grilleszközbérlő pontként.
A Népliget területe kellően nagy ahhoz, hogy lokálisan, körforgásosan gazdálkodjunk a keletkező zöldhulladékokkal, amelyek helyben tartva erőforrásként értelmezhetőek újra. Így lesz az egészségügyi okok miatt kivágott fákból holtfa, bútor, játszóeszköz, mulcs, az ösvények burkolata vagy komposzt toalett szárazanyag. A Főkert telephelyén kialakított központ ennek a körforgásnak a mintaterülete és bemutatóhelye. A telephely a park közepén található, jelenleg zárt funkció, ami így különleges szerepet kaphat a Népliget aktivizálásában. Tervünkben fokozatosan átalakul, és hosszú távon kiegészül egy korszerűbb telephellyel, ami optimálisabban és kényelmesebben szolgálja ki a Főkert igényeit. Elképzelésünk szerint a meglévő épületbe egy civil szervezetek által üzemeltetett közösségi és ökológiai tanközpont költözhetne. Itt kicsiben, mintaszerűen lehetne megismerni az ökológiai (zöldfelület)gazdálkodást, legyen szó a Népligetben vagy a kertben vezetett sétákról, kertészkedésről vagy a helyi termények feldolgozásáról. Az épületek körüli permakulturás kertben helyet kap gyümölcsös, tan- és haszonkert, élelemtermelő erdőkert, pihenőkert, komposztálók és a tetőre hulló csapadék hasznosítására létrehozott esőkert.
Tesztelés, majd tervezés
A Népliget szelíd átalakulása mintaterületként szolgálhat ahhoz, hogy az urbanisztika új eszköztárát Budapestre adaptáljuk. A hosszú távon sikeres és költséghatékony városrehabilitációk új generációjánál a használók megítélésének mély és rendszeres megismerése és adaptációja elengedhetetlen a tervezés során. A folyamatosan jelenlévő, aktív menedzsment és kommunikáció egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon a mérnöki és infrastrukturális feladatok mellett.
A Népliget múltja és kibontakozó jelene egyben arra is lehetőséget ad, hogy a fővárosi parkhasználat új, természetközelibb kultúrája terjedjen el. Budapestnek szüksége van a Népligetre és még több jól használható zöldfelületre is – de ehhez elsősorban nem csak a környezeten, hanem a használaton kell változtatnunk.
Horváth Bettina, Madácsi Flóra, Győrfi Dániel és a meet perspectives
Szerk.: Borenich Levente
