Nézőpontok/Vélemény

Kutat építettek Siklódon a MOME hallgatói

2013.02.08. 11:09

2012-ben, a tavaszi félévben a MOME elsőéves építész hallgatói - pihenőpadként is szolgáló - kutat terveztek és építettek az erdélyi Siklód faluban, Czakó Dorottya hallgató koncepciója alapján. A sóvidéki élményekről és a természetességgel megélt építésről a tanárok egyike, Borbás Péter számol be.

Az elsőéves MOME-s építész hallgatók 2012-ben kutat terveztek és építettek az erdélyi Siklódon. A tavaszi félév „nagy feladata" nyolc éve azonos tematika szerint épül fel: minden évben olyan léptékű faépítmény kerül kiírásra, amely kb. egy hét alatt a hallgatók által felépíthető. Idén a siklódi származású Sógor Ákos hallgató és édesapja, Sógor Csaba hozták a feladatot, valamint helyismeretük és kapcsolataik révén segítették az építést. A 14 hallgatói terv közül Czakó Dorottya tervét választotta ki a háromtagú zsűri: Nagy Tamás, Kiss-Gál Zsuzsanna és Borbás Péter.

A Szovátától légvonalban alig több, mint 10 km-re fekvő magyar falu neve ismerősen cseng a Kós Károly munkásságát ismerők számára: 1948-ban tervezett ide református templomot a meglévő, életveszélyes állapotban lévő XVII. századi templom helyére, azonban anyagi források híján a felszentelésre 1994-ig kellett várni. A falu sajátos geológiai adottsága, hogy kb. 2 méter mélységben van egy vízzáró réteg a talajban, amelyen gyakorlatilag folyamatosan csúsznak a völgy felé az épületek. Ennek a geológiai mozgásnak esett áldozatul az eredeti templom.

A templom mellett a hagyományos sóvidéki népi építkezés lakó- és gazdasági épületei, településképe, a páratlan természeti környezet, Sóvidék közelsége és a helyiek vendégszeretete szintén nagy vonzereje a településnek.

A faluban található, útmenti közkutak többnyire rossz állapotban, és mára nagyrészt használaton kívül vannak. A gyönyörű kerítések és kapuk mellett az utca szerves részét képezhették valamikor, így felújításuk, újraépítésük településképi fontosságú. Romantikus elképzelés, hogy ezeket újra ugyanolyan módon és intenzitással használják, mint anno, ezért a zsűri által kiválasztott kút egy leheletnyivel többet „tud" egy szokásos kútnál, útmenti pihenőpadként is funkcionál. A többlet és a használhatóság kényelmesebbé tétele talán újra bekapcsolja a kutat a falu életébe.




 

Az építés alatt a hallgatók átélhették a hamvasi erdélyi géniusz hatását. Minden kicsit másképpen, kicsit később - nem későn - történt, mint ahogyan vártuk, de mindig megkaptunk minden segítséget. 

Az alapozás nem készült el érkezésünkre, így az első nap a kitűzéssel, ellenőrzéssel telt. Az érkezésünk délelőttjén, utánunk pár órával érkező faanyag egy rönképítmény megépítésének megfelelő minőségű volt, kellett hozzá fantázia, hogy belelássuk a kissé bútorszerű kutat. A rendelkezésünkre álló szerszámok hasonlóak voltak a XX. század korábbi fordulójában használtakhoz, így időutazásként is fel lehetett fogni a munkát. Azzal a természetességgel, mint ahogy ott, akkor, ritkán lehet megélni az építést.

Film az építésről

 

A kutat építették: Balogh Imola, Czakó Dorottya, Debrei Nóra, Farkas Ádám, Gárdos Fanni, Györgyi Hanga, Németh Paula, Petrányi Luca, Ránki Soma, Sógor Ákos, Tóth Alma, Tóth Árpád, Zsilinszky Bea és Borbás Péter
Tanáraik: Nagy Tamás, Kiss-Gál Zsuzsanna és Borbás Péter

Köszönet Sógor Csabának és Siklód település polgármesterének, Szőcs Lászlónak támogatásukért és segítségükért.

Szentendre, 2012 tele

Borbás Péter