Épülettervek/Hallgatói terv

Könyvkötő manufaktúra és múzeum, Veszprém – Mátételki Ákos diplomaterve

2012.10.29. 11:15

Mátételki Ákos, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója diplomadíjas tervében a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató Agenda Natura új központját tervezte meg. A koncepció alapját a veszprémi Várhegy alatti területen „talált” épületmaradványok felhasználása és kiegészítése adta. A kettős funkcióhoz két fő elemből (fa és kő) építkező anyaghasználat, valamint letisztult formálás társul, amelyhez az inspirációt Polyák György közeli Váralja lakóparkja jelentette.

Könyvkötő manufaktúra és múzeum, Veszprém

Tervezési program

Feladatul az Agenda Natura új székhelyének létesítését tűztem ki célul, termelési részleggel, bemutatóteremmel és múzeummal. A cég vezetőjével folytatott beszélgetésem során megtudtam, hogy a vállalat jövőbeli terve egy 30 főt foglalkoztató műhely kialakítása és a jelenleg 5 fős irodai részleg 15 főre történő bővítése. A termelési részleghez az alábbi funkciókat határoztuk meg: fa megmunkáló részleg (durva és finom megmunkálás), bőr megmunkáló műhely, nyomdai részleg, összeállítás, valamint az ezek ellátására szolgáló raktár. A személyzet részére biztosítandó öltöző, mosdó, WC. A bemutatóterem a cég termékeit hivatott népszerűsíteni, itt pénzforgalommal is kell számolni. Az egész épületben a mozgássérültek akadálytalan közlekedésére maximális figyelmet kell szentelni.

Városszerkezet

Az évszázadok során kialakult Vár képe meghatározó eleme Veszprémnek. Az Óváros tértől keletre elterülő Buhim-völgy képe jóval heterogénebb szerkezetű volt még száz évvel ezelőtt. A családi házas beépítés két helyen borul fel a területen: a tervezési helyszínen, ahol tornaterem, volt laktanya és sportpálya romjai találhatóak, illetve vele szemben, ahol az utca másik oldalán Polyák György Váralja lakóparkja található. A lakópark kilóg a környezete beépítéséből, újat hozva létre. A családi házas beépítés megszakadása, továbbá a területen található, attól eltérő városszerkezet átgondolt megoldást kíván. A Deák Ferenc utca ezen oldala továbbá műemléki környezet besorolás alá esik, ami további megkötéseket jelent.

 

 

 

Koncepció

Tervezési koncepcióm alapját az Agenda Natura etikája alapozta meg: sérült embertársaink kiemelt figyelmet és szeretetet élveznek a cégnél, céljaik között szerepel minél több megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatása, ezáltal javítva életük minőségét és társadalmi megítélését. A területen található épületromok ezzel a szemlélettel tekintve nem is inkább romok, hanem befejezetlen épületrészek, amelyek akkor válnak teljessé, ha használjuk őket. Az 50 cm vastag kőfalakat terhelhetőnek ítéltem meg. Ezért célom volt ezen kőfalak használata, a felesleg eltisztítása után. A funkciók helyigényét felmérve arra a megállapításra jutottam, hogy az épületromok alapterülete nem elégíti ki a cég helyszükségletét, ezért a kezdetektől szintráépítésben gondolkoztam. A publikus résznek számító múzeumot és bemutatótermet a manufaktúra teljes bejárásával egészíteném ki, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a megváltozott munkaképességű embertársaink nagyobb figyelmet kapjanak egy olyan helyzetben, ahol ők a cég alappillérei. Az így létrejött négy főbb rész tehát: múzeum, termelés/műhelyek, iroda, bemutatóterem. A helyi adottságokat kihasználva összeköttetést teremtenék a Buhim-völgy és a Vár között, a gimnázium régi sétányán keresztül, azt felújítva. Így a tervezett (gimnázium épületéből kialakított) hotel is összeköttetésbe kerülne a 40 méterrel lejjebb lévő parkolójával és a könyvkötő múzeummal.

Szervező elv

A szervező elv az épületkomplexum bejárhatósága volt, a könyvkötészet fejlődésének bemutatásától indulva (múzeum), a jelenlegi munkafolyamatok megismerésén keresztül (műhelyek) eljutva a bemutatóteremig, ahol a kész produktumokat tekinthetik meg az érdeklődők. Természetesen külön is működnek és látogathatóak ezek az épületegységek. A rejtett társadalmi nevelő célzat a megváltozott munkaképességűek megítélésének pozitív változása. A közlekedők széles kialakítása lehetővé teszi a kétirányú tolószékes közlekedést és az anyagmozgatást. A dolgozók érdekében nem minden helység és közlekedő publikus csak a bejáráshoz szükséges útvonal, ahonnan betekintést nyerhetnek mindegyik műhely életébe és a cég működését.

 

 

 

Telepítés

A koncepcióban leírtak szerint a meglévő épített elemek hasznosítása elsődleges szempont volt, így a tornaterem épületét múzeumnak rendeztem be. A volt laktanya kőfalait kiegészítettem és új szintet építettem rá. A kelet-nyugati tengelyű épületrészt összekötöttem a Várhegy falához tapasztott épülettel, „L” alakú tömeget formálva ezáltal. Az így kapott négy különálló épületegységet karakterében eltérő elemmel kötöttem össze. A múzeum déli falához új bejáratot tapasztottam, a régi öltözői melléképületek elbontása után. A termelés épületét a raktár épületével szintén ezzel a sötétszürke fémlemez - üveg fedéssel hidaltam át. Az új szintráépítés kontúrját a területen lévő romok szabták meg. A ráépítés egyszerű tömege a Deák Ferenc utca túloldalán található, Polyák György által tervezett Váralja lakópark tömegeinek egyszerűségére utal. A környezet családi házas beépítése és a Vár épületei mellett ez az épületegyüttes adta a legfőbb támpontot tömegalakítás terén. A termelési részlegtől északra található parkoló területén éktelenkedő támfal elbontása után a területet kiegyenlítettem. A Vár környezetében jellemző kő támfalak adták az ötletet, hogy a sétány parkoló felőli mellvédje folytatódjon és forduljon be a manufaktúra parkolójának lezárására.

Az épület működése

Négy fő egységre tagolódik az épület: múzeum, termelés, iroda, bemutatóterem. Az egyes egységek egymástól függetlenül képesek működni, ezáltal az épületkomplexum építése ütemezhetővé válik. A négy rész összekapcsolásával kialakított bejárhatóság teljes képet adhat a könyvkötőművészetről, a múlt és jelen megismerésével.

Múzeum

A múzeumi épület déli oldalához történő könnyűszerkezetes toldalékban történik a látogatók fogadása, informálása, és a jegyeladás. Ugyancsak itt van lehetőség ruhatárolásra, értékmegőrzésre. A múzeumi épület - a gimnázium volt tornaterme - nagy légtérrel rendelkező helyiség, a kötőgerendák alsó síkja +5,00 méteren van, a kötőgerendák fölötti lécezés elbontásával pedig még nagyobb belmagasságot eredményez. Új galériaszintet alakítottam ki, amelynek vasbeton lemezét vékony vasbeton falak tartják. Így három részre tagolódik a kiállítótér:

- felső galériaszint

- galériaszint alatti belső mag

- galéria szint alatti falak és a múzeum falai között határolt tér (időszkos kiállítások helye)

A galéria felső szintje a látogatót bevonja az alkotásba és oktatásba, az alsó szinten megismert szerszámokat egyszerűsített formában kipróbálhatják, ezáltal létrehozva saját, egyedi könyvüket.

 

 

 

Termelés

A termelés az alábbi műhelyekre tagolódik:

1. Nyomda

2. Fa durva megmunkálása

3. Fa finom megmunkálása, pácolása

4. Bőr megmunkálása

5. Összeállítás

6. Raktár

7. Szeméttároló, gépészet

8. Személyzeti helységek

Ezek egymástól függetlenül működnek, közvetlen kapcsolat nincs köztük, mindegyik a raktárt tölti fel és onnan szállítja az alapanyagot.

Iroda

Az irodában 15 fő dolgozik, ebből az ügyvezetőnek és a gazdasági vezetőnek 1-1 külön helységet alakítottam ki. A többi irodai alkalmazott a nagyobb térben dolgozik. Az asztalok közötti távolság biztosítja a kerekesszékesek egymás melletti zavartalan közlekedését.

 

 

 

Bemutatóterem

A bemutatóterem belső építészeti megformálása a múzeuméhoz hasonló. A magasfényű műanyag podeszteken helyezhetők el az egyes termékek, bennük pedig plusz példányszámok tárolhatók. A lépcső felőli kiállítótér végén helyezhető el a rejtett kassza, amelynek zárása és felnyitása fizetéskor történik.

Parkolás, feltöltés

Az épületben dolgozók többsége megváltozott munkaképességű, ezért a parkolók kiépítésénél nem a minimum mozgássérült parkolót helyeztem el, hanem lehetőség szerint minél többet. Az udvar felőli raktár feltöltése hozzájárul az udvar pezsgő életéhez. A szemét elszállítása a parkoló felől történik.

Akadálymentes közlekedés

A közlekedők és helységek mozgástere lehetővé teszi két kerekesszékes egymás melletti közlekedését. A kültéri burkolatokba integrált taktilis és vizuális információt hordozó jelzések segíti a tájékozódást. Az épületben és annak megközelítésében nincs 5%-osnál nagyobb emelkedés, 2cm-nél nagyobb szintkülönbség. Az épületen belül a lépcsőknél és hosszabb közlekedőknél korlát biztosított. A szintek között lifttel is kialakított a közlekedés.

 

 

 

Épületenergetika

Az épület koncepciójának megalkotásánál fontos szempont volt az épület gazdaságos kialakítása, biológiai lábnyomának minimalizálása. Törekedtem a megújuló természetes és helyi építőanyagok alkalmazására, az épület külső energiafogyasztásának minimalizálására, a megújuló energiák maximális kihasználására. A meglévő kőfalak hőátbocsátási tényezője nem elégíti ki a mai kívánalmakat, ezek belső tereinek fűtése, hűtése elég energiapazarló mentalitást kívánna meg. Ezért úgy döntöttem, a belső oldalról szigetelem az épület alsó szintjét, így a kőfalak hőtároló tömegével nem számolhattam. Pozitívuma a tereknek, hogy kevés energiaigénnyel lehet felfűteni, illetve hűteni a levegőjét; a termelési folyamatok amúgy is igénylik a folyamatos légcserét, ezért a rendszer kiépítése amúgy is indokolt. A levegő előtemperálásáról a belső udvar alatt 1,5-2 méter mélyen lefektetett légcserélő csövek gondoskodnak. A légcserélőbe természetes módon előtemperált levegőt a rendszer még tovább fűtheti, illetve hűtheti. Ennek energiaigényét a parkoló alá lefúrt talajszondák szolgáltatják, hőcserélőn keresztül. Extrém időjárás esetén ezekre még rá kell segíteni.

A kőfalakra ráépített felső szint hőhídmentességét egy úgynevezett habüveg adja, ami nagy nyomásállóságú hőszigetelő tulajdonságú. Ennek köszönhetően sikerült megoldani a belső hőszigetelés kifordítását a külső oldalra, ami által hőtároló tömeget nyertem a vasbeton födém és falak formájában. A 20 cm-es hőszigetelés kellő módon elválasztja a külső tér hőmérsékletét a belsőétől, meggátolva azok hőcseréjét. A belső tér friss levegőellátását a légcserélő előtemperált levegő formájában biztosítja, ami a Föld hőjéből nyeri (újabb kutatások szerint a földkéreg hőjét nagyobb mértékben a Nap hőjéből nyeri, mint a Föld magjából sugárzó hőenergiából.) A vasbeton szerkezetekbe integrált csővezetékekben, zárt rendszerű vizet a parkoló alatt lefúrt talajszondák hűtik, fűtik hőcserélőn keresztül. A talajszondából nyert hőmennyiséget a levegő vagy a vasbeton szerkezetek temperálására is fordíthatja a rendszer.

 

 

 

Az épületben kiépített légkezelő rendszer képes újrafelhasználni azon helyiségek már megfelelő hőmérsékletű levegőjét, ahol légszennyezés nem keletkezik (pl.: iroda, étkező, öltöző). A raktár, termelés bizonyos műhelyeinek viszont jól jön ez a levegő, amit kevesebb energiával kell tovább temperálni.

Fényszimuláció

Az energiatudatosság jegyében a nyílászárók elhelyezése és azok nagysága a természetes fénnyel való világítást hivatott kihasználni. Az egyes helyiségek fényigénye, valamint a fény minősége nem azonos, ezért a nyílászárók elhelyezése a funkcióhoz és a fényigényhez mérten történt. Általában egy jó tájolás is energiatudatos, esetemben a tájolást a meglévő épített elemek korlátozták.

A különböző funkciók világítási igénye eltérő, azonban építészeti arculatuk egységet kell, hogy sugározzon. Ezen igények keresztmetszete jelölte ki azt a játékteret, ami alapján kialakult a nyílászárók végleges formája. Az alsó szinteken az utcafrontról meghagyott szigorú nyílászáró kiosztás a belső oldalon fellazul, nagyobb felületeken engedve be a fényt. Ugyanez az elv a felső szintek arculatát is meghatározza: kívülről az épület nyílásai csak falamellák mögött sejlenek, a belső udvaron ezek negatív tömegként jelennek meg. A termelési részlegnél kialakított shed tetőhöz hasonló felülvilágító állandó, nagy mennyiségű északi szórt fényt ad a munkatérnek.

 

 

 

A kapott eredményeket fénytérképen összegeztem, amelyről leolvashatjuk a helység különböző pontjában tapasztalható megvilágítási értéket LUX-ban, adott időpontban. Az épület benapozásának lekövetéséhez a négy évszakot vizsgáltam, reggel 9:00-kor, 12:00-kor és 15:00-kor, ami lefedi a munkavégzés idejének nagy részét, így ezekből már pontosabban következtethetünk a fényviszonyokra.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a téli időszakban a megvilágítás nem feltétlenül tudja azt az erősséget és minőséget biztosítani, ami a megfelelő munkavégzéshez szükséges, ezért ezekben a hónapokban mesterséges megvilágításra lesz szükség. A déli és nyugati homlokzat árnyékolására szükség van, főleg a nyári hónapokban, ezért erről gondoskodni kell. A múzeum belső terének megvilágítása a kis nyílásokhoz tartozó nagy alapterülethez nem elegendő, továbbá a kiállításhoz szükséges fény minőségét, időbeli egyenletességét a keleti-nyugati falon lévő ablakok nem tudják biztosítani.

A terv 2012-ben a MÉK-MÉSZ Diplomadíját kapta Építészet kategóriában.


Könyvkötő manufaktúra és múzeum, Veszprém – diplomaterv, Pécsi Tudományegyetem

tervező: Mátételki Ákos
tervezés éve: 2011
konzulensek:

belső konzulens: Tamás Anna Mária DLA
könyvkötészet: Faa Zoltán
épületszerkezetek: Perényi László DLA
épületenergetika: dr. Fülöp László
épületgépészet: Incze László
statika: Duga Marcell
opponencia: Karácsony Tamás DLA