Nézőpontok/Kritika

Kontextus - A 3h építésziroda új kiadványa

2017.10.16. 12:13

Kontextus címmel megjelent a 3h építésziroda két évvel ezelőtt indult sorozatának második kötete, mely az elmúlt két évük munkáit mutatja be. A 130 oldalas könyv már elérhető a FUGA könyvesboltjában. 

A sorozat első kötete kikényszeríti a következőt: két év alatt megint érdekes és elementáris tervek készültek irodánkban. Ezeket a munkákat nem teljes körűen, sokkal inkább lényegüket felvillantva mutatjuk be könyvünkben.

Az elmúlt időszak terveit szemlélve a kapcsolódás, az illeszkedés megléte, illetve a hiányából fakadó szabadság örömének átélése igazán szembeötlő. A kontextus mindenképpen támpont, legyen az a történelembe ágyazva, vagy éppen a város szövetébe írva. Ennek hiánya a tabula rasa ürességével csalogat: a kényszerek elmaradása révén eljuthatunk a szabad szobrászi formálásig.

Olyan terveken, épületeken vagyunk túl, melyek érési folyamat mérföldköveit jelentik irodánk munkásságában. A szegedi dóm volt talán a legizgalmasabb ebben a tekintetben. Tervezése a historizmus alkonyán kezdődött, építése pedig a modernizmus hajnalán fejeződött be. Egy kiüresedett stílus ellentmondásai keveredtek az új stílus csíráival. Ezeket a gócpontokat tudtuk munkánk során kibontani és átértelmezni. A kihívást egyrészt a historizmus dekoratív rétegétől való elszakadás, másrészt az ornamens struktúrájának megértése és továbbszövése jelentette. Ezáltal a meglévő idősíkok összemosódtak, és egy időtlen állapot jött létre. A folyamat egyfajta módszertanná vált, melyet további műemléki munkáinknál is tudatosan kamatoztattunk.

 

 

Teljesen más impulzust jelentett a városi szövet mint kontextus. A meglévő téri helyzet megélése és bizonyos hagyományos minták újbóli alkalmazása gazdagítja a város szövetét. Az urbánus szövet éltetője a városi tér, melyet minden egyes ilyen jellegű munkánkban igyekeztünk megvalósítani. A Corvin negyed lezárásaként tervezett C5 irodaház két változata is a városi tér problematikáját feszegeti. A teresedést előtető és árkádsor zárja, kíséri, ezek az elemek a külső tér védettebb zónáit testesítik meg. A váltás a nagyobb és a kisebb lépték között dinamizálja a városi teret, több kisebb terecskévé szabdalja fel.

Amikor az illeszkedés hiányáról volt szó, a szertelen formálási kedvvel szemben a belső struktúra megtalálásának vágya hajtott minket. Az így kialakított koncepció erejét azon is lemérhetjük, vajon meg lehet-e jeleníteni a terv lényegét képletszerű rajzokon. A formák ritmusa, egymásbahatása generálta a Dagály fürdő közelében tervezett lakóépületek hullámzó tömegét. Az urbánus keretek feloldódását, kilyukadását erősíti a tetők élénk mozgása. A geometrikus építészeti formák ily módon szoborként való értelmezéséhez folyamatosan nyújt inspirációt a kortárs képzőművészet.

Csillag Katalin és Gunther Zsolt