Kill your darlings — az építész embe® vendége Csillag Katalin és Gunther Zsolt

Az építész embe® című beszélgetéssorozat tegnapi estje után William Faulkner híres mondata (művészeknek is szóló tanácsa) jutott eszembe: „Kill your darlings” (Öld meg a kedvenceidet). Bár sokak számára ez a magatartás szélsőségesnek tűnhet, kétségtelen, hogy az immár húsz éve együtt tanuló-dolgozó építész-házaspár, Csillag Katalin és Gunther Zsolt sosem riadt vissza attól, hogy elvesse a sokat dédelgetett, de szakmai értelemben tökéletlennek bizonyuló terveket.

Az építész embe^® című beszélgetéssorozat tegnapi estje után William Faulkner híres mondata (művészeknek is szóló tanácsa) jutott eszembe: „Kill your darlings” (Öld meg a kedvenceidet). Bár sokak számára ez a magatartás szélsőségesnek tűnhet, kétségtelen, hogy az immár húsz éve együtt tanuló-dolgozó építész-házaspár, Csillag Katalin és Gunther Zsolt sosem riadt vissza attól, hogy elvesse a sokat dédelgetett, de szakmai értelemben tökéletlennek bizonyuló terveket. A műsorvezető, Pásztor Erika Katalina kérdéseire kibökték, hogy számukra a „kutató attitűd” a bevált módszer – az analizálás, a feladatot egyszerre több szempontból is vizsgáló hozzállás bizonyos értelemben „párságukból” fakad, azaz abból, hogy építészként ketten együtt egy „harmadik alkotót” hoznak létre. Mint személyiségek, igyekeznek kívül maradni a tervezés során – s ebben az is segíti őket, hogy szükségszerűen több szemmel látnak rá a megbízásokra. Ez a távolságtartás teszi őket képessé arra, hogy ne amellett döntsenek, ami tetszik, hanem ami racionális. A helyzetértékelés, a problémamegoldás mellett számukra a megbízó iránti empátia is rendkívül fontos, sőt, a téma vizsgálatához más tudományágak eredményeit is segítségül hívják. Az esztétizálás csak „sokadik” a sorban.

(a beszélgetés teljes hanganyaga itt található) 

Csillag és Gunther irigylésre méltó szakmai tudatosságról adott tanubizonyságot: szavaik láncszemekként kapcsolódtak egymáshoz, gondolataik teljes szinkróniát mutattak. Amikor már azt hittem, ilyen tökéletes racionalitás nincs is, kiderült, hogy valójában nem létezik konkrét ideológia a tevékenységük mögött: az általuk követett elvek spontán alakultak ki az évek során. Ekkor megkönnyebbülve fellélegeztem.
Apropó: racionalitás. Ez a fogalom pályájuk elejére vezet vissza. Kérlelhetetlenül következetesnek tűnő tervezési metódusuk kialakulásához külföldi tanulmányaik is hozzájárultak – még a 90-es évek elején pályakezdőként előbb Hollandiában, majd Grazban dolgoztak (mindkét helyen két különböző építészirodánál). Közben megnyerték az Europan 4-et és a bécsi EXPO kapcsán kiírt építészeti pályázatot is.

A keményvonalas osztrák minimalizmus megtette hatását: amikor hazatértek szülőhelyükre, Győrbe, tervezési stílusuk kisebbfajta skandalumhoz vezetett a helyi – akkor még jobbára a nyúlós-nyálas provinciális posztmodernnel vacakoló – építészek és megbízók körében. Ahogy Gunther fogalmaz, az akkori győri építészet negációját vitték véghez. Szóba se jöhetett, hogy valamelyik hazai nagyobb irodánál helyezkedjenek el, mert bár azokat nem nézték le, a külföldi munkahelyeikhez képest azok visszalépésnek tűntek volna. Önálló iroda alapításával próbálkoztak, s mivel jól tudtak angolul, a győri ipari park külföldi beruházói őket keresték meg megbízásaikkal. Az ipari építészet kapóra jött: az ausztriai tapasztalataikat, a formalizmus-mentes szerkesztésmódokat ebben a műfajban tudták a leginkább kamatoztatni.

A győri állóvizet felkavarandó 2001-től megszervezték a bécsi Architekturzentrum Kommende Architektur című kiállítássorozatának hazai bemutatóit. Ugyaneben az időben léptek irodájuk egyik legsikeresebb időszakába, fontos pályázatokat nyertek meg, megépítették a koroncói szállásépületet, a csornai iskolát, és sorban jöttek az Audi megbízásai. Ez a kegyelmi állapot azonban nem tartott örökké. A páros érezni kezdte, hogy a győri szakmai életben fogy körülöttük a levegő: opponáló, a helyi provincializmussal szembehelyezkedő magatartásuk és nyilvánvaló szakmai kvalitásaik miatt egyre kevésbé voltak népszerűek. Csillag Katalin rámutatott, hogy Győrben sajnos néhány – a város fejlesztésének egészére is kihatással lévő – döntési helyzetben álló építész „osztja le” a megbízásokat (azaz hozza helyzetbe a hozzájuk közel álló építészcsoportokat). Mint mondta, munkájukat a városvezetés soha semmilyen módon nem támogatta. Irodájukat felköltöztették hát Budapestre, bár teljesen nem szakadtak el Győrtől: kétlakiakká lettek, hiszen három gyerekük továbbra is ott tanul és lakik.

Gunther Zsolt kiemelte a közös munkát John Pawson-nal a pannonhalmi bazilikával kapcsolatos munkálatokban: bár építészsztár ő, munkájának kiindulópontja mégis az apátság szerzeteseivel való beszélgetés volt, nem valalmilyen allűr. Nem késlekedett elvetni a helyidegennek bizonyuló tervváltozatokat – ő is készséggel „megölte a kedvenceit”.

A beszélgetés meghívott vendégei Sárosi Anita médiaművész, a SZTAKI médiatechnológiai laborjában dolgozó médiaművész és munkatársai, Papp Gábor és Vicsek Viktor voltak.

Haba Péter
képek: éf