Kiemelt beruházás lett a Sofitel felújítása
A 2020-ban bezárt Széchenyi téri szálloda épülete része a pesti Duna-part világörökségi helyszínének, így a projekt kiemeltté nyilvánításának érdekében benyújtott kérelmet többek között világörökségi hatástanulmánnyal is alátámasztották.
A május 26-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amelyben kiemelt beruházássá nyilvánították a Sofitel Budapest Chain Bridge szálloda fejlesztését. Mint ismert, a Széchenyi téren álló Duna-parti luxushotel 2020 decemberében zárt be a felújítás miatt.
Az idén éppen 40 éve, 1982-ben átadott épületet Zalaváry Lajos, a KÖZTI építésze tervezte a MALÉV és a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat megbízásából. 1989-ig Hotel Atrium Hyattként működött, az ismert nemzetközi szállodalánc 110. tagjaként. A telken a második világháború előtt a Lloyd Palota (a Pester Lloyd székháza) és a Triesti Általános Biztosító épülete állt, ám mindkettő erősen megrongálódott és bontásra ítéltetett.
"A Hotel Átrium tízszintes. A komplexuma 357 szobás, 711 ágyas szállodát, a MALÉV jegyirodát, utazási irodát és az igazgatási irodahelyiségeket foglalja magába. A főbejárat a Roosevelt térről vezet az aulába. Lesz benne bár, cukrászda, söröző, s több üzlet. Az aulában helyezik el a felvonótornyot, amelynek három üvegezett kabinjából a vendég kitekinthet a városra. Két éttermet építenek az első emeleten, két pincét, a második pinceszinten lesz a mintegy száz gépkocsi elhelyezésére szolgáló parkolóhely. Az első pinceszinten a bálterem, konferenciatermek, a MALÉV és a szállodai személyzet étterme" - írták az akkoriban kivitelezés alatt álló hotelről a Magyar Nemzet 1981-ben megjelent cikkében.
A jelenleg az Indotek Csoport tulajdonában lévő szálloda felújítására vonatkozóan a nemrég közzétett kormányrendeletben megállapították a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket is, azzal, hogy a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a bennük foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, illetve ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni
A sajátos beépítési szabályok az alábbiak:
- a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 7,43 m2 /m2
- a beruházással érintett épületre vonatkozóan az utcai homlokzatokat is érintő párkánymagasság növelése, térdfal magasítással vagy teljes építményszinttel való növelésével, a teljes homlokzathosszon legfeljebb 38 méter lehet, azzal, hogy az e § hatálybalépése napján hatályos településrendezési terv 9. számú mellékletének kiegészítő előírásait a helyrajzi számokra vonatkozó korlátozásai tekintetében nem kell alkalmazni
- az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 39 métert
- a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke az e § hatálybalépése napján fennálló állapothoz képest a beruházás során nem csökkenhet, továbbá a zöldfelület mértékének 5%-os növelésére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni
A beruházásról érdeklődve a fejlesztőtől megtudtunk néhány információt. Mint közölték, felújítási munkálatok hamarosan elindulnak. "Az épület a Főváros egyik legexponáltabb helyszínét szinte uralja, része a pesti Dunapart Világörökségi helyszínének, tehát különleges kezelést és odafigyelést igényel úgy a fejlesztők, mint a tervezők részéről. A helyszín és a szükséges magas tervezési igényszint is indokolták a fejlesztők kezdeményezését a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánítása érdekében", válaszolták, hozzátéve, hogy kérelmüket többek között világörökségi hatástanulmánnyal is alátámasztották. Az ÉTDR alapján a terveket tavaly decemberben nyújtották be engedélyezésre.
A részletekkel és a projekt bemutatásával kapcsolatban hamarosan bővebb cikkel jelentkezünk.
