Közélet, hírek

Kaiser Anna építészmérnök levele Demszky Gáborhoz

2006.04.05. 09:01



Tárgy: Óbudai (Hajógyári) sziget Kerületi Szabályozási Terv (KSZT)



Tárgy: Óbudai (Hajógyári) sziget KSZT

Tisztelt Főpolgármester Úr! 

Günter Grasst idézem, aki két éve Öntől vette át a Budapest Nagydíjat. Ő arra bíztatta a magyarokat egy interjúban: „nap mint nap tegyenek meg mindent a demokrácia védelmében, amelyet nem a terrorizmustól félt, hanem saját hanyagságától, például attól, ha a politika bizonyos kompetenciákat lobbi-csoportoknak enged át.” 

Fentiek alapján, egy nehéz helyzet megoldása érdekében tisztelettel kérem, hogy saját határkörében két fontos lépést haladéktalanul megtenni szíveskedjék. 

l./ Gondoskodását kérem arról, hogy az egyetértési jog gyakorlására a Közgyűléshez beterjesztendő KSZT tárgyalását semmiképpen ne előzhesse meg járulékos kérdések előzetes eldöntése, különösen az üzleti szerződések világára tartozó döntések tekintetében. 

Kísértetiesen hasonlít a most kialakult helyzet a sziget 2003 októberében lezárult privatizációja körüli helyzetre. Én a kötelező örökségvédelmi hatástanulmány készítésére kaptam megbízást 2003 nyarán - augusztus 31-i határidővel - a tervhez, melynek sürgetettségét abban véltem látni, hogy az év végére az új KSZT-nek el kell készülnie, mert akkor a régi terv érvényét veszti. Már leadtam a tanulmányt, amikor újsághírekből megtudtam, hogy a privatizáció már folyamatban van, szeptemberben bírálják a beadott pályázatokat, az eredményhirdetés október 2. Újságok már tippeltek a nyertesre, maga is nyilatkozott, hogy ott egy élményparkot kíván létrehozni a rendelkezésére álló 32.000 m2 szintterületen.

Járkáltam rémülten, irkáltam fontos embereknek - köztük Főpolgármester úrnak is, - kaptam is érdekes válaszokat. A privatizáció október 2. helyett október 18-án zárult. Az új KSZT tovább már nem volt sürgős, ma sem az.

Ez azonban külön történet, ami várhat még egy kicsit.  

2./ Gondoskodását szeretném kérni a sziget fővárosi tulajdonba vételéről.
Haladéktalanul, mert itt is üzleti határidők járhatnak le, és jobb, ha még a vételár plusz költségek mentén lehet visszakapni, mint ha később piaci áron.

Azért is nagyon sietős, mert ehhez állami szerepvállalás is kell, és a mostani kormány, melynek az ügyek ilyen alakulásában része volt, alig néhány hétig lesz még hivatalában. És ahogy a tévét néha nézi az ember: nincs kétségem afelől, hogy a beruházó valóban a mainál jobb helyzethez is juthat. (Ahol egy üres boríték kérdésében nem lehet törvénymódosítás nélkül eljárni?)

Szeretném szíves figyelmét felhívni egy bejutni esélytelen párt vezetőjének nyilvános ajánlatára, hogy bármely kormány mellett vállalna tanácsadói szerepet, ha kérik. Mint volt pénzügyminiszter, itt talán segíthetne, legalább egy elvi megoldás létrehozásában. 

Az ügy sürgősségére és fontosságára való tekintettel bátorkodnék néhány javaslattal szolgálni.

a/ csoportosítsa át a főváros azt a pénzt, mely a beruházással kapcsolatban rá hárulna (és mely a beruházás elmaradása esetén vagy elmaradhat, vagy későbbre sorolható), és előlegezze meg az államnak, ahonnan aztán megkaphatja a fővárosnak járó valamelyik állami támogatás megnövelésével,

b/ előbbi ugyanaz, mint a tervezői javaslat a KÖH-nél történt tervismertetésen – mivel nem tételezhető fel az ország nehéz helyzetében, hogy az állam visszavásárolná „az adófizetők pénzén” a műemléki területet, pénz nélkül is megoldható: adjon át a főváros bizonyos területeket az ő szomszédos tulajdonából az Álomszigetnek, és kapja vissza az állami támogatás megnövelésében - de annyival jobb, hogy nem kellene további területet átadni.

c/ vissza lehetne állítani a HSZV Kft eredeti elképzelését, amely úgy volt kimódolva, hogy feltételezte a visszavásárlást, de ha a területen meglévő épületek bérbeadási jogát 5 évre átengedi, abból összejön a vételár. Ez bizony tisztességes dolog lett volna – semmi sem változik, és 5 év múlva a tovább hasznosítható épületek béréből az önfenntartó terület nyeresége szép, lassú, tervezhető régészeti ásatást biztosíthatott volna. Reális ajánlat! Sajnos nem működik, az 5 évből 3 már eltelt, és az Álomszigettel sem kompatibilis. Ez hogy kérhető számon?

d/ vegyen fel a főváros külföldi bankkölcsönt, mint a múlt század elején a nagy előd, Bárczy István, aki abból vásárolta meg a magáncégektől a fővárosi közműveket, abból építette fel Óbudán 1910-1914 között az akkori Európa legkorszerűbb gázgyárát, abból fedezte nagyszabású iskola és kislakás-építési programját stb.

Kaiser Anna építészmérnök
Budapest, 2006. március 31.

 

Kapcsolódó oldalak:

Elkelt a Hajógyári-sziget harmada - cikk a Népszabadságban

Kaiser Anna: Lesz-e még világörökség az Óbudai-sziget? - cikk a Népszabadságban