Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben - NAPUR Architect Kft.

Bemutatjuk Ferencz Marcel, Ferencz István és Détári György (NAPUR Architect Kft.) tervét, amely a debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ tervezésére kiírt pályázaton megvételt nyert.

Intermodalitás és a városszövet általában

Az intermodalitás fogalma nemzetközi és lokális értelemben is működő közlekedési gazdasági és kulturális folyosók metsződésében keletkezik.
Térszerkezeti értelemben a kontinens léptékű közösségi közlekedési vállalkozás, újrafogalmazza a történelmi vásárterek találkozási pontját. Az intermodalitás a „régi-új városi piacterek” térdimenzióit követeli magának. Világosan érthetően és városszerkezetileg értelmezhetően nem épületegyüttesben, hanem szövetelemként utcatömbnyi méretben kell vele foglalkozni.

Tértopográfiai tördelés - Debrecen

A település sugár és körirányú megközelítésének természetes várostörténeti „kitaposódása” kirajzolódása adta a körgyűrűn belüli várostest és az azt ölelő kertségek városléptékű tértopográfiai tördelését. Általában a városléptékű közösségi építészeti elemek a sugárirányú városmagból induló főúthálózat és a körirányú városmagot körülvevő úthálózat metszéspontjainál emelkednek.

Így a városképet is meghatározó jelentőségű forgalmi metszéspontokban jellemzően identitást adó épületszobor vagy tér helyezkedik el. A tértopográfiai tördelés egészséges esetben ezen tereket és épületszobrokat utcahálózattal veszi körbe az említett városléptékű helyzetüknél fogva.

Épületszobor vagy tér Debrecenben?

A történelmi Petőfi tér helye délről az egykori Váradi kapu vonalában a mai 4.sz. Fő út mentén záródott. A városfalon túli déli területek kertségeinek laza legelőkkel és bevezető utakkal övezett szövetébe vonult be a vasút és a XX. századi ipari terület, de a reptér és a mai fejlesztési terület is ezen ősi még ma is érintetlen területet célozza meg távlati fejlesztésként.

Az intermodiális közösségi központ városszerkezeti értelemben a városfalon belüli szövet és a kertségek találkozásánál önállóan keresi helyét. Nem mosható össze sem a kertségekkel, sem a történelmi városszövettel. A legmarkánsabban ma is Váradi kapuként állná meg a helyét a terület elnevezése, hiszen Petőfi térként való további kiterjesztése megkérdőjelezhető.
A pályázatban adott építészeti válasznak nem célja a történelmi tértopográfiai tördelés logikájának felborítása, így a tervezési területet az IKKK programjával önálló utcatömbként kívánja integrálni a várostesthez az egykori Váradi kapu külső teresedéseként. A teresedés szó azért fontos mert a területet nem városi térfalak, hanem a települési kertségek , vasúti, ipari területek városképméretű sziluettjei adják. Ezen tervezett térségi léptékű teresedés neve illő módon lehetne „Váradi kert”. A Váradi kert méretében megduplázza a volt Petőfi tér nagyságát.

Az IKKK épületszobor a történelmi Petőfi tér és a tervezett Váradi kert súlypontjába kerül. Az épületszoborként megfogalmazott IKKK egyben a történelmi városfal és a Váradi kapu ikonikus megidézése, a piacutca indítópontja. 

Toronyház és a tervezett épület viszonya

Mára a 70-es években országszerte épített toronyház magányosan és méltatlan állapotban hirdeti egy elmúlt világ nagyvárosi dinamizmusát. A markáns „pokoli” torony csak a magánytól félelmetes. A tervezett épület határozottan magához húzza az árván ágaskodó toronyépületet. A titáni „alak” megszelídül.
A meghökkentő, megosztó kísérletben ott húzódik az a szándék, amely a nemzetközi kulturális térben nem szokatlan: újat adni, ami még nem volt. Soha vissza nem térő alkalom az építészeti párbeszédre.

Felnőtté válás

A toronyház és a tervezett IKKK létesítmény együttese a kiegészülő Váradi kerttel olyan méretű városi szövetelemet képez, amely már meghatározó elemként rajzol a vasút, a kertségek az ipari területek és a történelmi városközpont irányába is.

Szándék szerint a kérdéses tervezési terület felnőtté érik, egyéniséggé aki megtalálja önmaga városszerkezetileg betölthető feladatát. Jelenlétével egyedivé összetéveszthetetlen elemévé válna a városának, térségének.

Ferencz Marcel, Ferencz István, Détári György