Épületek/Középület

Híd az akadémia és az ipar között: Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létesült a Miskolci Egyetemen

2021.05.03. 08:18

A FIEK a Miskolci Egyetem kampuszán, egy helyi építészeti értéket képviselő csarnokban kapott helyet. A tervezéssel megbízott MG Építész Kft. feladata az volt, hogy az ipari jellegű épület és az egyetemi kampusz adottságaihoz alkalmazkodva fiatalos, reprezentációra is alkalmas környezetet hozzon létre.

Korszerű anyagok és intelligens technológiák

Kutatási tevékenységével a társadalmi innovációt szolgálja majd a FIEK, azaz Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, amelyet egy 1960-as években épült, helyi építészeti értéket képviselő csarnokban alakítottak ki a Miskolci Egyetem kampuszán. Az új központ az egyetemen folyó munka és az ipari szereplők összekapcsolását tűzte ki célul, és ennek keretében három fő témakörre fókuszál: a korszerű anyagokra és vizsgálataikra, a modern anyagtechnológiákra, valamint az intelligens irányítás és automatizálás témakörére. A csarnoképületben, további átalakítások mellett, egy startup-központ is helyet kapott. A 2019-ben átadott Központ létrejötte egy több mint 5 milliárd Ft-os kutatási, épület- és eszközfejlesztési projekt része volt. A fejlesztéssel a nagy múltú Miskolci Egyetem nemcsak az ipar szereplői és az egyetemi kutatás-oktatás közötti kapcsolat erősítését, hanem tágabb értelemben a város és az ipari szereplők, befektetők közötti kapcsolódás elősegítését is célul tűzte ki.

A Bányász Akadémiától a Miskolci Egyetemig

1949-ben törvény mondta ki, hogy "a felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni. Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra tagozódik". Az 1949-ben Miskolcon létrejött egyetem ennek értelmében a Bánya- és a Kohómérnöki Karból, valamint a frissen alapított Gépészmérnöki Karból állt. (Érdemes megjegyezni, hogy előbbi Sopronból települt át Miskolcra, és elődje az 1735-ben Selmecbányán alapított bányászati-kohászati tanintézet volt, amelyet Mária Terézia 1762-ben akadémiává szervezett. Az 1867-től Magyar Királyi Bányászati- és Erdészeti Akadémia néven működő intézmény a trianoni békeszerződés után költözött Sopronba.)

Az első tanítási nap a Miskolci Egyetemen 1949. szeptember 18-án volt, az Egyetem mai helyét azonban csak 1950-ben jelölték ki. Az Avas déli nyúlványán, a Hejő-parti Dudujka-völgyben terül el az Egyetemváros, körülbelül 85 hektáros területen, ahol az első egyetemi épületek már 1951-re elkészültek.

Fejlesztési tervek: innováció és kooperáció a fókuszban

Az Egyetem 2015-ös intézményfejlesztési terve többek között azt a célt tűzte ki, hogy az itt folyó jövőbeni munka erőteljesebb innovációra és kooperációra épül majd. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozása is ennek jegyében történt meg, a projekt megvalósítása 2017-ben indult. Ahogy az épület átadásán elhangzott, a létesítmény valójában egy tudás- és kompetenciahálózatnak tekinthető a Miskolci Egyetem a hatókörében dolgozó jelentős ipari vállalatok tekintetében.

A FIEK tehát lényegében egy összekötő kapocs az akadémiai szféra és az ipar, a cégek és a diákok, múlt és jövő között, és egyben egy olyan bázis, ahol a startup-kezdeményezések is segítséget kaphatnak, de nemcsak az infrastruktúra tekintetében. Vagyis híd a fiatal, innovatív hallgatói teamek és a befektetők között is. Sőt, a városba érkező befektetők és a város között is, hiszen előbbiek fogadására is alkalmassá váltak a felújított terek, amelyek reprezentációs célt is betöltenek.

Az épület fejlesztése: előzmények

Az új központ létesítésére az Egyetemváros nyugati részén elhelyezkedő Labor-műhelycsarnokot, azaz a C/2 épületet jelölték ki. A csarnoképület, amely településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt területen található és helyi építészeti értéket képvisel, 1962-ben épült fel, és eredetileg gépipari oktatási célokra használták.

A megrendelő által megfogalmazott tervezési program a hathajós csarnoképületben működő tanszéki infrastruktúra kihasználtságának fejlesztésével, a projekt keretében betelepülő új technológiai résztvevők integrálásával, valamint az épületbe újonnan bekerülő Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ főbejáratának kialakításával bízta meg az MG Építész Kft. szakembereit. A tervezés tárgyát képezte még az épülethez a szomszédos B/1 – C/1 épületből fedett-nyitott megközelítés létesítése a meglévő hídon keresztül.

A csarnoképület hat azonos méretű hajóból és egy keskenyebb fejépületből áll. A hajók szerkezetileg függetlenek egymástól, külön bejárattal rendelkeznek. A közlekedési rendszer furcsasága, hogy az épületen belül csak az I. emeleten biztosított a teljes épület körbejárhatósága. Az 1-5. hajók központi része egy 8,5 m belmagasságú, vonalmenti felülvilágítóval ellátott egyterű műhelycsarnok, ehhez kapcsolódnak kétoldalról a földszint plusz két emeleti szinttel tagolt, alacsonyabb belmagasságú homlokzati fejrészek. A földszinten műhelyek és szociális rész, az I. emeleten irodák, laborok, a II. emeleten oktatási helyiségek és további laborok találhatók. A 6. hajóban egy korábbi átépítés során három nagyobb előadótermet alakítottak ki, megszüntetve a korábbi műhely funkciót.

Tervezés

A tervezés fő kiindulópontjai tehát a konkrét funkcionális igények (kutatási eszközök elhelyezése, kutatók munkafeltételeinek kialakítása) mellett egyrészt az ipari jellegű épület és tágabban az egyetemi kampusz meglévő adottságai voltak, másrészt (az innovatív és a startup-központ esetében kiemelten) a fiatalos, illetve a reprezentációra is alkalmas környezet iránti igény.

A műhelycsarnok épület eredeti funkciója az idők folyamán megváltozott, új funkciók települtek be, viszont hiányzott az egységes arculat, illetve az épített környezetnek az új igényekhez való igazítása. Az átalakítás egyik célja a csarnoképület hajóiban működő tanszéki helyiségek kihasználtságának növelése és új helyiségek kialakítása volt, továbbá ki kellett alakítani az épületbe újonnan bekerülő Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ – kiállítási térnek is alkalmas – főbejáratát.

A meglévő helyiségek három csoportba oszlottak: csak festéssel vagy felújítással érintett, illetve új építésű területekre.

FIEK főbejárat – kapcsolódó funkciókkal

Az egyik fő feladat a FIEK főbejáratának építészeti megfogalmazása volt. A megrendelő a 3. hajó délkeleti fejrészében kívánta elhelyezni az új funkció főbejáratát, és az ahhoz tartozó tereket.

A főbejárat megformálásához a homlokzaton a meglévő rendszertől eltérően, az épület szintjeit átfogó függönyfal készült, amelyet egy ferde, aszimmetrikus, szálcement burkolatos, acél szerkezetű előtető keretez. A könnyebb megközelítést az épület előtti, mélyebben fekvő parkolótól a főbejáratig a füves rézsűben kialakított, a bejárat tengelyében elhelyezett kényelmes lépcsősor biztosítja.

A főbejárathoz kapcsolódóan a földszint feletti födém három traktusának bontásával kétszintes, galériás reprezentatív előcsarnok alakult ki. A galéria alatt a recepciós pult és a hosszanti közlekedőről nyíló további kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. Az első emeletre a beavatkozás során osztható tárgyalóhelyiség került teakonyhával.

A főbejárati tér belsőépítészeti tervezésénél az anyagtechnológiára utaló hexagon forma több helyen visszaköszön: például térelválasztókon, egyedi bútorokon.

Az előcsarnokban alkalmazott falamellás fal- és mennyezetburkolat, a színes építőlemezekkel kiemelt pillérek és egyedi színes bútorok teremtik meg a belső tér barátságos hangulatát. Az igényes belsőépítészeti kivitelezés pedig tovább emeli a tér nívóját.

A délkeleti homlokzat felújítása

Megújult az 1-5. csarnokok teljes délkeleti homlokzata is. Az összes nyílászáró cseréje megtörtént, korszerű, hőhídmentes alumínium szerkezetekkel, három rétegű üvegezéssel. A szükséges árnyékolást motoros működtetésű zsaluzia biztosítja. A felújított homlokzat színhasználatában – szürkészöld, fehér és szürke – a csarnok északnyugati, korábban felújított homlokzatához igazodik.

Az összekötő híd lefedése

A tervezési feladat része volt továbbá a C2 és B1/C1 épületek közötti meglévő híd lefedése, ezáltal fedett-nyitott közlekedési kapcsolat biztosítása a két épület között. A kivitelezést megelőző részletes feltárások alkalmával kiderült, hogy a meglévő híd tartószerkezete leromlott állapotú, ezért a tervezett fedés plusz súlyát már nem bírja el. Így a meglévő hidat elbontották és az eredeti geometriának megfelelően elkészített tervek alapján építették újjá, ezzel továbbra is biztosítva a két épület közötti közvetlen kapcsolatot.

A vasbeton szerkezetű híd lefedését a mellvédfalakra állított acélszerkezetű tető biztosítja, az oldalfalak burkolata perforált alumíniumlemezekből áll. A burkolat anyagtechnikai vonatkozású, molekulaszerkezetet ábrázoló egyedi mintázattal készült. A dekoratív mintázat alapkoncepcióját grafikai tervező készítette, amelyet az építész tervezők egyszerűsítettek a végleges, kivitelezhető formátumra.

Startup központ

A 6. hajó földszintjén, a korábbi könyvtár területén Startup központ létesült. Az elsősorban diákok számára tervezett tér fiatalos, inspiráló környezetet biztosít új ötletek megszületéséhez. Az egyterű rész különböző határoló megoldásokkal kisebb, finoman szeparált részekre osztott, ami lehetővé teszi a fiatalok kiscsoportos, kreatív munkáját. A tervezéshez többek között a mai, aktivitás alapú munkavégzést lehetővé tevő korszerű irodaterek, illetve a nemzetközi startup cégek irodáira jellemző trendek adtak inspirációt.

Összességében elmondható, hogy a megújult épületben olyan terek létesültek, amelyek alkalmasak az Egyetem célkitűzéseinek támogatására: a hagyományokra épülő egyetemi munka és az ipar kapcsolatának erősítésére, illetve annak hangsúlyozására, hogy Egyetem az innováció fellegvára és az együttműködés motorja.

Ongrádi Melinda; MG Építész

 

Szerk.: Hulesch Máté