Épületek/Középület

Halotti beszéd

2008.11.07. 15:37

A tömör, anyagszerű kőtorony – az álló ember jelképe - hirtelen csontvázszerű lebegő alakot ölt és áttört vasvázával az ég felé magasodó keresztpárt alkot. Olyan, mindenki számára érthető jelkép, amelyben az ember felfedezheti legmélyebb önmagát és meditációjába merülve átélheti gyarló nyomorúsága reménységét: Kyrie eleison!
Építész : Krizsán András okl. építészmérnök / MODUM Építésziroda Kft

„Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté az Úr eleve mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki Paradicsomot házává. És minden Paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, aki napon eendel azon gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék azon tiltott gyümölcstől, és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala vize, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de minden ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ezen munkás világba bele: és az lőn halálnak és pokolnak fészke, és minden ő nemének. Kik azok? Mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: íme, egy ember sem múlaszthatja ezen vermet, íme, mind ahhoz járók vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét ezen lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét! És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt és minden angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek adatott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja minden ő bűnét. És imádjuk minden szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miatt bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt Paradicsom nyugalmába, és adjon neki Mennyországba utat, és minden jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: uram irgalmazz!

Szerelmes Barátaim! Imádjunk ezen szegény ember lelkéért, akit Úr ezen napon ezen hamis világ tömlöcéből mente, akinek e napon testét temetjük, hogy Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze, hogy bírságnap jutva minden ő szentei és kiválasztottai között jó felől iktatva élessze őt! És tibennetek. Clamare ut: kyrie eleison!”

 
 

 

Kultúránk része az ember és halál viszonyának története, az élők és holtak kibogozhatatlanul sokféle kapcsolatrendszere. A temetőkerteket, sírokat, ravatalozókat kevéssé értenénk meg, ha pusztán csak a tárgyi világ látható részei felé fordulnánk, mert sokszor a hely kiválasztása, fekvése, a jelenlévő növényzet, a fák fajtái és a táji környezete is hozzátartozik, és ezer szállal kötődik a helyi kultúra egészéhez, a falu és a természeti környezet kapcsolatához. Ki tudná ma már pontosan felidézni, hogy az erdei remete közösségek hol, miért érezték a hely szakrális szellemét? Milyen erő vonzotta és alakított ki egy dombtetőn megépülő temetőkertet? Pedig ilyen szakrális hely a Nagyvázson határában elhelyezkedő falusi temető is, amely a közeli erdőben megbúvó pálos kolostor romjaitól alig pár lépésre fekszik. A Bakony déli lábánál, a történelmi környezetbe ágyazott település gondozott sírkertje mindig is magán viselte az élők és holtak kapcsolatára vonatkozó képzetek rendjét. A temetőkert bejáratával szemben évtizedekkel korábban már felépült egy régi ravatalozó. Lapostetős, primitív formavilága azonban teljes egészében híján volt a szakralitás minden érzésének és élményének. Átalakítása és felújítása nemcsak időszerű, hanem szükséges is volt, hogy újra kifejező módon helyreálljon valami, amit halotti kultúránk rendjének és jelképrendszerének hívunk.

 

 

 

A tervezett átalakítás során az új előtetővel és a hangsúlyos torony-építménnyel az épület tömege és főhomlokzata átfordul a főbejáratra, és kapuszerű formájával a felvezető út irányába néz. Így vált a minimális építészeti elemekkel kialakított egyszerű kubus, a végső búcsú, az átlépés helyévé, az élet és halál kapujává. A nyers felületek, a vázszerkezetig lecsupaszított formák mint korpusz jelennek meg, kézzelfoghatóvá téve a halál misztériumának csendjét és könyörtelenségét. De ez a profán forma önmagát meghaladva arra is alkalmas, hogy a transzcendens hordozójává legyen, és a betonból szakrális hely szülessen.  Ennek a letisztult nyelvezetnek a jelképes összegzése a nyerskő felületű torony, amely az előtető feletti részen egy acélváz keresztet formáz. A tömör, anyagszerű kőtorony – az álló ember jelképe - hirtelen csontvázszerű, lebegő alakot ölt és áttört vasvázával az ég felé magasodó keresztpárt alkot. Olyan, mindenki számára érthető jelkép, amelyben az ember felfedezheti legmélyebb önmagát és meditációjába merülve átélheti gyarló nyomorúsága reménységét: Kyrie eleison!

Krizsán András


Építész : Krizsán András okl. építészmérnök / MODUM Építésziroda Kft
Építész munkatárs: Szabó Lajos okl. építészmérnök
Statikus: Mózes László okl. építészmérnök
Megbízó: Nagyvázsony község polgármesteri hivatala
Kivitelező: Kötél András
Építés: 2007-2008