Épületek/Irodaépület

Gizella Loft – Az egykori telefongyár felújítása

2022.06.27. 07:50

A LAB5 építészei a ´90-es évek óta irodaként működő egykori Siemens telefongyár épületét úgy tervezték át napjaink igényeit is kielégíteni képes irodaházzá, hogy az megőrizze a meglévő épület értékeit. Azzal, hogy a beruházó bontás helyett a meglévő struktúra megőrzése mellett döntött, óriási szén-dioxid kibocsájtástól óvta meg a környezetet. 

Úgy tűnik, a körforgásos szemléletmód, melynek alapelve, hogy új épületek építése helyett a meglévő épületállomány újrahasznosítására és korszerűsítésére kell helyezni a hangsúlyt, kezd itthon is gyökeret verni. Nemzetközi kontextusban egyre népszerűbbé válik ez a megközelítés, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2021-ben a Lacaton & Vassal építészpárosnak ítélték oda az "építészeti Nobel-díjnak" is nevezett Pritzker-díjat. Szintén 2021-ben aratott nagy sikereket a Bánáti + Hartvig Építész Iroda saját irodája, melynél alapvetés volt, hogy egy meglévő épületből induljanak ki, és amit csak lehet, hasznosítsanak újra. Most a LAB5 csapata mutatta be, hogy ez a szemléletmód olyan nagyléptékű projekteknél is megállja a helyét, mint az egykori Siemens gyár épülete.
[a szerk.]

Tervezési gondolatok

A telefongyár tiszta rendszerű, optimista toronyépülete a hatvanas években épült. Napjainkban fogyatkoznak a korszak budapesti épületei, mely két kérdést is felvet. Hogyan is viszonyulunk a modern építészethez? Milyen ökológiai lábnyomot hagyunk magunk mögött az új fejlesztésekkel?

Az épület ideális tulajdonságai mellett a beruházó környezettudatos szemléletének is köszönheti megújulását. A környező, egykor Siemens Telephelyként ismert terület rendezése során a ház megtartása mellett döntött, ahhoz igazítva elképzeléseit. Bontásával és új épület építésével több tonna acélt és betont kellett volna legyártani, megmozgatni, beépíteni, mely elkerülésével annyi CO2 kibocsájtást spóroltunk meg a környezetnek, ami majdnem ezer fa százéves teljesítményével egyenértékű. Az elkerült környezetterhelést az életciklus elemzés módszerével, a német Ökobaudat adatbázis segítségével határoztuk meg, figyelembe véve azt az üvegházhatású gáz kibocsátást CO2- egyenértékben kifejezve, melyet a meglévő vasbeton szerkezetek bontása, illetve az új anyagok gyártása és szállítása által okozott volna.

Az eredeti gyárépület az Általános Épülettervező Vállalat (Fábián Árpád, Frádl Péter, 1967) tervei alapján épült, egyszerű pillérraszterrel, nagy belmagassággal, hosszhomlokzatokon végigfutó nagy sávablakokkal, két közlekedő maggal. A kilencvenes években a külföldön is jegyzett, neves A&D Stúdió (Lázár Antal, Reimholz Péter, 1999) bővítette, és alakította át, így nyert iroda funkciót. Az elmúlt évtizedekben sokat változott, hogy hogyan, és hol dolgozunk, de hála a szerencsés alapanyagnak, a ház könnyen adaptálható volt a mai elvárásokhoz.

Energiatudatos szakértővel vizsgáltuk meg dinamikus szimulációkon keresztül, hogy hőszigeteléssel, vagy épületgépészettel hatékonyabb-e kielégíteni az üzemeltetés gazdaságossági igényeit. Végül az optimális megoldás a nyílászárók és árnyékolók felújítása volt, ötvözve a gépészeti rendszer megújításával.

A tervezés során következetesen bontakoztattuk ki a fenti filozófiát, a meglévő épület értékeire helyezve a hangsúlyt. A recepció mögötti feature wall a csupaszon hagyott merevítő fal expozíciója, a recepciós pult alaprajzi kibillentése a meglévő, földszinti bővítés mellékutcára forduló gesztusát idézi. A lépcsőházakban, ahol lehetett, az eredeti korlátot és műkő fokokat állítottuk helyre. Ahol nem volt rá feltétlenül szükség, kerültük az álmennyezetek alkalmazását, így az eredeti szerkezet és az új gépészeti installációk láthatóvá váltak.

Az épület legnagyobb bérlője egy biztonsággal, szabványokkal, mérésekkel foglalkozó vállalat, aki örömét leli a kialakult loft hangulatban és a fenti szintekről nyíló panorámában. Az irodai funkciókon túl egyes méréssel foglalkozó részlegeit is ide telepítette.

A homlokzatra vázlattervi szinten terveztünk méhecskebarát függőkertet, egyelőre ez a későbbi fejlesztések tükrében várat magára.

LAB5

 

Szerk.: Hulesch Máté