Fűtés-hűtés hőszivattyús „ingyen” energiával

Szegeden november 7-én zárult a „IX. Újszegedi Bioépítészeti Napok" című kiállítás és konferencia, ahol Komlós Ferenc okl. gépészmérnök, épületgépész is előadást tartott.
 

Szegeden november 7-én zárult a „IX. ÚJSZEGEDI BIOÉPÍTÉSZETI NAPOK" című konferencia és kiállítás.
Komlós Ferenc okl. gépészmérnök, épületgépész, ny. vezető-főtanácsos előadása anyagát rendelkezésünkre bocsátotta, mely a csatolmányból letölthető.
 

     „Látni, amit már mindenki látott – és azt gondolni róla,
     mire még senki nem gondolt!"
Szent-Györgyi Albert

A termodinamika I. főtétele szerint energiát sem előállítani, sem megsemmisíteni nem lehet, csupán egyik formájából a másikba átalakítani.
Az „energiatermelés" kifejezés ennek ellenére elterjedt a szóhasználatunkban. Az energia átalakítását tehát a lehető legjobb hatásfokkal, és a legkevesebb veszteséggel kell megoldani! A hőszivattyú elvi felépítése a hűtőberendezéssel azonos, ugyanazokból a részekből áll (két hőcserélő: elpárologtató és kondenzátor, kompresszor és expanziós szelep), a hűtőközeg (munkaközeg) körfolyamata is megegyezik, de itt alapvetően nem az elpárologtatóval elvont, hanem a kondenzátorban leadott hőmennyiséget hasznosítjuk. A hőszivattyú pl. a geotermikus energia, illetve a földhő jól bevált, hatékony eljárásának eszköze.

 

 

Az építés célja, hogy az ember mindennapi életéhez megfelelően komfortos (fűtött, hűtött, szellőztetett) környezetet biztosítson, ezért az ésszerű és hatékony energiagazdálkodás minden fogyasztónak és felhasználónak érdeke.

Jászai Tamás professzor mondta egykor: „Az embereknek nem kilowattórákra, fára, szénre, olajra vagy gázra van szüksége, hanem fűtésre, hűtésre, higiéniára!" (A használati meleg víz csaknem annyira szükséges az életünkben, mint a hideg víz.)

A működtető energia lehet:

 

• - Fosszilis eredetű (szén, földgáz, kőolaj)
• - Atomenergia
• - Megújuló energia (nap-, szél-, geotermikus, bioenergia)

A kompresszormotor hajtása lehet:

 

 

• -  Villamos motor (lehet biomassza, közvetve)
• -  Belső égésű motor (lehet biogázos is)
• -  Külső égésű motor (lehet biomassza, pl. Stirling motor, gőzmotor)

Ha a bevezetett energia biomassza:

 

 

• - Szilárd: pl. pellet
• - Folyékony: pl. bioetanol, biodízel…
• - Gáz: pl. biogáz

A lakótéren áthaladó, falazott kéményeket le kell bontani, még a termoforkéményeket is. Így nőhet a lakótér, csökkenhet a belső légszennyezettség, és a tragikus balesetek bekövetkezésének az esélye.
A távhőszolgáltatás olyan közüzemi szolgáltatás, ahol monopolhelyzetben van a szolgáltató, ezért védenünk kell a fogyasztót. A kiépített rendszer elavult, gondot jelent, hogy a hőmennyiségmérés helye és a végfelhasználás helye nem azonos. Napjainkban az egyedi, lakásonként való hiteles hőmennyiségmérés megvalósítható, és ezt a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény is rögzíti. A fűtés elszámolása lakásonként is történhet. Nem szükséges a társasházaknál a lakásonkénti ún. "cirkófűtés", létesítése. Kialakítható akár épületenként vagy pl. épülettömbönként a központi fűtés/hűtés, a távfűtés/távhűtés, ami jobb hatásfokot, kevesebb veszteséget jelent. Az energiaválság a fejlett országokban már korábban kikényszerítette az energiatakarékos hőszivattyú alkalmazását, és ezáltal elsősorban az emberközpontú, kis hőmérsékletű, melegvízüzemű központi fűtéseket, az ún. felületfűtéseket: a nagy felületű radiátoros fűtést (a radiátor hőfoklépcsői: 55/45  ºC, majd 40/30 ºC, a korábbi 90/70 ºC, és 75/60 ºC helyett), valamint a padló-, a fal- és a mennyezetfűtést, az épületszerkezet temperálását.

Fűtéskor energiatakarékossági okból célszerű az emberi test legnagyobb arányú hőleadását, a sugárzással leadott hőt csökkenteni úgy, hogy a határolófelületek közepes sugárzási hőmérsékletét megemeljük.
Az embercentrikusan megvalósított padló- és falfűtéseknél a belső levegő hőmérséklete (1–3) °C-kal kisebb lehet, mint az előírt belső hőmérséklet, amit az ember érzékel. A legnagyobb energiamegtakarítást az energiatermelés és az energiafelhasználás ésszerűsítésével, az építmények hőveszteségének csökkentésével, valamint a fűtőberendezések optimális, európai értékrend szerinti kiválasztásával és üzemeltetésével érhetjük el. Így a környezet terhelésének mérsékelésével javulhat a társadalom egészsége, életminősége.

A hőszivattyú földszondái sekély mélységekből, általában a földfelszíntől párszáz méternél nem mélyebbről, környezetbarát módon, általában közvetett úton, ún. zárt rendszerben, azaz hőcserélővel veszik fel a geotermikus hőt. Kitörést hozhat fejlődésünkben az energia ésszerű felhasználásának eszköze: a hőszivattyú. Az energiamegtakarításhoz olyan energiahordozót használhat fel, ami nem okoz szén-dioxid (CO₂) -növekedést! Sőt globálisan CO₂- és légszennyezés-csökkenést jelent a használata!

részlet az előadás anyagából