Feltámadó építészeti műfaj - új kocsiszín Albertfalván
A BKK múlt hét pénteken hozta nyilvánosságra a Budafok kocsiszín kivitelezésére kiírt tendert és egyúttal bemutatta a FŐMTERV Zrt. és az építészeti munkákért felelős CÉH Zrt. által tervezett teljesen új üzemi épületet, amely az 1899-től fogva toldozgatott-foldozgatott, ma még álló épületegyüttes helyén fog állni - várhatóan - 2016 tavaszától.
A Budapesti Közlekedési Központ beruházásai között egyre több olyan elem van, ahol az építészeti minőség megjelenik. Az évtizedes 4-es metró projektet még nem is sorolnánk ide, ez alatt inkább értjük az 1-es és 3-as villamosok vonalának arculatát, elsősorban a megállókat, vagy a cég városszerte egyre szaporodó számban jelen levő ügyfélközpontjait.
A budapesti tömegközlekedésből valamikor a '60-as, '70-es évek során fokozatosan eltűnt az egyedi építészeti minőség igénye és a következő, sokszor valóban szerényebb lehetőségű évtizedekben döntően standardizált vagy "házi tervezésű" építészeti megoldások uralták el azt. A BKK egy idő óta azonban teret enged az ezzel ellentétes tendenciáknak, amiért csak elismerés jár. Rögtön hozzátennénk azonban - bármennyire más kort élünk is idehaza -, hogy jó lenne építészeti ötlet- és tervpályázatokat is látni.
A nevével ellentétben még épp Albertfalván álló Budafok kocsiszín története 1899-ben kezdődött, amikor a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút (BBVV) első, a Szent Gellért teret Nagytéténnyel összekötő vonalának kiszolgálására megépült. Később a BBVV hálózata bővült, Budaörsön át Törökbálintot is elérték. Ahogy neve is mutatta a BBVV alapvetően HÉV járműveket állomásoztatott itt, a villamosüzem csak a BKV 1963-as létrejöttével vette birtokba a dél-budai vonalakat.
Az évszázados történet során "számos alkalommal, de sokszor ötletszerűen bövítették, ezért a telep funkcionális rendszere ma meglehetősen bonyolult, nehezen áttekinthető" - írja a BKK saját beszámolójában. Valóban, ha a kocsiszínen végigtekintünk az elmúlt évszázad szinte minden korszakából megtalálhatunk kisebb-nagyobb épületrészeket, amelyekből összeáll a Fehérvári út vége és a vasút közötti háromszögbe beszorított együttes.
A budapesti villamosközlekedés épített emlékei közül a műemlékem.hu adatbázisa szerint a már nem üzemelők egy része élvez csak műemléki védelmet. Így védett az egykori VII. kerületi, Damjanich utcai kocsiszín - később troligarázs, ma élelmiszer üzlet -, valamint a Váci út mellett található, egykori újpesti létesítmény is (ma szintén élelmiszer üzlet), ezen túl pedig a Bartók Béla úton még eredeti funkciójában üzemelő Kelenföld kocsiszín helyi védett, kerületi szinten. Évekkel ezelőtt az óbudai kocsiszín bezárása (1996), majd szinte teljes bontása kapott nagyobb sajtóvisszhangot. A Budafok kocsiszín esetében a nyilvánosságra került látványtervek alapján egy teljesen új épület jön majd létre, viszont úgy tűnik a telep északi határa mentén két régi épület azért megmarad.
A teljes újjáépítést jelentő felújítás azért is vált sürgetővé, mert hamarosan érkeznek Budapestre az 1-es és 3-as villamosok vonalára, valamint a budai fonódó villamoshálózat kiszolgálására megrendelt modern, alacsonypadlós villamosok. Ezek egy részének otthonául fog szolgálni a megújult villamosremíz.
A FŐMTERV Zrt. mellett dolgozó, a Hungária körúti villamosmegállókat is tervező CÉH Zrt. munkatársai voltak a felelősei az épület építészeti megformálásának. Az első pillantásra szokatlan épületegyüttes égi látványát a villamosokra utaló sárga színű, szaggatott, mozgalmas tetőkonstrukciója fogja uralni, amely érdekes feszültséget teremt azzal, hogy pont merőleges irányt hangsúlyoz az alatta kialakítandó vágányhálózathoz képest.
Ha nem a levegőből, hanem villamossal, a Fehérvári úton közelítjük meg az épületet, a kocsiszín leginkább városi épületre hajazó része fog fogadni minket, amely az ide helyezett irodák révén természetszerűleg válik irodaház-szerűvé. A kivitelezés 2015 tavaszán kezdődik, és várhatóan 1 évig tart. A beruházást 99,33%-ban a KÖZOP, illetve várhatóan az IKOP finanszírozza.
Forrás: BKK / éf
