Épülettervek/Középület

Élménybölcsőde - a világ megtapasztalása

2011.06.03. 12:48

A Törökbálinton építendő bölcsőde tervezése során a Minusplus építészei az energiahatékonyság és alacsony emisszió kérdéseinél tágabban értelmezik a fenntarthatóságot: a közösségi, társadalmi gyakorlatot helyezik előtérbe a technológiai megoldásokkal szemben. A koncepció egy építészetbe ágyazott, alapvető szemléletformálást nyújtó pedagógia kereteinek megteremtése volt.

Előzmények
Törökbálint Város Önkormányzata 2010-ben egy új, hat csoportos bölcsőde megépítéséről döntött. A bölcsőde vázlatterveinek elkészítésre - párhuzamos megbízás keretében - tíz építészirodát bízott meg. A benyújtott tervek és prezentációk alapján a Bíráló Testület az irodánk által készített vázlattervet választotta továbbtervezésre érdemesnek, ennek alapján az Önkormányzat minket bízott meg az építési engedélyezési dokumentáció elkészítésével. A tervet bemutattuk a Törökbálint Város Önkormányzat Tervtanácsának, amely azt továbbtervezésre javasolta és elfogadta.

 

 

 

Célok
Az épület tervezésének kiindulópontja egy olyan szempontrendszer kialakítása volt, amely figyelembe veszi a bölcsőde, mint középület kettős szerepét, így az elsődleges használat, a gyermekek gondozása mellett azonos súllyal tartja szem előtt az épületet építtető és fenntartó közösség érdekeit is. A ház elsődleges használói, a kisgyermekek felé a legfontosabb célunk a tapasztalás, érzékelés, tanulás segítése építészeti és téralakítási eszközökkel – egy építészetbe rejtett pedagógia létrehozása. A másik oldal, a város - az építtető és fenntartó közösség - felé két célt tűztünk ki: az épület fenntarthatóságának és a működésbeli, használati hatékonyságnak megvalósítását. Ezeket olyan egymás mellé rendezhető szempontokra bontottuk, melyekre mindkét oldalt kielégítő válaszok adhatók.

 

 

 

Környezetpszichológia
A kisgyermekek számára tervezett terek esetében kiemelten fontosnak tartottuk a nevelés-gondozás módszertani és környezetpszichológiai szempontjainak figyelembe vételét és kielégítését. Ezek alapján a bölcsőde gondozási tereiben párhuzamosan kell megteremteni az együttlét (közösség, összetartozás, emberi kapcsolatok) és az egyedüllét (egyén, elmélyülés, koncentráció) helyeit. A gyermekek a bölcsődében tanulják meg, hogyan működnek a társas kapcsolatok, az emberi interakciók, ezért fontos az irányított tevékenységek és az egyéni befelé figyelést támogató helyek megteremtése, a kettő váltakozásának biztosítása. Emellett természetesen fontos, hogy az ott dolgozók komfortja, a tevékenység végzésében való elmélyülése, valamint az idejüket gyermekükkel bent töltő szülők kellemes érzete is biztosított legyen.

Élményalapú építészet
Az épület és a belső udvar egy karakteres, tojás alakú kontúrban olvad egybe, intenzív megélést adó, izgalmas, meglepő, meseszerű terek, helyzetek, hangulatok sorát hozva létre. Ez a fajta élményalapú építészet a körülzárt, saját világgal rendelkező belső udvarral, a külső-belső terek közötti átmenetek, határok összemosásával további rétegekkel gazdagodik. Az épület koncentrikus, centrális szervezése térben is kifejezi, illetve lehetővé teszi a kisebb és nagyobb csoportokba való tartozás átélését. Míg a gyermekszobák mikrotereiben 10-12 fős csoportok alakulnak ki, a teraszok és játszókertek már két szobát szolgálnak ki, végül az udvar és a tetőkert a bölcsőde minden gyermeke számára teremt közösségi teret. A központi szervezés, a helyiségeken át mindenhol megnyíló átlátások és az éles térsarkok mellőzése az építészeti eszközökkel együtt lehetővé teszi, hogy a felügyelet szempontjai és a gyermeki önállóság egyensúlyba kerüljenek.

 

 

 

Az épület kapcsolata környezetével
Az épület organikusan illeszkedik a telek természetes keleti lejtőjére, ezáltal a terep részévé válik. A bölcsőde gyűrűként zár körbe egy intim, térbeli élményekben gazdag saját világot, egyúttal védelmet is nyújtva annak. Az utcaszinthez képest süllyesztett belső kert és az azt körülölelő épület előképei a környező mészkősziklába vájt borospincés mélyudvarok. A terepbe ültetésnek köszönhetően az épület teteje a Tölgyfa utcával azonos szinten marad, a környező tereppel teljesen összeolvad. A tömeg a lejtő felőli oldalon már kellően kiemelkedik a felszínből ahhoz, hogy a Diósdi út felőli megérkezéskor karakteres képet mutasson. A belső udvar köré rendezett gyermekszobák árnyékolást nyújtó, mély teraszokkal és cserjesávval elválasztott, egyedi játszóudvarokkal kapcsolódnak a közös belső udvarhoz.

Bejáratok
A bölcsőde főbejárata a délnyugati oldalon, az új utca felé nyílik. A lejtős terep szintkülönbségeit előnnyé formálva a főbejárat az utca közepétől szintben érhető el, míg a magasabban fekvő Tölgyfa utca felől lépcsővel rövidíthető le a megközelítés. Az intézmény gazdasági és személyzeti bejárata a telek alsó részén kialakított gazdasági udvarból nyílik. Itt történik minden, a gondozási tevékenységhez nem kapcsolódó kiszolgáló forgalom. A főbejárat fedett-nyitott, kapuval zárható tere vezet át a bölcsőde belső világába. A gondozási egységek megközelítése a belső udvaron át történik, a bejáratok a gondozási egységek teraszai között nyílnak.

Gondozási egységek kialakítása
A gyermekgondozási egységeket az épület felső, udvart körülölelő szintje fogadja be. A gyermekszobák párosával egymásba és a közös, fedett altató teraszba nyílva képeznek önmagukba záródó, sejtszerű egységeket. A gyermekszobák organikus formájú, érzéki tereit az átadó-öltöző-fürdető helyiségek racionális szervezésű szövete fogja közre, amely minden szobát önállóan szolgál ki. A teraszokhoz hasonló a főbejárathoz kapcsolódó fedett-nyitott előtér, amely játszóteraszként is működhet. Ide kapcsolódik a közösségi terem, amely egyaránt alkalmas a szülők fogadására, rendezvények megrendezésére, vagy akár tornateremként is használható. Formálása a gyermekszobákéhoz hasonlatos mind organikus, lekerekített alakja, mind külső-belső kapcsolatai tekintetében. A gondozási egységek szintjére a kiszolgáló funkciók közül csak a feltétlenül szükséges, közvetlen kapcsolatot igénylő helyiségek kerültek. A közvetlen külső kapcsolattal rendelkező alsó szint fogadja be a bölcsőde működtetéséhez nélkülözhetetlen kiszolgáló funkciókat. Az alsó szint központi elosztótere a lépcsőház, amely nem csak egy közlekedő, hanem egy kommunikációra alkalmas tér, amit erősít, hogy a dolgozói étkező nagy belső megnyitással csatlakozik hozzá.

 

 

 

Belsőépítészet
A gyermekszobák belső tereiben folytatódik az épülettömeg és a külső terek íves-organikus szerkesztése. A szobák érzékelhető térfalait az íves, sejtszerű kialakítású bútorok és függönyök határozzák meg. A burkolatok és a bútorok egységet alkotnak, kibélelik gyermekszobák tereit, miközben magukba fogadják a tárolási funkciókat és a gyermekek által is használható, bejárható játszózugokat képeznek. Íves és tagolt felületeik a gyermekszobák akusztikai komfortját is segítik. A teraszok mélyére helyezett nagy üvegfelületek egyenletes természetes fényt biztosítanak a szobáknak. A kert és a gyermekszobák közötti vizuális kapcsolat folytatásaként a belső terek között is folyamatos az átláthatóság. Ez egyrészt megteremti a gondozók számára az állandó kontroll lehetőségét, másrészt folyamatos átlátásokkal gazdagítja a gyermekek térélményét.

Belső közlekedés
Az épületen belül a külső oldalon futó folyosó tere köti össze a gondozási szint  helyiségeit. Széles, finom íve a külső és a belső terek felé való megnyitások által folyamatosan átlátásokkal tarkított élményt nyújt, a tér folyosószerűségét feloldva. A szobák az összehangolt megnyitásoknak köszönhetően a külső oldali folyosón keresztül is kapnak bevilágítást, a két irányba való tájolás nagyobb flexibilitást és változatosságot ad, egyben a könnyebb átszellőztetés lehetőségét is megteremti.

Tájépítészet
A belső terekhez hasonlóan az udvar is a mikro-, és makro-terek sorozata. Jól definiálható funkciókra oszlik, de a folyamatos áttekinthetőséget is biztosítja. Az ingergazdag természeti környezetet egymásba átfolyó, a terep adottságait kihasználó térrészek teremtik meg, amelyeket kertészeti elemek tovább erősítenek. A körülzárt belső udvar védett terét egy lejtős ösvény köti össze a többi térrésszel és a tetőterasszal. A gyermekszobákhoz a teraszokon keresztül egységenként elválasztott játszóudvarok kapcsolódnak saját játszótéri elemekkel és homokozóval, míg a nagyobb mozgásigényű tevékenységek, sportok a közös udvarrészben és a tetőteraszon folyhatnak. Az épület magjává tett kert által a belső tereknek is szerves részévé válik a természet, a játszóudvarok, teraszok és díszkertek rendszerén át pedig a gyermekek számára átélhetővé válnak a természeti jelenségek: a növények, a természetes anyagok és a különböző mikroklímák.

 

 

 

Környezetrendezés
Az épület minél szabadabb megközelítése és megformálásának minél teljesebb térbeli érvényesülése érdekében a bölcsőde külső lehatárolása - hol épületként, hol támfalként, hol kerítésként megjelenő - tojás alakú vonalat követ, amely szoros egységbe foglalja az épületet és a határvonalon belüli rendezett környezetet. A terepbe ültetésnek köszönhetően az épület lapos teteje a Tölgyfa utcával azonos szinten marad, így a bölcsőde épületszerűsége minimálisra csökken a sűrűbben lakott oldal felől. A lehatároláson kívül eső területek a közterület folytatásaként értelmezhető burkolt felületek és gondozott zöldterületek. Helyzetüknek megfelelően a bejáratok környezetében igényesebb a kertészeti kialakítás, míg a Diósdi út mentén cserjés-füves terület helyezkedik el.

Energiahatékonyság
A részben föld alá süllyesztett elrendezés vastag hőszigeteléssel és tripla üvegezéssel kiegészítve nyújt hő- és zajvédelmet. A fűtési és melegvíz-igényt gáz abszorpciós hőszivattyúk és napkollektorok hibrid rendszere biztosítja. A túlzott nyári felmelegedést a növényzet párásítása enyhíti, összegyűjtött esővíz felhasználásával.

 


Élménybölcsöde, Törökbálint  - engedélyezési terv

építész tervezők: Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Tarr Ivett, Molnár Timea
statika: Bartal és Rabb Kft.
épületszerkezetek: Handa Péter
épületgépészet, épületvillamosság: Energia Partner Plus Kft.
épületakusztika: Csott Róbert
tűzvédelem: Báder György
konyhatechnológia: Gauland András - Teco-Gastro Bt.
kert-, és tájépítészet: Mohácsi Sándor, Hómann János - S73 Kft.
közlekedés tervezés: Pernyész Zsolt - Greenyard Kft.
generáltervező: Minusplus Generáltervező Kft.

tervezés éve: 2010-2011
bruttó szintterület: 1265 m2
építtető: Törökbálint Város Önkormányzata