Emberek/Portré

Elhunyt Rifat Chadirji, a modern Irak atyja

2020.04.15. 11:41

Bagdadnak nem csupán Zaha Hadid építésznőt köszönheti a világ, hanem Rifat Chadirji világhírű alkotót is. Utóbbi legenda viszont elsősorban szülőhazájának tervezte mintegy 100 épületét, és a régió számára akart egy modern és hagyományokból táplálkozó kortárs építészetet teremteni. 93 évesen, Nagypénteken távozott el örökre.

A koronavírus okozta szomorú sorsok és gyászhírek egy pozitív dologra is emlékeztethetik az olvasóinkat: az épületek túlélik alkotójukat akár fizikálisan, akár dokumentáltan fennmaradva, így tervezőjük halhatatlanná válik. Talán ezek a szomorú gyászhírek egy kétségtelenül örömteli dolgot is nyújtanak szívünknek: mégpedig azt, hogy olyan életműveket, alkotásokat és pályákat is megismerhetünk, amelyekre eddig talán nem fordítottunk időt, vagy nem volt lehetőségünk megismerni őket.


 

Ilyen emlékezetes életmű Rifat Chadirji munkássága is. 1926-ban született Bagdadban, tehetős családban, édesapja ugyanis a Nemzeti Demokratikus Párt vezetője volt akkoriban. Születésekor Irak angol közigazgatás alatt állt, így aztán Londonban szerette volna véghez vinni tanulmányait, ahol a Hammersmith School of Arts & Crafts intézményére esett a választás. Visszatérte után nem sokkal kinevezték annak a szervezetnek az élére, mely országa műemlékvédelemért, és a mecsetek kiépítéséért volt felelős. Chadirjit az 1970-es évek közepén bötrönbe vetették politikai nézetei miatt, az 1980-as évek elején azonban Saddam Hussein építészeti tanácsadója lett. 1983-ban disszidált egy pozíció érdekében a Harvard Egyetemen, ezek után csupán az amerikai megszállás után térhetett vissza hazájába.


 

Az 1950-es évektől munkásságának középpontjában a régió modernizációja állt, tagja volt a Modern Bagdad Művészeti Csoportnak is. Építészetében Irak tradícionális karakterisztikumait és a regionális megoldásokat akarta ötvözni merőben kortárs összképpel, valamint korának legmodernebb szerkezeteivel. Első hallásra nehéz is elképzelni, hogy Bagdad az 1950-es és 1960-as években látványos, későmodernista épületekben bővelkedő metropolisz volt. Rifat ennek a látványnak a megörökítésében is nagy szerepet játszott. Neves fotósként is ismert volt, akinek képeit a Közel-Keleten mai napig kiállításokon mutatják be.
 

Leghíresebb művei a Tahrír téri Szabadság emlékmű 1961-ből, a Dohánymonopólium igazgatósági épülete (1965), a Központi Posta Hivatal épülete (1975), Abu Dhabi Nemzeti Színházának tervei (1977), vagy az Ismeretlen Katona emlékműve 1959-ből (amelyet lebontásra ítéltek Saddam Hussein szobrának érdekében az 1980-as években) Mintegy 100 épületet tervezett a Közel-Keletre. A Royal Institute of British Architects és az American Institute of Architects tiszteletbeli tagjának választották, 1986-ban Aga Khan Chairman Díjjal  tüntették ki. 93 évesen, Londonban hunyt el, miután koronavírussal diagnosztizálták.