Eger, Bárány Uszoda felújítása tervpályázat - bemutatjuk Karácsony Tamás pályaművét

Van úgy, hogy az ember egy pályázattal, amibe minden szépet és jót beletett, hajszálnyit lecsúszik az utolsó postáról is, a megszokottól eltérő korai zárás miatt. Ugyanígy esett ez most - nem egyedüliként -  Karácsony Tamás, Kemes Balázs, Vesztergom Ádám és munkatársaik csapatával is, akik az Egri Bárány Uszoda tervpályázatára készített koncepciójukban egy, a belvárosi szövethez alkalmazkodó, sűrű, telített és határozott beépítést vázoltak fel, amelyet a medencét befogadó udvar lazít fel, kijelölve az együttes hangsúlyos, központi részét.

Előszó
A Hely, még így, töredékesen is erős: szép arányú térfalkezdemények (illetve -maradványok), ízes szerkezeti megoldások, természetes, helyenként meglepő anyaghasználat. A tágabb környezet hasonlóképp tömény, tele egyedi, jellegzetes elemmel, meghatározóan szép városi képekkel, a városrészeket jellegzetessé varázsoló karakterjegyekkel. Alkalmazkodnunk, igazodnunk tehát lenne mihez – kiválasztani a kapaszkodókat mégsem egyszerű. Ha a tágabb környezet felől közelítünk, a beépítést érdemes elemezni. A Bitskey uszoda új tömbje a belváros jellegzetesen sűrű beépítését eredményezte, honosította meg. Zárt térfala, a vállaltan magasabb homlokzatok, a tömbszerű, egységes megjelenés arra ösztönöz, hogy hasonlóan határozott, telített beépítésre törekedjünk. Telítettre, zártra, határozottra, ugyanakkor udvarral fellazított, léptékhelyes elemekből összerakott világra. Ebben sokat segít az úszómedence nagysága és fedetlensége, valamint a beépítés adottságai: a szép arányú telek, a telekhatárok izgalmas, erős komponáltsággal bíró hálózata.

 

 

 

A terület, a beépítési hely, ugyanakkor más nézet felől is meghatározó: ha leereszkedünk a Szent József térre, annak északi oldalát - a Bitskey uszoda főbejárati homlokzata mellett - a Bárány uszoda új tömbje zárja majd. A két felület párbeszéde, egymást egyensúlyozó együttese fontos szerepet kap – a „belváros” intenzív térfalát vetítik a tér látogatói elé, jelezve a belváros irányát, helyzetét. Ha a telken belüli világot kutatjuk, az udvar – épület viszony értékelődik fel. Az udvar a körbejárható medencét fogadja. Térfalai természetes mozdulattal ölelik át a központi elemet (ez ismerős kép, az archív fotók hangulatát idézi). De meghatározó a bejárat, a bejáratok helykijelölése, az előtér világa, az átlátások tájékozódást segítő rendszere.

 

 

 

Ezek a gondolatok indítják el a tervezést, ezek irányítják az első vonalakat, a beépítés meghatározó mozdulatait, a tömegformálást. Aztán következnek a részletek: a funkcionális összefüggések, a közlekedés rendje, a belső terek világa, a belsőépítészeti megfontolások, a színek, az anyagok, a fények……az erőjáték logikája, a gépészeti megoldások mérlegelő visszafogottsága.

 

 

 

A helyfoglalásról
A Bitskey uszoda példája, a sűrűvé váló, belvárosi léptéket, habitust hozó tömb, inspiráló. Beépítésünk sok tekintetben e példát követő, ezzel azonosuló:

• keríti a tömböt, zárt térfalakkal, önálló, a helyhez mért léptékű tömegekkel
• nagy udvarral rendelkezik, ami helymeghatározó felülete az együttesnek
• az udvar fontos szerepét építészeti eszközökkel hangsúlyozza (körbezáródó, könnyed tető)
• az eltérő szerepű blokkok, terek önálló egységeket képeznek, az elválasztó zóna a közlekedés tere
• főhomlokzata, bejárata a Szent József térre hangolt – ebbe az irányba nyitott
• a fő elemeket (medence, udvar, udvart záró térfalak, lelátó, fedett terasz, átlátások) részben átörökíti a meglévő, illetve történeti beépítésből – identitásra, természetes jelenlétre törekszik.

 

 

 

A tömegformálásról
Alapvetően a térbeli, beépítési struktúra mikéntje az, ami a beágyazottság érzetét erősítheti, gyengítheti. Épületegyüttesünk több elemből építkezik, amelynek rendező elvei határozottak:

• szerkesztett hálózat mentén telepített
• a szerkesztési elvek alkalmazkodnak az adottságokhoz, azokat beemelik a konstrukcióba
• meghatározó a telek formája, a telekhatárok irányai, a környező térfalak, az úthálózat, erővonalai
• az együttes elemei léptéküket tekintve alkalmazkodóak, a jellegzetes nagyságrendet, arányrendszert követik
• a kompozíció ugyanakkor hierarchikus, az úszómedencét, az őt fogadó udvart kívánja hangsúlyozni
• a bejárat ezért két elem között jelölődik ki, átlátást, rávezetést biztosítva az udvar felé, a medencére

 

 

 

A funkcionális alaprajzi rendről
Javaslatunk a kért információs fogadópontot beemeli az épületbe. Ez jelentős mértékben rendezi az alaprajzi kialakítást:

• a földszinten a tér felől, a város felé nyitott előcsarnokba érkezünk
• az ide telepített szolgáltatások az érdeklődő turistákat, vendégeket, az ide érkező sportolókat, a nézőközönséget, a fürdővendégeket egyaránt fogadják.
• az információs pult gondoskodik az irányításról - innen minden átlátható, ellenőrizhető
• A földszinti előcsarnok része az ajándékbolt, a kávézó, a kiállítótér, a konferencia-zónába vezető lépcső, az öltözői bejárat, továbbá a fogyasztótérként is üzemelő átrium.

Az információs pult mögött tárul fel az öltöző-zóna, a felhasított közlekedőnek köszönhetően az edző-, és tornatermek világa, valamint a programban meghatározott szolgáltatások sora (masszázs, orvosi rendelő, fizioterápia). A két elválasztott tömegbe szervezett szolgáltatáskör önálló karakterű, eltérő gépészeti kiszolgálással felszerelt épületrészt eredményezett, eltérő belmagassággal és megvilágítással, sajátos téri világgal és belsőépítészeti kialakítással.

 

 

 

A földszinti fitnesz terem nagyobb belmagasság-igényét a padlószint süllyesztésével biztosítjuk. Ez az utcával való vizuális kapcsolatot is érdekesen befolyásolja. A teljes utcai felületen üvegfalat tervezünk, kívül műkő ráccsal árnyékolva, és bizonyos mértékig maszkolva a felületet. Hasonló megfontolásból az emeleti kardió a szomszédos tömegekhez képest magasabb. Bevilágítását a nagy, összefüggő nyugati üvegfal biztosítja, amely a hozzá kapcsolt tetőteraszra néz. Így közvetlen szabad terület, pihenő zóna is csatolható a térhez. A tornaterem ugyanakkor felülvilágított, ennek köszönheti egyediségét, még erőteljesebben megnövelt légterét, a természetes megvilágításon túl, a természetes szellőztetés lehetőségét.

 

 

 

Szintén sajátos karakterrel bír a medencét fogadó udvar és az őt ölelő épülettömegek sora. Utóbbi épületek a kinti világot szolgálják: az úszókat melegedő medencével, pihenővel, szauna-blokkal, napozóterasszal; a nézőket lelátóval, vizesblokkokkal, a sportolókat pedig bemelegítő térrel és  padokkal.

 

 

 

Az említett épületek közül a lelátó az egyetlen, amelyet eredeti formájában tartunk meg. Szerkezetét, felületét javítani kell, azonban formai adottságai, meghatározó karaktere, úgy érezzük, megér ennyit. Alatta közönségforgalmi közlekedőt alakítunk ki, így a szerkezet minden részlete élvezhető. Innen nyílnak a látogatói – szurkolói vizesblokkok.

 

 

 

Van más épület is, mely előzményeiből építkezik. Ilyen a medence északkeleti sarkába helyezett épület, amely fitnesz részleget fogad be, emeletén napozóterasszal. A hajdani lakóépület tömegét és térstruktúráját emeltük át az új konstrukcióba, mellőzve a konkrét formálást, a homlokzati elemek pontos másolását. Utóbbi a megváltozott funkciók, a visszaépített kiúszó miatt sem volt lehetséges, a tömeg azonban így is karakteres egyéniséggé tud válni.

 

 

 

A belső terek világáról
Valójában már a közlekedés rendjét is áttekintettük és sűrűn benne járunk a belső terek bemutatásában. Tervünkben a belső világ egységesen igényes megfogalmazására törekszünk, legyen az iroda, tárgyaló, az előcsarnok részlete, vagy az átrium kialakítása.

 

 

 

 

A kerékpártárolót a meglévő buszparkolóval összevontan helyeztük el. Stop & go parkoló kialakítását javasoljuk a főbejárat előtt, ezzel gyorsítva, és kényelmessé téve a csoportos (buszos), illetve a taxival való érkezést, távozást. Az épület előtti térség ezért burkolt, a találkozások, a várakozás, a gyülekezés színtere. Ezt a felületet a forgalmas úttól hosszú, az előteret formáló épített padokkal választjuk le.

 

 

 

A nézőtéri bejárat több alternatívában is kialakítható:

• a keleti térfal mentén húzódó lépcső, önálló bejárattal alkalmas a közvetlen feltárásra
• a másik bejárati alternatíva a főbejáraton át működhet, érintve az információs pultot, az átriumban kiépített lépcsőn keresztül
• a lelátók feltöltése a kiállítótéren át is elképzelhető, így a keleti oldalon kialakított teresedésre érünk, ahonnan egyenes út vezet a keleti lépcsőn át a lelátóra.

A gazdasági bejáratot az észak-keleti sarokban biztosítottuk – ez az udvart, a büfét tudja kiszolgálni. A Bitskey uszoda felőli átjáró mellett északi irányba átkötés biztosítható. Így elérhető, hogy egy további fejlesztés esetén az északi területről közvetlen átjárás jöhessen létre mindkét uszodába.

Tervezők: Karácsony Tamás, Kemes Balázs, Vesztergom Ádám
Munkatársak: Farkas Anett, Juhász Janka

 

Eger, Bárány Uszoda felújítása építészeti tervpályázat - bemutatjuk a díjazottakat