Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – KLMV Csoport pályázata
Megosztott első helyezett pályamű
Felelős tervezők:
Tolnai Zsolt, Tóth Tamás, Terbe Rita (Hetedik Építész Műterem)
Megosztott I. helyezett a 7. bírálati sorszámú pályamű:
KLMV Csoport Építésziroda Kft.
Felelős tervezők:
Tolnai Zsolt, Tóth Tamás, Terbe Rita (Hetedik Építész Műterem)
Társtervező: Mészöly Csaba
Szakági tervező: Blasius Norbert
A megosztott első helyezéshez tartozó díj: 10.000.000.- Ft
Részletes bírálat:
A pályamű a tágabb környezet és a tervezési terület meglévő töltési-ürítési lehetőségét jól használja ki, a stadion körüli kolonnád, gyalogos-kerékpáros átkötés a Stefánia út és a Dózsa György út között szerencsés gondolat.
A nyugat-kelet irányú látens tengely azonos városépítészeti hangsúlyt kap, így teremt egyensúlyt a terület súlypontjába helyezett fő attrakció két oldalán.
A nyugati tengelyen a stadion előtti kiteresedés arányai kedvezőek, ennek „öltöztetésével” és az M4-es metró felöli gyalogosforgalomnak továbbvezetésével e területrész szervező funkciója is erősíthető. Mindamellett a területfelosztás funkcionális szétválasztása sorolt-sávos elrendezése jól érzékelhető és szerencsés, egyúttal további finomításra szorul.A Dromosz környéki beépítés jó arányú teret eredményez, ugyanakkor a lineáris felvezetések, az értékőrzés egyértelmű pozitív értékei a tervnek.
Az építészeti koncepció a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójára alapított. Ezen túl leglényegesebb eleme a Dromosznak a jelenleginél sokkal hangsúlyosabb továbbélése, a Papp László Budapest Sportaréna és a stadion elsőrendű kapcsolatának biztosítása, szellemi értékké emelése.
A Papp László Budapest Sportaréna tömegközlekedési „vezérszintjét” szintváltoztatás nélkül összekapcsolja a stadion fő megközelítési térszintjével az Ifjúság útja felett. Így a Dromosz (szoborpark) a jelenleginél magasabb szintre települ, az új edző-központi épület és az új rendezvényszervező- és médiaközpont épület keretei között.
A Dromosz-tengely jelentőségét tovább fokozza a fő gyalogos térszint alatti, az Ifjúság útja jelenlegi szintjéről feltárt mélygarázsok bejárata.
A stadion gyalogos megközelítése kellően decentralizált, négy szektorra bontott, melyből kettő a Stefánia út felől, egy a Dózsa György út felől, egy pedig a metró megálló irányából, a Dromosz felől tervezett.
A Papp László Budapest Sportaréna – épületekkel kísért Dromosz – stadion tengely a Thököly út felől egy különböző alkalmi szolgáltatásokat is befogadó kolonnád-karéjjal zárul. Ez a kolonnád azonban, engedve a Thököly út – Istvánmezei út sarok felől a stadion feltárulkozási igényének, középen megszakad.A tervezési terület nyugati részének fejlesztési javaslatai kevésbé kidolgozottak, nem követik a stadion és a keleti térség rekonstrukciójának szellemiségét, annak színvonalát.
Szálloda, sportcsarnok, oktató és konferencia központ, irodaépületek, edzőpálya telepítése ezen a területen nem a különböző célú (funkciójú) területek centralizálása, a településszerkezeti kapcsolatok racionalitása által vezérelt, hanem csupán épülettelepítéseknek tekinthető (jó ízléssel).
A stadion gépkocsis megközelítése is (a gyalogoshoz hasonlóan) eléggé decentralizált.
A tényleges igényeket lényegesen meghaladó mennyiségű jármű (14.000 személygépkocsi, 700 busz) számára sok ponton tervez megközelítést a mélygarázsok számára (Ifjúság útja, Dózsa György út, Stefánia út, Istvánmezei út), felhasználva a keretező úthálózat nyújtotta szinte összes lehetőséget.
A Puskás Ferenc Stadion átépítésével (69.000 néző számára) olyan jellegzetes, egyéni formanyelven megszólaló architektúrájú létesítményre nyújt javaslatot, amely megtartva a meglévő stadion struktúráját, közlekedési rendszerét és épületelemeinek egy részét „olimpiai főstadionként és labdarúgó világversenyek lebonyolítására is alkalmas multifunkcionális stadionként működő, korszerű, lefedhető labdarúgó stadiont eredményez.
A Dromosz felé bővülő lefedésű stadion jól szervezett nézőforgalmú, könnyed hatású, szellős térsorozatú építmény.
Azon a térszervezési elven alapul, mely képes befogadni olyan funkciók betelepülését a játékteret övező nézőterek alatti gyűrűs térsorokba, melyek élénkítik, kiegészítik, rentábilissá tehetik a főfunkciót.
Az elegáns építészeti keretek biztosításán túl ez a szabadság, lehetőség a pályamű másik fő értéke.
A tervezett stadion aréna jellegű nézőterei, arányai, atmoszférája jól szolgálhat rendezvényeket, atlétikai versenyeket, labdarúgó mérkőzéseket.
A nézőterek szerkesztései az első két funkciónak kiválóan, a harmadiknak azonban nem maradéktalanul felelnek meg. Labdarúgó mérkőzések esetén még a mobil lelátók sem tudnak a pálya széléhez eléggé közel kerülni (a kapuk mögött majdnem 30 méter a távolság), annak ellenére, hogy a kezdőkörön át felvett keresztmetszetben a nézőtér legmagasabb pontja legalább 15 méterrel közelebb került a pálya széléhez a meglévő stadion adottságaihoz képest.
A pályamű további kiemelkedő értéke a térlefedésre tett javaslata. Megtalálta azt az integrációt, ami a térlefedő szerkezet és a stadion-építmény, a meglévő stadion és az új építmény, a városi helyszín és az új stadion vonatkozásában kívánatos. A merev vasbeton peremű („A” alakzatú, nézőteret is tartó pilléreken nyugvó) kábeltető (polikarbonát fedéssel) finom, kis szerkezetmagasságú, elegáns mérnöki mű.
A pályamű sportszakmai szempontból és az olimpiai központokról szóló kormányzati előírásoknak megfelel.
A Puskás Ferenc Stadion kialakítása a fenti szempontok alapján jól szerkesztett, megfelelő. A sportfunkciók jelentős részét a Stefánia út – Dromosz közti területen létesítendő Edzőépületben valósítja meg. Ebben az épületben kap helyet többek között a 25 méteres uszoda, illetve a Nemzeti Sportcsarnokban jelenleg megtalálható sportágak új helyszínei is.
Az edzőépülettel szemben, a Dromosz másik oldalán kap helyet a rendezvényszervező-média központ. Az Olimpiai Központ úgynevezett szabad-felhasználású területén elbontásra kerül a Millenáris, helyén társasház és szálloda kerülne elhelyezésre, a Kisstadion helyett pedig egy sportcsarnok, benne fedett jégcsarnok és tornacsarnok kerülne megépítésre. A Dobó pálya, KSI pálya helyén, a meglévő pálya 90 fokos elforgatásával kerül elhelyezésre a szabványos atlétikai – labdarúgó – bemelegítő pálya.
Összességében a pályamű továbbra is biztosítja az alaptevékenység ellátásához szükséges feltételeket és a Nemzeti Sportcsarnok funkciójának tisztázása során többletszolgáltatás is megvalósulhat.
Főbb költségelemeket megjelenítő becslése 51,2 milliárd forint.
