Épületek/Örökség

Brazília, ahol a modern a régi érték

2020.04.25. 08:15

Milyen lehet az, amikor nem csupán a 18. vagy a 19. századi épített környezet áll védelem alatt, de a rendkívül gazdag 20. századi örökség is? Íme egy-két érdekes példa a brazil értékmentés fejezeteiből.

Joao Luiz Silva Ferreira miniszter 2010 bejelentette, hogy a brazil GDP 10 százalékát vissza fogja fordítani a kulturális örökség felvirágoztatásába. Ennek hallatán számunkra az lehet egészen érdekes, hogy itt nem csupán a 17., 18. vagy 19. századi épületek restaurálására kell gondolni, hanem a modern és későmodern épületek rekonstrukcióira is. Igaz, talán ez nem is csoda, ha olyan építészek otthona az országunk mint Oscar Niemeyer, Lucio Costa, vagy Lina Bo Bardi

Az intézményesült műemlékvédelem kezdetei voltaképpen egyidősek a modern építészettel Brazíliában. Az Athéni Charta szelleme a hivatali keretek között testet öltött örökségvédelmet honosította meg az országban, azóta pedig a többször átalakult és névváltoztatásokon is átesett Történeti és Művészeti Örökség Hivatala áll ki a kulturális értékek megőrzése mellett.  Örökségvédelem és modern építészet között tehát a kezdetektől komoly kapcsolat állt fenn és némely 20. századi remekvűvet voltaképpen már a megépülésük után, vagy alatt védetté nyilvánítottak. A Brasília Katedrálist 1958-ban kedzték például építeni és 1970-ben fejezték be, de 1967-ben már műemléki védettséget kapott.  Pampulha Assisi Szent Ferenc templomát 1944-ben fejezték be, 1947-ben pedig már szintén védett épületnek számított, de a sort folytatni lehetne még.  A nemzetközi sajtó szerint az 1990-es évektől a Brazil Kulturális Minisztérium saját büdzséjének mintegy negyedét invesztálta az épített örökség fenntartásába. Bár ez a válság évtizede óta természetesen már nem így van, ettől függetlenül a műemlékvédelmi törekvések még mindig kedvező feltételekkel érvényesülhetnek Brazíliában, habár ez a 20. századi emlékek anyagait, technológiáit és nem utolsósorban méreteit tekintve nem tűnhet magától értetődőnek.  

Az UNESCO védelmét is elnyerte Pampulha épületegyüttese, mely ennek okán jelenleg az egyik legismertebb brazil világörökségi helyszín. Az alkotást Oscar Niemeyer és több neves alkotó, köztük például Candido Portinari művész és Roberto Burle Marx tájépítész nevei jegyzik. Működött itt eredetileg kaszinó, szalon, golf és jacht klub, ma viszont főként építészeti és művészeti központként funkcionál. Az együttes részét képezi a már említett Assisi Szent Ferenc templom is, amely 2018 júniusától fogva esett át egy nagyobb helyreállításon a Construtora Tecnibras felügyelete alatt. A felújítás részét képezte a tetőszerkezet, és annak faszerkezetének teljes cseréje, mely a beázások miatt vált rendkívül szükségessé. A legnagyobb kihívást azonban a mozaikok helyreállítása jelentette, mely bár összességében nem állt tragikus állapotban, de a több ponton felfedezhető sérüléseket manuálisan kellett megtisztítani és helyreállítani a rendkívüli felületeken.

A São Paulo Egyetem Építészeti és Urbanisztikai Karának épülete João Batista Vilanova Artiga és Carlos Cascaldi híres munkája, melyet 1969-ben fejeztek be. Az épület hatalmas betonfelületekből épült, a tetőszerkezeten pedig összességében 960 felülvilágító található, amelyek a nedvesség beszivárgásának nyújtottak sajnos később táptalajt. Bár az 1990-es években komoly szigetelési munkálatokkal akarták elejét venni a problémáknak, tulajdonképpen csak nagyobb kár keletkezett, amikor a víz végül az új rétegek fölé szorult. Később a The Getty Foundation Keeping It Modern kezdeményezése finanszírozza a további diagnosztikát és a helyreállítás megoldásának felkutatását.

Úgy tűnik, egy évtized után végéhez ért Affonso Eduardo Reidy műve, a Pedregulho lakás-együttes renoválása is. A hatalmas komplexum a brazil lakásproblémák megreformálásának egyik szimbóluma volt nem messze Rio de Janeiro-tól. A kezdeményezése válasznak tűnt az alacsony jövedelmű bevándorlók lakhatási megoldásaira, maga  Le Corbusier is csodájára járt, habár az elmúlt évek jócskán visszaigazolták a fenntarhatósági problémákat. A 2010 óta tartó felújításában majd 600 ablakot és 38 ezer kerámiadarabot kellett az évek során kicserélni. Az épület egyébként turistalátványosság, körülbelül 12 000 ember fordul itt meg évente, hogy lássa a monumentális alkotást.

Lina Bo Bardi São Paulo Művészeti Múzeuma a város híres landmark épülete, habár már a megépülte utáni évek szinte mindegyikében felújtást kellett eszközölni rajta. Az architektúrán kívül azonban nagy újdonság volt az épület belseje. Egészen pontosan az döbbentette meg a nézőket, hogy egy teremben több száz festmény fogadta őket, ráadásul nem a falon, hanem üveginstallációkon. 1994 és 1995 között ezt az építésznő által meghatározott ikonikus belsőteret azonban elbontották, mígnem 2003-tól  az architektúra műemléki védettséget is kapott. A 2010-es évektől kezdve a belsőtér is új megvilágításban tért vissza az emlékezetekbe, így az eredeti állapotát most nerégiben teljesen rekonstruálták.

A Planalto Palota  ismét egy híres Niemeyer munka, melynek belső átalakításai folyamatosan követték az átadást (ezekből a legtöbbet Niemeyer tervezte). Az együttest 2009 és 2010 között egy teljes modernizációnak vetették azonban alá, ahol az 1960-as évekbeli architektúrából sikerült egy 21. századi elnöki hivatalt teremteni. Nem csupán a gránit és márvány felületeket állították helyre, de a teljes gépészeti átalakulás és egy mélygarázs is megépült, így látványra tulajdonképpen egy kortárs épületnek tűnik a komplexum. 

Nem messze a palotától egy másik aktuális Niemeyer rehabilitációra is bukkanunk, mégpedig a „Niemeyer Teaházának" revitalizációjára. A 250 négyzetméteres projekt 1966-ban nyílt meg egyfajta találkahelyként a forgalmas központban, a felszín alá félig süllyesztett szerkezete 1994-óta azonban egy turisztikai információs központként működött. A 2000-es évek elején bezárta kapuit, mert a tetőzet már életveszélyes állapotba került, aztán 2010-ben helyreállították és újra turisztikai központ lett belőle. Az üzemeltető és az UNESCO végül a Bloco Arquitetos csapatát bízták meg, hogy a háznak új életet adjanak, az Equipe Lamas pedig a berendezésért felelt. Így Niemeyer megújult szerkezetének egy kortárs őjraöltöztetés nyújt most új jövőt, ahol modern és kortárs igenis összhangra tud lelni.