Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Borászat a Balaton-felvidéken

2014.09.01. 13:41

A felújított prés- és vincellérház a Gilvesy Pincészet kézműves borászataként, az épület eredeti funkcióját megtartva működik tovább. Az építészeti koncepció alapja az eredeti, megmaradt épületrészek megőrzése, felújítása mellett, a már elpusztultak helyén kortárs építészeti eszközök és anyaghasználat alkalmazása, szem előtt tartva az eredeti arányokat, méreteket, formákat, színeket. Sajtos Gábor és munkatársai épülete.

„A tőkéken a szőlő már érlelődött. Ez rizling. Az ott szilváni. Amaz otelló. Burgundi, mézes fehér, portói, milyen különös, gondoltam akkor, hogy ez a sok inkognitó jelenés, ez mind Egy, de értéke éppen abban van, hogy mindegyik csak utánozhatatlanul önmaga, és semmi más. A szőlők és a borok olyanok, mint a drágakövek. Az egyetlen Egy jelenései. De mindegyik az Egynek más és más spirituális esszenciája." (Hamvas Béla: A bor filozófiája)

A felújított Esterházy présház és vincellérház épülete a Balaton-felvidék második legnagyobb tanúhegyének oldalán, a Szent György-hegyen helyezkedik el, a Lengyel-kápolna és a Tarányi pince közelében.

A présház és vincellárház épülete a szőlő- és borfeldolgozás mellett az Esterházy birtok uradalmi szőlőmunkásainak szálláshelyéül szolgált. Az épület kora bizonytalan, a 18. századra vagy az 1800-as évek elejére tehető. A présház és vincellérház épületét 1958-ban nyilvánították műemlékké, azonban az idők folyamán, az 1990-es évek közepére igen rossz állapotba került. Hosszú ideig használaton kívül állt. Az épületet egy védőtetővel látták el, a tetőszerkezet legnagyobb része elpusztult.

Az épületegyüttes két épületből áll, a hosszanti téglány alaprajzú, alápincézett, egytraktusos, nyeregtetős présház épületéből és az arra közel merőlegesen (enyhén szögben elfordítva) álló vincellérházból.

Az eredetileg nádfedéses présház északi oldala teljesen zárt volt, nyugati és keleti oromzatos végfalain 2-2 ablak, utóbbi oldalon a pincelejáró. A déli homlokzat előtt végig tornác húzódik, keleti vége fallal záródik, nyugati végén az egykori árnyékszék helyisége volt található.

A felújított présház és vincellérház a Gilvesy Pincészet kézműves borászataként, az épület eredeti funkcióját megtartva működik tovább.
Az építészeti koncepciónk alapja az eredeti, megmaradt épületrészek megőrzése, felújítása mellett a már elpusztultak helyén kortárs építészeti eszközök és anyaghasználat alkalmazása, szem előtt tartva az eredeti arányokat, méreteket, formákat, színeket. Célunk a folytonosság, a régi és az új egysége, az elementáris építészeti értékek, a hagyomány továbbvitele kortárs megfogalmazásban.

A megmaradt, megtartott és felújított épületrészek (az épület alatt végighúzódó boltozatos pince, északi fal, déli fal, nyugati oromfal, keleti fal és azok nyílásai, belső teherhordó falak, füstös konyha boltozata és a füstfogó gerenda) mellett az elpusztult épületrészeket mai, kortárs építészeti eszközökkel vittük tovább az épület jellegéből, karakteréből kiindulva.

Az épület a koncepciónkkal összhangban nyílik meg a lenyűgöző kilátás felé: a tornác nyugati végén egy utólagosan elfalazott rész elbontásával, a már korábban elbontott déli falnak ezen a szakaszán egy homlokzati üvegfelületet alakítottunk ki. A tornác erdeti fa oszlopai teljesen elpusztultak, azokat később tégla pillérekkel helyettesítették. Ezeket a rossz állapotú, nem eredeti téglapilléreket elbontottuk és a tornácot pillérek nélkül alakítottuk ki konzolos tetővel

A ház belső terének egyosztatú jellegét megtartottuk. A tetőtér beépítésre került az eredeti külső tetőforma és tetőhajlásszög megtartásával. A lejtő felé néző déli tetőfelületen mellőzünk mindenféle tetőablakot, tetőfelépítményt. A tetőtéri helyiségek bevilágítását az északi tetőfelületen elhelyezett absztrakt, filigrán, átlátható, keret nélüli szerkezetű „üvegszemekkel" oldjuk meg, kerülve a tetősík ablakokat. Az üvegszemeket minden oldalról üvegfelület határolja, feltárva a tetőtéri terekben a bazaltorgonák látványát.
A boltozatos pincét eredeti formájában újítottuk fel és eredeti funkciójában borpinceként működik tovább.

A tető sötét bazalt színű síkpala burkolatot kapott. A tetőhéjalás kiválasztásánál a korábbi nádfedést idézzük mai eszközökkel. A választott szín, valamint a leforduló tető a nádfedés színére és vastagságára utal. A bazaltszürke szín a helyi bazaltorgonákkal is rokonságban áll. A pikkelyszerű fedés a területtől nem idegen, a terület korábbi módosabb épületeire jellemző zsindelyfedésének jellegétől nem áll távol.

A kisebb épületet - amiből a 90-es évekre már csak az alapok maradtak meg - az eredeti alaprajzi kontúrral és tetőformával építettük vissza. A présház az eredeti funkciót élteti tovább, a szőlő- és borfeldolgozás helyszínéül szolgál.

A belső térben a fehérre vakolt falakon kívül megjelenik a natúr betonfelület, a faburkolat és a vágott bazaltkő. A vincellérház egyes földszinti helyiségeinek mennyezete látszó betonfelület, néhány helyiségben a beton zsalutábláihoz hasonló méretű faburkolat jelenik meg. A ferde tető a belső térben látszó fazsalus beton felületű, melyet meleg tónusó fa padlóburkolat és fehérre festett tömörfa falburkolat ellensúlyoz. A földszint padlóburkolata vágott bazaltkő, mely a tornácra is kifut. A beépített bútorokat tömörfából, a pultokat, egyedi mosdókat finombetonból terveztük.

A présház padlóburkolata szintén vágott bazaltkő, a fal és a ferde tető látszóbeton felületű.

Az épületegyüttes alacsony energiafelhasználású. A hőellátást levegő-víz hőszivattyú biztosítja padlófűtéssel. A vincellérház fűtési hálózatára a fűtési hőcserélővel rendelkező vízteres kandalló is rásegít.

A boltozatos pince télen-nyáron egyenletes belső hőmérsékletű, a kellő mértékű természetes szellőzés biztosított.

A présház belső klímája minden évszakban közel egyenletes, télen különösebb fűtés és nyáron hűtés nélkül is, ami köszönhető a többrétegű, nagy hőtároló képességű és fokozott hőszigetelésű külső fal és tetőszerkezetnek, a nyílászárók árnyékolásának és a félig földbe süllyesztett kialakításnak.

A 13 hektáron gazdálkodó borászat célja, hogy a különleges, régimódi borvidéket nagy lelkesedéssel, friss ötletekkel töltse meg, hagyományos és korszerű borászati technológiákat egyaránt alkalmazva magas minőségű, kézműves borokat alkosson.

Sajtos Gábor