Az UNESCO döntött a világörökség-listán szereplő helyszínekről

Az UNESCO Világörökség Bizottsága (VÖB) 2008. július 2-10. között a kanadai Québecben tartotta 32. ülésszakát. A jelentések között két magyar érték szerepelt, Budapest és a tokaji történelmi borvidék. A Világörökség Bizottság aggódik a nagy építészeti értékű és városképi jelentőségű régi épületek bontása miatt a fővárosban.

Tájékoztató a Világörökség Bizottság 32. üléséről

Az UNESCO Világörökség Bizottsága (VÖB) 2008. július 2-10. között a kanadai Québecben tartotta 32. ülésszakát.

Világörökség Bizottság 27 új helyszín felvételéről döntött a Világörökség Listára, közülük 19 kulturális és 8 természeti kategóriában nyerte el a címet. Pápua Új-Guinea, San Marino, Szaúd-Arábia és Vanuatu először nyert el egy-egy helyszínével világörökségi címet. A Világörökség Listán mostantól tehát összesen 878 helyszín szerepel, amelyek közül 679 kulturális, 174 természeti és 25 vegyes besorolású; a helyszínek 145 Részes Állam területén találhatók.

Ismét fejmosást kaptunk a fővárosi építkezések miatt.

A bizottság részletesen foglalkozott a világörökség-listán szereplő helyszínek megőrzési állapotával. A jelentések között két magyar érték szerepelt, Budapest és a tokaji történelmi borvidék. A Budapestről hozott határozat lényege: a Világörökség Bizottság aggódik a nagy építészeti értékű és városképi jelentőségű régi épületek bontása miatt az Andrássy úti világörökségi helyszín védőzónájában, különösen a zsidó negyedként említett Belső-Erzsébetvárosban. Az sem tetszik a bizottságnak, hogy a régi épületek helyébe kérdéses minőségű kortárs épületeket építenek, melyek átalakítják a negyed építészeti értékét és városképi jelentőségét.

Az új kulturális világörökségi helyszínek:

• Preah Vihear Szentély (Kambodzsa)
• Fujian Tulou földházai (Kína)
• Stari Grad síkvidék (Horvátország)
• Camagüey történelmi városközpontja (Kuba)
• Vauban erődök (Franciaország)
• A modern építészet lakóházai Berlinben (Németország)
• Az iráni örmény kolostoregyüttesek (Irán)
• Baha’i zarándokhelyek Haifában és Nyugat-Galileában (Izrael)
• Mantova és Sabbioneta (Olaszország)
• A Mijikenda Kaya erdők (Kenya)
• Melaka és George Town, a Malakkai-szoros történelmi városai (Malajzia)
• San Miguel védővárosa és a Jesús Nazareno de Atotonilco Szentély (Mexikó)
• Morne-hegy kultúrtáj (Mauritius)
• Kuk ősi földművelő helyszín (Pápua Új-Guinea)
• San Marino történeti központja és a Titano-hegy (San Marino)
• Al-Hidzsr régészeti lelőhely (Madâin Sâlih) (Szaúd-Arábia)
• A Kárpátok szlovák részén épült fatemplomok (Szlovákia)
• A Rhaetiai Vasút az Albulda / Bern kultúrtájon (Svájc és Olaszország)
• Roi Mata vezér birtoka (Vanuatu)

• Joggins ősmaradványos sziklapart (Kanada)
• Mount Sanquingshan Nemzeti Park (Kína)
• Új-Kaledónia lagúnái: a változatos zátonyok és a társult ökoszisztémák (Franciaország)
• Surtsey szigete (Izland)
• Saryarka – Észak-Kazahsztán sztyeppéi és tavai (Kazahsztán)
• A Monarch lepke bioszféra rezervátuma (Mexikó)
• A svájci Sardona tektonikus aréna (Svájc)
• Socotra szigetcsoport (Jemen)

A VÖB a minden esetben napirendre kerülő feladatok között részletesen foglalkozott a Világörökség Listán szereplő helyszínek megőrzési állapotával. Az eddigi világörökségi helyszínek közül 127-ről készült részletes jelentés, s ebből 62 helyszín helyzetének áttekintésére került sor.

A megőrzési állapotjelentések között két magyar helyszín szerepelt, Budapest és a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj. Budapestet a VÖB a megtárgyalandó tételek közé sorolta; a vita során a magyar hozzászólást – amely többek között jelezte, hogy 2008. februárja óta változtatási tilalom van a területen – figyelembe véve hozott határozatot. Eszerint a Világörökség Bizottság aggodalmát fejezte ki a nagy építészeti értékű és városképi jelentőségű régi épületek folyamatban lévő bontása miatt az Andrássy úti világörökségi helyszín védőzónájában, különösen a Zsidónegyedként említett Belső-Erzsébetvárosban. Ugyancsak aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a régi épületek helyébe kérdéses minőségű kortárs épületeket építenek, melyek mélyrehatóan átalakítják a negyed építészeti értékét és városképi jelentőségét. A VÖB felkérte a Részes Államot, hogy tegye meg a következő lépéseket: vizsgálja meg újra egyenként a már kiadott bontási engedélyeket az engedélyek tulajdonosaival való megegyezés érdekében, különös tekintettel a meglévő épített örökség megőrzésére. Fontolja meg a védőzónára vonatkozó, az építészeti és városképi értékeket megőrző, szigorúbban érvényesíthető fejlesztési terv kialakítását. Dolgozzon ki olyan pénzügyi eszközöket (adókedvezmény vagy támogatás), melyek dinamikus módon nem a bontásra és az új építkezésre, hanem a felújításra és a helyreállításra késztetik az építkezőket, a befektetőket. A VÖB arra is felkéri Magyarországot, hogy tárja fel az egykori gettó fal maradványait, és tegyen 2009. február elsejéig a Világörökség Bizottságnak részletes jelentést a Zsidónegyed városrendezési helyzetéről és az érvényben lévő megőrzési lépésekről.

A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj esetében a vita nélkül elfogadott határozat arra bíztatja a magyar felet, hogy működjön együtt a szlovák féllel a helyszín határon átívelő kiterjesztése érdekében, mint azt a VÖB 26. ülésén (Budapest, 2002.) elfogadott döntés tartalmazza. A VÖB tudomásul veszi a Részes Állam által beadott részletes jelentést a szerencsi biomassza erőmű beruházási tervéről, mely tartalmazza a helyzet elemzését és a tervezett lépéseket. Egyben sürgeti a Részes Államot, hogy minél előbb adjon mindenre kiterjedő részletes tájékoztatást a készülő világörökségi szempontú hatástanulmányról. A VÖB felkéri továbbá Magyarországot, hogy 2009. február elsejéig nyújtsa be a tokaji helyszínről a Világörökség Központnak naprakész megőrzési állapotjelentését, amelyet a Világörökség Bizottság 33. ülésén, 2009-ben tárgyal majd.

A Világörökség Bizottság „Időszaki jelentéstételt” kért a Részes Államoktól minden, 1998 előtt felvett világörökségi helyszín megőrzési állapotáról. Ennek keretében Magyarországnak Hollókőről, Budapestről, Aggtelekről és Pannonhalmáról kellett jelentést benyújtania. Az „Időszaki jelentéstétel” utómunkálatai során Magyarország Hollókővel, Budapesttel és Pannonhalmával kapcsolatosan adott be a pontosabb lehatárolást, és annak térképi megjelenítését tartalmazó előterjesztéseket, amelyeket a VÖB elfogadott. Elfogadta továbbá az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai helyszín magyarországi lehatárolására vonatkozó magyar-szlovák közös módosítási kérelmet. Ennek értelmében most már az Esztramos barlang is hivatalosan a világörökség részét képezi. Egyben a helyszín magyar oldalán kijelölt védőzónát is elfogadta a VÖB.

A VÖB áttekintette továbbá a Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listáján szereplő harminc helyszín helyzetét, és valamennyit továbbra is e listán tartotta. A drezdai Elba-völgy esetében az azon átívelő autópályahíd már megkezdett építési munkái miatt a VÖB komolyan foglalkozott a helyszín törlésének a lehetőségével a Világörökség Listáról. Végül Drezda még egy utolsó esélyt kapott a munkálatok leállítására, az eredeti állapot visszaállítására – amennyiben ez nem történik meg, a VÖB jövőre törli a helyszínt a Világörökség Listáról.

A Világörökség Bizottság ülésén foglalkozott még átfogó, stratégiai jellegű kérdésekkel is, áttekintette a globális klímaváltozás várható hatásait a világörökségi értékekre. Befejezésként arról határozott, hogy a következő ülésre 2009-ben a spanyolországi Sevillában kerül sor.

forrás: KÖH