"Az év kadálymentes épülete 2002"
A pályázat díjazottjai
Építtető: Gödöllő Város Önkormányzata
Tervező: Kálmán Ernő és Major György, Reálterv Kft. Budapest
Kivitelező: Architekton Rt. Gödöllő
A városközpont rehabilitációja keretében, főútvonal mellett megvalósult épületet tervezői látható igényességgel formálták. A stiláris összhangon belül, a formák, részletek és felületkezelések talán kissé túlzott változatossága érzékelhető. Ez a formai sokoldalúság, a térbeli átláthatóság azonban a könyvtár funkcióját nem zavarja. A különböző szintek és helyiségcsoportok egyenként sajátos, szinte bensőséges hangulata, kialakítása, vélhetően a közönség valamennyi rétegének nyújt valamilyen pozitív építészeti élményt. A ház eddigi működése során szerzett üzemeltetési és technológiai tapasztalatok is kedvezőek. A hangsúlyosan egyéni karakterű épület további fontos értéke, hogy az összetett funkció és a használati szintek sokfélesége mellett is maradéktalanul megfelel az akadálymentes használat feltételeinek.
Díjat kapott a Budapest, IX. Vaskapu utca 33-35. alatti APEH-Irodaház. A megvalósításában közreműködők együttesen egymillió forint összegű díjban részesülnek:
Építtető: APEH, Budapest
Tervező: Pásztor József és Kalo Emese, Építész Kaláka Kft. Szentendre
Kivitelező: VEGYÉPSZER Rt. Budapest
Ez az első olyan új irodaépület, amely kifejezetten az APEH részére, illetve igényei alapján épült. Az épület külső és belső építészeti kialakításában egyaránt igényesség és kiegyensúlyozottság tapasztalható. A bejárat és közvetlen környezete még sejtet valamit az intézmény szigorából, de az épület további részeit nagyvonalúság és változatos térélmények jellemzik. A belső közlekedő rendszer például - a lépcsőházakkal, felvonókkal, folyosókkal - nem csupán önmagában áttekinthető, de a különböző épületrészek között és a tágabb környezet felé is folyamatos, élmény-gazdag vizuális kapcsolatot biztosít. Az akadálymentes használat feltételeinek az épület megfelel.
Díjat kapott a százhalombattai Városi Egészségügyi Intézmény bővítése és felújítása. A megvalósításában közreműködők együttesen egymillió forint összegű díjban részesülnek:
Építtető: Százhalombatta Város Önkormányzata
Tervező: Vajai Tamás, TÉR 4 Építész Kft. Budapest
Kivitelező: HÉROSZ Építőipari Rt. Budapest
A városi szakorvosi rendelőintézet bővítése és felújítása révén teljeskörűen biztosították az épület akadálymentes használatát. Az épület három különböző helyen lévő bejárataihoz egyenként rámpákat építettek, az eltérő használati szintek közötti közlekedéshez két új felvonót építettek be. A régi és az új épületrész szervesen illeszkedik egymáshoz. Az akadálymentes használat feltételeinek biztosítása nem merült ki a közlekedéssel és a -helyiséggel, hanem komplex módon kiterjed a rendelő-helyiségekre, azok berendezésére és felszerelésére is.
Díjat kapott a nagykanizsai Városi Könyvtár új épülete. A megvalósításában közreműködők együttesen 700.000.- forint összegű díjazásban részesülnek:
Építtető: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
Tervező: Zalaváry Lajos, Középülettervező Rt. Budapest
Kivitelező: Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. Zalaegerszeg
A jelentős városi művelődési intézmény akadálymentes megközelítése a személyzeti bejáraton át lehetséges, ez azonban nem tekinthető teljesértékű megoldásnak. Ezen túl azonban, a könyvtár két közönségforgalmi szintje akadálymentesen használható, funkcionális valamint építészeti szempontból is magas színvonalú. Az összesen négy, különböző használati szint közötti akadálymentes közlekedést két felvonó szolgálja. Az épület díjazását a belső terek és térkapcsolatok nagyvonalúsága, funkcionális és építészeti értékei, valamint akadálymentessége együttesen indokolja.
500.000.- Ft összegű elismerésben részesül Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata a kezelésében lévő igazgatási, egészségügyi és szociális intézmények fenntartása és akadálymentes használata érdekében kifejtett felelősségteljes és példás tevékenységéért.
300.000.- Ft összegű elismerésben részesül a piliscsabai Mezőgazdasági és Erdészeti Szakközépiskola az új Sportcsarnok fenntartásáért, ezen belül az akadálymentes használat valamint közcélú rendezvények feltételeinek biztosításáért.
ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS
"AZ ÉV AKADÁLYMENTES ÉPÜLETE 2002" c. építészeti nívódíj pályázat lebonyolításáról és eredményeiről
"Az év akadálymentes épülete" építészeti nívódíj pályázatot az Építésügyi Hivatal 2002-ben harmadik alkalommal hirdette meg. A felhívás eredményességét jelzi, hogy a november 15-i határidőre összesen 17, különféle rendeltetésű és nagyságrendű épület pályázati jelentkezése érkezett a Bíráló Bizottsághoz. A Bíráló Bizottság személyi összetételében a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSz) három, az Egészségügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium kettő, a Magyar Építész Kamara egy, a BM Építésügyi Hivatala három személlyel képviseltette magát. A Magyar Mérnöki Kamara is meghívást kapott, de képviselője más elfoglaltság miatt nem vett részt a bírálatban. A benyújtott építészeti tervek és fénykép-felvételek előzetes értékelése alapján a Bíráló Bizottság tíz épület helyszíni megtekintését tartotta indokoltnak.
A Bíráló Bizottság megítélése szerint a pályázat eredményessége évről-évre javul. Megnyilvánul ez a pályázatok növekvő számában, de ennél jóval fontosabb a tartalom, az épületek színvonala, ezen belül az akadálymentesség teljessége. Nagyon fontos ez a pályázat, mert az eredmények megismerése, majd népszerűsítése jelentősen segítheti az e téren való előrehaladást, a meglévő elmaradások fokozatos felszámolását. Az eredmények mellett, nem kevésbé értékesek azok a személyes tapasztalatok, ismeretek, amelyeket a Bíráló Bizottság tagjai a helyszíni bejárásokon szereznek, amelyeket egymással megvitatnak, s amelyeket további munkájuk során, akár a jogalkotásban is hasznosíthatnak. A Bíráló Bizottságon belül is meghatározó a MEOSz szakértőinek sokoldalú szaktudása, hiteles véleményalkotása.
Az eredmények a kiemelkedő teljesítményeket jelzik, de az átlagszínvonal, amelyből e dicséretes teljesítmények kiemelkednek, jelenleg még nagyon alacsony. Még csak nagyon a kezdetén tartunk annak a folyamatnak, amelynek végén az épített környezet akadálymentessé válhat a fogyatékossággal élők számára. A tapasztalatok legalábbis erre utalnak. A tervezők és az építésügyi hatóságok jelentős hányada még csak most kezd ismerkedni az alapvető követelményekkel. Az akadálymentesség értelmezése sok esetben a kerekes-székkel közlekedők igényeire összpontosul, illetve korlátozódik, pedig a vonatkozó törvények szerint a kényelmes, biztonságos és akadálymentes környezetet mindenki számára biztosítani kell. A bírálat során megtekintett épületek többségét általában az igényesség és szakszerű kivitelezés jellemezte, azonban így is sok helyütt hiányoztak a rámpák mentén a megfelelően kialakított, kellő keresztmetszetű, kellő magasságban és hosszban szerelt kétoldali kapaszkodók, a belső terekben az optikai vezetősávok, a domborított feliratok, az előadó- vagy tanácstermekben a hangerősítő hurkok. Ezek és ezekhez hasonló megoldások szükségesek a szélesebb értelemben vett közönség biztonságérzetéhez, a látássérültek, hallássérültek, az idős emberek, a nem kerekesszékkel közlekedő, botos, mankós, bicegő, egyensúlyzavaros mozgáskorlátozottak számára. Szinte mindenütt hiányzik, vagy hiányos a tájékoztató rendszer, amely által a fogyatékossággal élők segítség nélkül, gyorsan megtalálhatnák például a felvonót, a telefon-automatát vagy a vécét. Jellemző gond a megfelelő parkolóhelyek hiánya, esetenként az épület-bejárattól való nagy távolsága. Említésre méltó, a pályázat lebonyolítását érintő körülmény az is, hogy a helyszíni bejárások idején nagy hóesések voltak, és a gyalogos közlekedés biztonsága érdekében lehangolóan csekély erőfeszítést tapasztaltunk. Ebben az időszakban az épületek jelentős része a mozgáskorlátozottak és idősek számára gyakorlatilag megközelíthetetlenné, a közterületeken való közlekedés valamennyi gyalogos számára fokozottan veszélyessé vált. Nem tudjuk, vajon készült-e statisztika arról, hogy ebben a hosszúra nyúlt, zord téli időszakban milyen arányban növekedett a végtag-töréses balesetek aránya a lakosság - ezen belül az idősek - körében. Mindenesetre elgondolkoztató, figyelmeztető a társadalmi aktivitás és szolidaritás ilyen mértékű hiánya, a felelős intézmények tehetetlensége. Ez a példa jól mutatja, hogy az akadálymentesség nem csak a fogyatékossággal élők igénye, hanem mindenkié, azé a megrögzött autósé is, aki kocsijából kiszállva csúszik el a többhetes jégen. Ez a példa azt is mutatja, hogy az épület és tágabb környezete összefüggő rendszert alkot, vagyis az akadálymentesség követelményét nem lehet, nem érdemes az épületre, vagy annak egy részére korlátozni.
E pályázatnak az a célja, hogy a társadalom és a szakma figyelmét felkeltse az akadálymentes környezet fontossága iránt, valamint elősegítse az építészeti és környezetkultúra fejlődését, a hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének megteremtését. Ezen a pályázaton elsősorban épületek kerültek értékelésre. Emellett azonban a Bíráló Bizottság az idén először, rendhagyó módon, két intézményt is elismerésben részesített a pályázat céljának megfelelő, példamutató tevékenységéért.
Zsilinszky Gyula
BM Építésügyi Hivatal
