Épületek/Középület

Az ELTE Múzeum krt. 6-8. számú épületének – könyvtár és homlokzat - rekonstrukciója

2010.04.29. 16:09

A homlokzat felújításával 2009 júniusára fejeződött be az ELTE Trefort-kerti főépületének rekonstrukciója, melynek eredményeként felújították a Múzeum körúti óraművet és óraszekrényt, megújultak a nyílászárók, kijavították és pótolták a Zsolnay mázas kerámiadíszeket, a kődíszeket és a szobrokat. A rekonstrukció terveit a Mányi István Építész Stúdió Kft. készítette. A felújított homlokzat mellett bemutatjuk a 2007-re elkészült új könyvtárat is.

Az épület története, előzmények
A Múzeum krt. 6-8. számú épület - a Trefort-kerti egyetemi negyed főépülete - 1880-1883 között épült Steindl Imre tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Az épület eredetileg a Budapesti Műegyetem főépülete volt, az intézmény 1910-ben - a Duna parton - felépült új tömbjének átadásáig. Ekkor a megüresedett épületbe a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara költözött. Ennek kapcsán történt meg az épület első átalakítása, mely főképp az egykori nagy rajztermek kisebb tanszéki szobákra való felosztásából állt. A Bölcsészkar tanszékei 1951-ig működtek az épületben, ekkor azokat a Piarista Rend Duna parti rendházának és gimnáziumának épületébe költöztették át. A felszabadult területet a Természettudományi Kar foglalta el, ennek megfelelően történt a belső átalakítás is.

 

 

 

1989-ben a Kémiai Tanszékcsoport új lágymányosi épületének átadásakor a tanszékcsoport csomagolt, ekkor ezek helyébe ismét a Bölcsészettudományi Kar néhány tanszéke költözött (Esztétika- Média, Könyvtártudomány, Művészettörténet). 1998-ban a lágymányosi épületek használatbavételekor a TTK még itt, a Trefort kertben működő egységei is kiköltöztek a Duna parti egyetemváros új épületeibe. Jelentős lendületet adott a felújítási folyamatnak az a tény, hogy a Pesti Barnabás utcai, piarista rendi épületekből a Bölcsészkar vissza kellett költözzön a Trefort kert megüresedő épületeibe. Ezek a munkák 1999 – 2000 években készültek el. Az épületbelsőben végzett kivitelezési munkák befejező fázisában, 2007-ben került sor a belső udvarban létesített könyvtár – könyvtári olvasó használatbavételére.

Az épületről tudományos dokumentáció készült, amely részletes vizsgálatát adta az építési korszaknak, a tervezés és az építés körülményeinek, de az előzményekből is kitűnik, hogy a Trefort kerti épületek története jelentős részben a funkcióváltásokból eredő átépítések története.

 

 

 

A homlokzatok állapota
Az egykori Műegyetem épülete eredetileg is oktatási intézménynek épült, így struktúrája - története folyamán kisebb-nagyobb változtatásokkal - mindig is megfelelt rendeltetésének. Tömbje két belső udvart foglal magába. A lépcsőházak tengelyében elhelyezkedő díszudvar körül az épület oldalfolyosós rendszerű, míg az ún. ifjúsági udvart egy oldalról a szomszédos lakóépületek tűzfala határolja. A két másik oldalon – a főépület szárnyai – a Múzeum krt. felől az egykori rajztermi épületszárny, illetve a Gólyavár irányában a nagy előadótermek épületszárnya keretezik. Ezek az épületrészek pince, földszint+2 emeletesek.

 

 
 

 

A könyvtár rekonstrukciója
A 2000-ben történt újabb funkcióváltáshoz kapcsolódóan helyreállítottuk a főépület eredeti térstruktúráját. Megújultak az épületgépészeti és elektromos hálózatok, új informatikai hálózat épült és megtörtént valamennyi épületszint akadálymentesítése. Új gázkazánház, elektromos központ és hűtési bázis létesült.

A Trefort kertben 2005-ben újabb rekonstrukció indult. Az Ajtósi Dürer sor épületeiből ide költöztek a Germanisztikai, valamint az Angol és Amerikanisztikai Tanszékek. Ezek fogadásához alkalmassá kellett tenni a TTK kiköltözése óta jórészt üresen álló, vagy csak részlegesen használt Rákóczi út 5. sz. alatti épületet, de meg kell oldani a Tanszékekkel együtt mozduló könyvtár elhelyezését is.

Már a 2000. évi felújításkor is felmerült a főépület udvarának hasznosítása, de ez akkor pénzügyi fedezet hiányában lekerült a napirendről. Az akkor felmerült javaslat valósult meg 2006-2007-ben az aktualizált tartalommal. Ez a megoldás biztosított jelentőségéhez méltó helyet a könyvtár áttelepítéséhez.

Az építészeti koncepció alapján az udvarszint alatt klimatizált könyvraktár, a főpárkány fölött üvegtetővel lefedett udvarban pedig nagy terű, szabadpolcos olvasóterem létesült. A munkákhoz kapcsolódóan megtörtént a belső udvar homlokzatainak rekonstrukciója. A koncepció alapvetése az volt, hogy ez a munka a történeti és építészeti értékek teljes megújításával párosuljon a műemlékvédelmi követelmények csorbítatlan érvényesítésével.

 

 

 

A könyvtár felújításának műszaki paraméterei
Az udvarszint alatt, szigetelt, gépi szellőzéssel ellátott vasbetonszerkezetű könyvraktár épült, amely hosszú távra megnyugtatóan megoldja a könyvállomány tárolását és megfelelő tartalékokkal rendelkezik az állomány bővüléséhez. A könyvraktár és a földszinti olvasóterem között könyvfelvonó kapcsolat létesült. A talajvíz átlagos magassága 5-7 méterrel van a terepszint alatt, ezért építésközi talajvízzel nem kellett számolni. A valószínűsített időszakos mértékadó talajvízszint 140 cm-el haladja meg az alapozás szintjét, amely magasságig víznyomás elleni, e szint felett talajnedvesség elleni szigetelés készült. Az alapok, alapfalak és függőleges teherhordó szerkezetek megnyugtató, jó állapotban voltak. Alap- és falszerkezet megerősítés nem volt szükséges. A könyvraktár szintet monolit vb. szerkezettel terveztük, vb. fal és födémszerkezettel, pillérmegtámasztással. Az üvegtető enyhén ívelt vonóvassal ellátott acélszerkezettel készült, hőhídmentes, alumínium gyártmányú bordázattal, hőszigetelt, morzsalékosan törő fóliázott biztonsági üvegezéssel. A tartók felfekvését a főfalak feletti sávban alakítottuk ki, a főpárkány aszimmetrikus terhelése nélkül. Új lépcső készült a könyvraktár szintjének megközelítésére a meglévő keleti lépcsőházban - menekülési funkciót is betöltő használati lépcső -, a könyvraktár és olvasóterem között. A mellékhelyiségekben kerámia, a könyvraktárban linóleum, az olvasóteremben a padlófűtés fölé kőburkolat készült A közlekedő terekben levő műemléki kő és terazzó burkolatok javítást, pótlásos javítást igényeltek. A meglévő lépcsőkarok kőfelületeinél felújítást irányoztunk elő.

A könyvtári belső udvari homlokzati szerkezetek egy jelentős sérülést okozott belövéstől eltekintve jó állapotban voltak. Roncsolásmentes vegyszeres felületi tisztítást, illetve kismértékű helyenkénti javításra szorultak. Kutatómunkát és szobrászművészi munkát igényelt a nyugati bejárat feletti, megsérült, brüszt pótlása.

 

 

 

A homlokzatok rekonstrukciója
Az épület homlokzatai helyreállítható sérülésekkel, eredeti állapotukban láthatóak a képeken: nyerstégla felületűek, a második emeleten falpillérekkel díszítve. Az utca és a Trefort-kert felőli homlokzatokat színes tégla és mázas kerámia tagozatok díszítik. Ezek az udvari homlokzaton elmaradnak, amelyek egyébiránt az utcaiaknak leegyszerűsített, de hasonló struktúrájú változatai. A Múzeum krt.-i oldalszárny előtt, az utcai oldalon loggia fut végig, a főbejárat fölött kőoszlopokra támaszkodó, kőbábos korlátú erkély ül.
 
A Trefort kerti campus főépületének homlokzatán az 1883. évi használatbavételtől számítva, érdemi megújítás nem történt. Háborús károk nem érték az épületet, és az 1956. évi, a közvetlen környezetben folyt tüzérségi harcok is megkímélték homlokzatait. A felújítás előtti állapota leginkább az eredeti jó minőségnek tudható be. Az elmúlt mintegy 125 év során homlokzatokat megváltoztató átalakítás nem történt. Az időszakos karbantartási munkák a homlokzatok állapotát stabilizálták. Kivételt képez ez alól a Múzeum körúti terasz és előtető leromlott állapota. Kisebb atrocitások (acélkonzolos gépészeti szerelvények, elektromos kábelek, acél menekülőlétra maradvány, ablakrácsok, stb.) érték ugyan a homlokzati felületeket, szerkezeteket, de a teljes értékű rekonstrukció végrehajtásához - ha helyenként leromlott állapotban is - minden részlet rendelkezésre állt. A szinte folyamatos belső átalakítások vetületeként általánossá váltak a homlokzatokon történt vezetékszerelések, szerelvényrögzítések, rács opuszok, de ezek többnyire a felületeket pontszerűen érintették. Más tekintetben az idő vasfoga kikezdte a homlokzati szerkezeteket, így az eredeti állapot szerinti rekonstrukció fokozott figyelmet és alapos megújítást igényelt.

 

 
 

 

Az előirányzott munkákat a tervek, a műszaki leírások, valamint a költségvetés kiírás részletesen körülhatárolták. A mennyiségeket szakmai tapasztalati értékekkel határoztuk meg, és ezek pontosítása a teljes beállványozást követően volt lehetséges. A műszaki tartalom és a mennyiségek tekintetében jelentős mértékben támaszkodhattunk a 2007-es évi, belső udvari homlokzatrekonstrukcióra, tehát a tervdokumentáció tartalma tényleges, tapasztalati ismeretekre támaszkodott.

A Trefort kert rendezésére átfogó beépítési terv készült, amely összefoglalóan tartalmazza a Trefort kertet érintő távlati feladatokat. A beépítési tervre támaszkodva készültek az egyes épületekre vonatkozó komplex, a homlokzati rekonstrukciókat is tartalmazó engedélyezési és kiviteli tervek. A homlokzatrekonstrukciók a főépület kivételével minden esetben egy kivitelezési fázisban készültek az épületbelsőkben végzett munkálatokkal.

A közlekedési útvonalakat úgy alakítottuk ki, hogy azok a mozgásukban korlátozottak részére is átjárhatók legyenek. A homlokzati munkák, működő oktatási épületen készültek, ezért fokozott figyelmet kellett fordítani a bejáratok védelmére, szabad átjárhatóságára. A kivitelezési munkákat zavaró hatások minimalizálásával kellett elvégezni.


Az ELTE Múzeum krt. 6-8. épületének - könyvtár és homlokzat - rekonstrukciója

vezető tervező: Mányi István
építész munkatársak: Tari Réka (könyvtár), Molnár Judit (homlokzat rekonstrukció)
szakági tervezők:
belsőépítészet: Czéh Judit
tartószerkezetek: Szabó Lajos,
épületgépészet: Gergely Tünde, Marosi József
elektromosság: Bogár Péterné, Villányi László,
sprinkler hálózat: Egry Éva

fotó: Bujnovszky Tamás

generáltervező: Mányi István Építész Stúdió Kft.

tervezés éve: 2005-2007 (könyvtár), 2007-2008 (homlokzat)
kivitelezés éve: 2006-2007 (könyvtár), 2009 (homlokzat)
bruttó szintterület: 1235 m2 (könyvtár), 6500 m2 (homlokzat)

építtető: Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK
generálkivitelező: KIPSZER Fővállalkozási és Tervező Zrt.