Épülettervek/Középület

Az első lépéstől – Az Alap műhely terve a bölcsőde ötletpályázaton

2020.02.16. 11:24

Tőrös Ágnes és Hegóczki Szilvia felvetésében egy elképzelt önkormányzat bölcsődeigényének a története rajzolódik ki a meglévő iskola környezetéből kiindulva lépésről lépésre növekedve. A Kopp Mária Intézet által meghirdetett ötletpályázaton a terv megvételben részesült.

FELADATÉRTELMEZÉS, SZŰKÍTÉS

Az ötletpályázat célja tehát a bölcsőde fejlesztések elősegítése, a fejlesztésekhez szükséges alaprajzi elrendezések, funkciósémák kidolgozása, valamint a pályázók által fenti feladat megvalósítása érdekében legjobbnak tartott építészeti (kiemelten belső és tájépítészeti) eszközök bemutatása."

A feladat tehát olyan általános érvényű megoldások felmutatása a témában, melyek széles körben alkalmazhatóak a jövőben és alapját képezhetik a későbbi szabályozási és szabványkörnyezet módosításának. Ez azonban éppen annyira nehézsége is a feladatnak, mint amennyire szabaddá is teszi azt. Jelen pályamű ezért egy tipikusnak tekinthető terület adottságaiból indul ki, egy meg nem nevezett, de létező helyszínt véve alapul. Ezáltal könnyebben bemutathatóvá válik, minthogy ideális telek valószínűleg nem, de alkalmas helyszín található, ha egy önkormányzat például bölcsődei férőhelyek biztosításában gondolkodik.

KONCEPCIÓ: Az elképzelt projekt menete a következő; Adott egy önkormányzat, ami felismeri, hogy az elmúlt években a lakosság összetétele megváltozott és túlsúlyba kerültek a dolgozó, kisgyermekes családok. Ezek jellemzően egy-egy peremterületen épített lakóparkban sűrűsödnek és jelentős férőhelyigényük van óvodai és bölcsődei ellátás tekintetében.

Tekintve, hogy egy bölcsőde egy férőhelyre vetített négyzetméterigénye igen magas, a városvezetés több lépésben látja megvalósíthatónak az új gondozási egység megépítését. A projekt helyszínét ezért úgy választja meg, hogy az kezdetben támaszkodni tudjon a jelenleg is működő általános iskola kiszolgáló üzemi egységeire, mint amilyen a konyha, karbantartás vagy épp adminisztráció. Így az iskola telekszomszédjai között keres elsősorban alkalmas telket.

Üres telek nem áll rendelkezésére, de leromlott állagú vagy épp lakatlan kockaház több is van. Ez nem meglepő azzal együtt sem, hogy a kisváros más részein sorra kelnek el a telkek és az új építésű lakások, hiszen ezekre jóval nagyobb támogatási összegek igényelhetők, mint a használt ingatlanokra.

TELEK KIVÁLASZTÁSA: Az intézményi zóna súlypontját egy a hetvenes években épült általános iskola adja. A közelben már működnek családi napközik és egy óvoda is, a férőhelyhiány azonban komoly problémát jelent. A meglévő intézmény közelsége a B és A verzió esetében lényeges, hisz annak kiszolgáló blokkjára ideiglenesen támaszkodhat egy új gondozási egység. A másik kötöttség pályázat által megadott „kockaház" típus, melyből az adott iskola közvetlen szomszédjai közül több is akadt. Ezen felül a tájolás és telekméret, valamint az utcáról való feltárás milyensége volt még fontos szempont a konkrét telek kiválasztása során.

Általánosan elmondható, hogy a bölcsődefunkció által igényelt telekméret ritkán adott egy egykori lakóépületnél, így két telek összevonása az egyik feltétel. Ezzel együtt előny, ha egy mini bölcsőde vagy családi napközi létesíthető telekösszevonás nélkül. A másik lényeges pont, hogy a kerti homlokzat és a kert kapcsolata megfeleljen a későbbi használatra, lehetőleg keleti vagy déli tájolású legyen, tágas, de védetten kialakítható kert kiépítését tegye lehetővé. A szóba jövő telekpárok közül végül arra esik a választása, mely a jövőben a legalkalmasabb lehet egy új bölcsőde számára, egyben megfelel egy kisebb léptékű első ütem megvalósításához is.

Figyelembe véve mindezen szempontokat az I. számú telek felelt meg leginkább és az került kiválasztása a tervezés alapjául. Az itt alkalmazott tervezési metódus átültethető más, megfelelő adottságú területre is, azonban a helyszínspecifikus tervezést nem helyettesíthetik.

ALAPEGYSÉG = FELHASZNÁLÓK

A helyiségprogram meghatározásánál elsődleges kiindulási pont a gondozott gyerek, különös tekintettel arra, hogy ez az első közintézmény amivel élete során találkozik és igényeit sok esetben még nem tudja kifejezni.

IGÉNYEK// 1 FŐ BÖLCSŐDÉSRE

KERT                                                              BELTÉR

-35 m2 telek                                                    - 1 öltözőszekrény

- 10 m2 játszókert                                           - 2(-3) m2 csoportszoba

- 5 m2 terasz - részben fedett                        - fürösztő, biliző, játéktárolás

 

IGÉNYEK// 1 CSOPORT = 7-8 fő

KERT                                                              BELTÉR

- 70-80 m2 játszókert                                     - 7-8 szekrény (210-240 fm)

- 35-40 m2 terasz - részben fedett                - 20-25 m2 csooprtszoba

 

I. KOCKAHÁZBÓL CSALÁDI/MINI BÖLCSŐDE //SZERKEZET, BELSŐ TÉR, II. KATEGÓRIA “B" VÁLTOZAT

C VERZIÓ, avagy I.ÜTEM, avagy első lépés

Ha meglévő épület átalakításáról van szó, akkor az történjen úgy, hogy a lehető legtöbbet megőrizzünk a meglévő épületből, és annak adottságait használjuk. A nagyjából 80 négyzetméteres alapterület mini bölcsi, de még inkább családi napközi létesítését teszi lehetővé. Ez 7-8 férőhelyet jelent. Ebben az ütemben az épület műszaki állapotjavítása történik, illetve belső átalakítása. A kert minimálisan kiépül, az akadálymentes használat biztosított, azonban egy a gondozókat és gyerekeket szolgáló szociális blokkon felül minden másban a szomszédos iskolára támaszkodik.

Az egybenyitott csoporttér fő eleme egy variábilis bútorfal, mely könnyen összecsukható vagy épp térelválasztóelemként kinyitható. A benne lévő hiátusok egyben tárolófelületek, melyekből az egyedi geometrikus szivacselemeket vehetik ki a nevelők. Szerkezete könnyű fa, többrétegű szivacs és gumifedéssel és tartós, tisztítható műbőr vagy kárpit huzattal.

 

II. CSALÁDI/MINI BÖLCSŐDE BŐVÍTÉSE //SZERKEZET, BELSŐ TÉR, II. KATEGÓRIA “B" VÁLTOZAT

B VERZIÓ, avagy II. ÜTEM

Ez egy köztes állapot, mely többféleképpen is megvalósulhat. A lényeg, hogy egy új nevelési-gondozási egységgel bővül az intézmény és a korábbi, meglévő épületben kap helyet a gondozói és működtetési zóna, valamint az egyéni foglalkoztatás is lehetővé válik benne. Az új egység már tágasabb, korszerűbb terekkel bír, a két tömb között pedig megjelenik egy összekötő épületszárny mely lehetőségektől függően kezdi el kiszolgálni a gondozási munkát. Az elképzelt szerkezeti rétegrend némileg rendhagyó. A clt panel kerülne kívülre, mint homlokzati felület. ezt az adott megbízói kör igény szerint akár színezheti is, akár általános iskolások közreműködésével is. a szükséges szigetelés ásványgyapot lenne és a fal belső felére kerülne. a szükséges védő elválasztó rétegen felül erre kerülne a perforált rétegelt fenyő falburkolat, mely hangelnyelő felületként működne.

A két telek összevonása után egy újabb nevelési egység építhető. Ehhez már szükséges a kert és a kiszolgálószárny kiépítése is. Ebben a fázisban már szükség van a nevelőtestület helyiségcsoportjának legalább egy részére, illetve célszerű, hogy a konyha elkezdjen az épületen belül működni. A szülők is egyre nagyobb számban fordulnak itt meg illetve a megérkezés, öltözés és átadás helyei is fontos, hogy kellően tágasak és méltóak legyenek.

A II.2 ütemben 2 nevelési-gondozási egységben összesen 32 gyerek és 8 gondozó kap helyet.

III. MINI BÖLCSIBŐL ÚJ BÖLCSŐDEÉPÜLET //ANYAGOK, RÉSZLETEK, II. KATEGÓRIA "A" VÁLTOZAT

A VERZIÓ, avagy III. ÜTEM, avagy az újépítés

Az utolsó, befejező ütem megvalósulása akkor válik aktuálissá, mikor a korábbi meglévő épületrész műszakilag végleg elavulttá válik, illetve a gondozási munka magasabb követelményeket támaszthat a munkavégzés körülményeit illetően. Ekkor a „kockaház" helyére is új nevelési-gondozási egység kerül, melyben az akkori igényektől függően egyéni fejlesztés, közösségi tér, vagy szükség esetén egy további egység is kialakítható. Ezzel együtt a kétteleknyi kert körbeépül, biztosítva a kiszolgáló funkciókat és a különösen fontos átmeneti tereket.

A kert differenciált használatot kell lehetővé tegyen a csoportokhoz tartozó teraszterületek és megfelelő részleges árnyékolás biztosításával. Fontos elem az eső- és szélvédett külső terek gyűrűje, mely egyben kerítésfalként védi is az intézményt. Ez lehetővé teszi a szabadtéri altatást és a szabad levegőn való időtöltést, ami kiemelten fontos ebben a korban. Ugyanígy jelentősége van az anyagoknak és a mezítláb megtapasztalás lehetőségének. A játszókert ezért zónákból áll, a nagyméretű homokókba egyensúlyi és vizes játszóeszközök kerülnek. A természetes zöld is megjelenik, a fűvel, a fával, a dombbal, mely kapcsolódhat a mesékhez még szorosan kapcsoló gyerekek fantáziájához. Ezt a két zónát választja el a kétirányú forgalmat lehetővé tevő kismotor sáv, mely a jól ismert bölcsődei és óvodai konfliktust igyekszik feloldani azzal, hogy teret biztosít a lehető legtöbbféle használatnak.

A III. ütem elkészülte után a beruházás befejezettnek tekinthető. Ekkor két eset lehetséges, egy optimum és egy maximum

Optimum: 2 nevelési - gondozási egység, vagyis 4 csoport, csoportonként 8 fővel (3 m2/fő) 32 gyerek, 8-8 gondozó, 2 dajka, 2 konyhás, 1 karbantartó

Maximum: 3 nevelési - gondozási egység, vagyis 6 csoport, csoportonként 12 fővel (2 m2/fő) 72 gyerek, 12-12 gondozó, 6 dajka, 4 konyhás, 1 karbantartó

Tőrös Ágnes

 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------

A pályamű a január közepén zárult Magyarország bölcsődeépítési programhoz kapcsolódó, tervezési programok, funkciósémák, és vázlat-, illetve koncepciótervek témában kiírt ötletpályázatra készült.

A pályázat kiírója a Kopp Mária Intézet lebonyolítója a Lechner Tudásközpont volt. Célja, hogy a tervek magas építészeti minőségük és átgondoltságuk okán követendő építészeti mintát és kiindulási alapot szolgáljanak a bölcsődék tervezéséhez a konkrét megrendeléseket  kiíró szervezetek és intézmények számára. A pályázat azzal a lehetőséggel is kecsegtet, hogy a beérkező pályamunkák értékelése elvezethet a meglévő szabályozás újragondolásához.

A pályázatra beérkező tervek tehát nem helyettesítik a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatokat, amelyeket konkrét tervezési feladatokra írnak majd ki, hanem csak előkészítik, támpontokat adnak hozzá. A pályázatról részletesen itt írtunk.

Szerk: Somogyi Krisztina