Alapítványi fórum, Gödöllő - Dreiszker Dóra diplomaterve
Dreiszker Dóra diplomaterve témáját személyes kötődés és érdeklődés alapján választotta: egy Gödöllőn működő, családokat és nőket segítő alapítvány otthonát vázolta fel a város központjában található területre. A szervezet sokrétű tevékenységének megfelelően az épület fő egységei - a jótékonysági, a közösségi és a kerti ház - a nyilvánosság foka szerint rendeződnek; az egyes elemek fő- és mellékfunkciói pedig az egymást „kibélelő” könnyű- és nehéz szerkezetek, anyagok kettősségében is kifejeződnek.
Diplomatervem témáját személyes kötődés, érdeklődés alapján választottam. A Gödöllőn működő családokat és nőket segítő alapítvány, amelynek működésébe beleláthattam, több szempontból is felkeltette érdeklődésemet: nagyon szimpatikusnak tartottam az őket foglalkoztató kérdéseket, érdekelt a működésük összetettsége. Építészeti szempontból pedig érdekesnek találtam azt a kérdést, hogy egy ilyen sokrétű tevékenységet folytató szervezet számára megtaláljam a működésnek legmegfelelőbb helyet a városban, az ehhez illő legjobb térszervezést, téralakítást, tehát megoldjam a szervezet életében jelenleg problémát okozó kérdéseket - olyan módon, ami ezzel párhuzamosan a belváros közösségi életében is hiányt jelentő találkozási pontok pótlásának egyik eszköze is lehet.
A szervezet és működése
A szervezet tevékenységének fókuszában az érdekképviselet, közösségépítés áll. Az alapítvány teljes egészében önkéntesek segítségével működik, éppen ezért nagyon fontos a gazdaságosság. A funkciók elrendezését a működés határozta meg - kötöttséget és egyben segítséget jelentett átgondolni, hogy mely feladatokat tud (és kell is!) ellátni egy ember. Nem számolhattam alkalmazottak „tömegével”, hiszen csak kevesen tudják és akarják szabadidejüket felajánlani.
Helykeresés: Gödöllő, Petőfi Sándor tér - Lumniczer Sándor utca
Az alapítvány Gödöllőn működik, tevékenysége elsősorban a gödöllői kistérség településeire terjed ki jelenleg. A városon belül a helyszínválasztás meghatározó szempontjai a következők voltak:
- A város központi részén található, így a funkció megfelelő helyre kerül, mindenki számára könnyen elérhető lesz
- A város számára is jól használható közösségi terek kerülnek a házba- ez kitölti a város szempontjából problémát jelentő űrt - a „találkozási pont”-ok hiányát a belvárosban
- A városközpontban található közösségi és közösségnek szóló funkciókat kiegészítve, azokkal együttműködve jön létre a fórum.
A város és az alapítvány igényeinek összecsengése
A város igényei
- Stratégiai célok
A város fő stratégiai céljai közé tartozik a szociális és egészségügyi, illetve az oktatási szervezetek, valamint a helyi és térségi gazdaság fejlesztése, a szellemi potenciál fejlesztése, a fiatalok megtartása. Mindez összecseng az alapítvány céljaival is.
- Urbanisztikai megközelítés
A nemrég felújított Fő tér jól működik, ám hiányoznak a „mágnesek”, „találkozási pontok”, amelyek a meglévő közösségi funkciókat kiegészítve helyet adnának a közösségi programoknak. A belvárosra jellemző a közigazgatás-kereskedelem-szolgáltatás együttes jelenléte, ezt a belvárosi karaktert és funkciógazdagságot szeretné a város erősíteni.
A választott helyszín, a Petőfi Sándor tér a városközponthoz kapcsolódó kisebb teresedés. Jellemzően ez is vegyes funkciójú zóna, ám bizonyos szempontból egyfajta határhelyzetben van: a Bajcsy-Zsilinszky utca már a kertvárosias lakóterület jellemzőit mutatja. Fontos gondolat, hogy az ebben az utcában lévő telkeket jellemzően beruházási célból vásárolták, és valamilyen közösségi funkció kialakításában gondolkodnak. A választott telek ennek az iránynak- a felértékelődésnek- kezdőpontja, elindítója lehet.
Az alapítvány igényei
Az alapítvány szempontjából a fő cél az volt, hogy a sokféle tevékenység egy házban találja meg a helyét, megkönnyítve ezzel a működést.
Sokszínű tevékenység - összetett program
- A programban szerepelt egy jótékonysági bolt, mely jelenleg egy bérelt helyiségben működik, ideiglenes zöldségvásárral, tárolóhelyiséggel.
- Tanácsadó iroda, amely mindenki számára nyitott és amely a város számára is hasznos
- Közösségi terek, ahol alapvetően az alapítványi programok, képzések zajlanak, de kiadható, illetve a város is használhatja, illetve alkalmas kisebb rendezvények, táborok megszervezéséhez.
- Kert, amely nemcsak a kültéri programok miatt fontos, hanem a szervezet által már tervezett biogazdálkodás megvalósításának elindításához is szükséges.
A szervezet igényei által meghatározott program tehát kiegészült a város által igényelt funkciókkal, terekkel is.
Rendrakás
A házban folytatott tevékenységek sokszínűsége olyan építészeti kialakítást- térszervezést igényelt, amely egyrészt biztosítja , hogy a sokféle program jól megférjen együtt, másrészt rendet is teremt, hiszen szükség van arra, hogy eligazodjunk - könnyen megtaláljuk azt a „pontot”, ami nekünk segítséget jelent, információt ad, vagy éppen a szabadidőnk tartalmas eltöltéséhez járul hozzá.
A ház így három, működés és „nyitottság” szempontjából elkülönülő részre bomlik:
- Jótékonysági házra, mely a legnyitottabb, mindenki számára elérhető funkciókat tartalmazza
- Közösségi házra, mely a közösségi programoknak biztosít helyet,
időszakosan, felügyelettel nyílik meg
- Kerti házra, mely a biogazdálkodás bemutatásának helye
A választott saroktelek alkalmas volt arra, hogy a területen jellemző beépítést alapul véve - azt átgondolva-átértelmezve - a házak és kertek megfelelő módon kapcsolódjanak a városi terekhez ( kiegészítsék őket vagy elbújjanak, ha a funkció ezt igényli). Mindhárom ház szervezi a maga „kertjét”, mely az ott zajló programok tereit egészíti ki. Mindhárom házat szervezi egy „fő funkció”, így az infopont, a közösségi terek, illetve az üvegház. Ehhez kapcsolódnak a fedett-nyitott átmeneti terek, illetve a külsö és belső kiszolgáló funkciók.
Mivel a „fő” és „kiszolgáló” funkciók igényei nem azonosak, így az egyes épületrészek ezekhez igazodva alakulnak. A kettő találkozását is ez a hierarchia alakítja: a kiszolgáló funkciók könnyűszerkezetes épületrészei „bebújnak” a fő funkciók kérgeibe, igazodnak hozzá, kibélelik azt.
Minden ház a saját képére formálja mind a kérget, mind a könnyűszerkezetes kiszolgáló blokkokat. Minden funkció más igénnyel rendelkezik: a jótékonysági házban az adománybolt terét kiegészítik a bebújó szerkezet által kialakuló kisebb, nyugodtabb terek, amelyek alkalmasak a beszélgetésre, információcserére. A vásárterasz kapcsolatot teremt a vásártérrel, amely az időszakos jótékonysági- és zöldségvásárok megrendezésére szolgál, kiegészítve a ház működését. Ugyanakkor ez a kis előtere is a közösségi funkciókat magában foglaló klubháznak, amelyben a bebújó szerkezet nemcsak a kiszolgáló funkciók csoportosítását oldja meg, de egyúttal el is választja egymástól a különböző rendeltetésű közösségi tereket, illetve a galéria kihasználásával ki is egészíti azok működését, a csatlakozó tornác és terasz, illetve nyári konyha pedig jól használható táborok, kisebb rendezvények esetén. A klubház kertje, a „játszó-udvar” pedig a telepítésből adódóan intimebb helyzetbe kerül. A fórum belső, legnyugodtabb részében a kert a legfontosabb, ez a biogazdálkodás helye, amellyel együttműködik, kiegészíti az üvegház, illetve a szükséges tárolók.
Szerkezetek - találkozás
A szerkezet- és anyagválasztás is ugyanezen elvek alapján alakult: a kérgek „nehéz” vasbetonból készülnek, míg a kiszolgáló épületrészek „könnyű” faszerkezetűek. A két szerkezet találkozását minden esetben meghatározza ez a fajta hierarchia: a külső kiszolgáló „dobozok” a funkcionális igényeknek megfelelően alakulnak, míg a kérgeken belül a könnyű faszerkezet viselkedése nem alakulhatott csupán ezeknek megfelelően, hanem igazodik-hozzátapad a kéreghez.
A tervezési folyamatot egészen a vizsgálódástól, helykereséstől kezdve meghatározta, hogy egy speciális és nagyon összetett tevékenységet folytató szervezet működését kellett alapul venni. Amennyire innovatív a központ a működése, annyira „okosnak” kellett lennie a számukra kialakított fórumnak is, hogy a funkciók megtalálják a számukra legideálisabb helyet, tereiket pedig saját „képükre” formálják - mindamellett, hogy az épületrészek telepítésükből és egymáshoz való viszonyukból adódóan együvé tartoznak.
Dreiszker Dóra
Alapítványi fórum, Gödöllő (Diplomaterv)
tervező: Dreiszker Dóra
építészet: Szabó Levente DLA
épületszerkezetek: Kuntner Ferenc
statika: Dr. Várkonyi Péter
épületgépészet: Dr. Palócz Miklós
épületvillamosság: Dr. Filetóth Levente
építéskivitelezés: Pém Attila
opponens: Mórocz Tamás
