A Zebegény Képzőművészeti Alkotóház pályázatának eredménye

Átadták a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által "Zebegény Képzőművészeti Alkotóház 2015" megnevezéssel hirdetett nyílt, építészeti tematikájú pályázat díjait. A pályázatra beérkezett tablókat és maketteket a MÉSZ Székházban állították ki. 

A pályázat célja volt felvázolni egy olyan épületegyüttest, mely méltó lehet a karakteres településképbe történő elhelyezésre, és alkalmas képzőművészeti alkotóház céljaira, valamint egyéb témájú rendezvények, kisebb konferenciák befogadására, vagy akár csak szállás céljára.

A felhívásra 20 pályamű érkezett. A Bírálóbizottság többszöri áttekintés, majd vita és elemzés után egyhangú szavazással döntött: a díjazásra rendelkezésre álló teljes összeg (bruttó 5.000.000.- Ft) felhasználását javasolta az alábbiak szerint:

2 db. I. díj bruttó 1.000.000.- Ft díjazással
2 db. II. díj bruttó 750.000.- Ft díjazással
3 db. elismerés bruttó 500.000.- Ft díjazással
A Bírálóbizottság III. díjat nem adott ki.






A döntést követően a díjazásra és elismerésre javasolt pályaművekhez tartozó borítékok felbontása következett, amelynek alapján a pályázat díjazottjai a következők:

I. díj bruttó 1.000.000.- Ft díjazással a 13. sorszámú pályamű, szerzője: Molnár Katalin
I. díj bruttó 1.000.000.- Ft díjazással a 14. sorszámú pályamű, szerzői: Kőhalmy Nóra, Funk Bogdán
II. díj bruttó 750.000.- Ft díjazással az 5. sorszámú pályamű, szerzői: Radnóczi Kinga, Radev Gergő, Kis Kálmán Csaba, Mérő Máté, Tóth Péter
II. díj bruttó 750.000.- Ft díjazással a 17. sorszámú pályamű, szerzői: Bögös András, Zilahi Péter, Németh Zoltán

Elismerésben részesülnek bruttó 500.000.- Ft díjazással:
a 20. sorszámú pályamű, szerzője: Gyuró Zoltán Attila
a 11. sorszámú pályamű, szerzői: Máté Tamás, Sebestyén András
a 3. sorszámú pályamű, szerzői: Oszlányi Soma Péter, Sebestyén Sándor

 

Összefoglaló értékelés:

A Bírálóbizottság értékelése szerint a pályázat sikeres volt. A benyújtott mind a húsz pályamű szerzője megértette a feladatot, annak összetettségét, és különböző szellemi koncepció mentén adta meg tervi válaszát. Jó lehetőség volt a pályázat a negyven év alatti építészek számára, hogy építészeti gondolkodásmódjukat, a település történelmi magjában való építészeti formálásról alkotott nézeteiket konkrét tervjavaslatban mutathassák meg. De jó lehetőség ez a közönség, illetve a település számára is, hogy érzékeljék a lehetőségek sokféleségét, és elgondolkodjanak azon, milyen az az építészeti-kulturális irányzat, amelyet szívesen látnának az adott helyszínen.

A pályamunkák viszonylag kevesebb manuális munkával, könnyen átlátható formában (2 db tabló és egyszerű makett), de sok gondolkodást igénylő és a gondolatok előadásának teret adó módon jelennek meg. A tervezési feladat témája egyszerre szellemi síkon és konkrétan is értelmezhető, így a tervezett épületek nagy része megvalósítható a tervezési területen.






A tervezési program helyszíne Zebegény történelmi településmagjának a patak két oldalán elhelyezkedő beépítetlen területe, mely a Malom-patak két oldalán futó utcák közötti, és a Főtértől az ún. hétlyukú hídig tartó tömbben található. Az átmenő telekegyüttes a keleti oldalon a Szőnyi utcáról, a nyugati oldalon az Árpád utcáról nyílik. A meghirdetett funkció a zebegényi művészeti oktatás hagyományára alapozva, egész évben működtethető Képzőművészeti Alkotóház volt, mely elsősorban a néhány napostól több hét hosszúságig tartó művészeti kurzusok, de akár a több hónapos alkotóházi funkció, vagy változó rendezvények, illetve szállás helyszínét biztosíthatja.

A pályázat építészeti kérdése is megfogalmazódott: vajon a hagyományos települések belső magjában milyen építészeti magatartás, milyen viselkedés az, amely össze tudja kötni a múlt és a jövő világát, és egyáltalán szükség van-e az illeszkedésre, a hely szellemének megérzésére. A pályázati felhívás lehetőséget kívánt adni a fiatal építészeknek, hogy e két alapgondolat tárgyában építészeti hitvallásukat konkrét tervi és rajzi formában mutathassák meg a szakmai közönségnek és az építészet iránt érdeklődőknek, a tervpályázatokra általában jellemző konkrét megkötések nélkül.

Az értékelés szempontjai is megfogalmazódtak a kiírásban: a megadott funkcionális igények alapján a részletes tervezési program kidolgozása, ésszerű egyensúly létrehozása a szabad terek és az épülettömegek között, a két terület gyalogos összekötése a patakon át, valamint a település építészeti karakteréhez való építészeti kapcsolódás bemutatása. További igény volt, hogy az épület legyen karakteres, jellemző a befogadott funkcióra, legyen egyedi eleme a mai magyar építészetnek, ugyanakkor adjon építészeti választ a kiinduló gondolatokra, mutassa az építész személyes válaszát a település történeti beépítésének továbbgondolására.

A beérkezett pályamunkák sokféle építészeti megfogalmazást, eltérő telepítést, és szellemi-kulturális koncepciót mutatnak. A felhívásban megfogalmazott tervezői hozzáállás mindhárom változata megjelenik a beadott tervekben: van a történeti stílusokba teljesen betagozódó épületegyüttes, létezik a helyi hagyományokat követő és megújító építészeti gondolat, és született a nemzetközi építészeti irányzatokat naprakészen követő kompozíció is.






A legtöbb tervező figyelembe vette a településképet meghatározó karakteres elemeket, a falusias beépítést, a kisvárosias utcaszakaszokat, és az ismert középületeket, elsősorban a Kós Károly tervezte templomot. A hely szellemét, az illeszkedés gondolatát azután ki-ki eltérő felfogásban jelenítette meg a tervekben, de általában az épületek elhelyezése, léptéke követi a település jellemző beépítését, vagy az épülettömegek léptéke követi azt. Az épületek építészeti megjelenése a legtöbb esetben egységes és értékelhető karaktert mutat, az alkotóházban a tervező által elképzelt tevékenységet szellemi és funkcionális értelemben is lefedi a tervezett épület megfogalmazása.

A Bírálóbizottság azokat a pályamunkákat értékelte elsősorban, amelyek a településképi illeszkedést karakteresen, érezhetően idomulva, de egyben egyedileg megfogalmazva teljesítették, azaz a tervező megfogalmazta rajzban, hogy számára mit is jelent a történeti településképben tervezés. Fontos szempont volt az értékelésnél az építészeti formálás egyedisége, egységessége, a tervező személyes hitvallása, és egyben a helyhez való kötődés milyenségének bemutatása.

Az értékelésnél nem volt elsődleges szempont a tervjavaslatok építészeti stílusa, a bírálat próbált távolságot tartani a stiláris jellemzőktől, így historizáló jellegű, naiv művészet karakterű, vagy kortársnak kikiáltott, esetleg trendi építészeti irányzatokhoz köthető pályaművek is díjazásra kerülhettek. A lényeg, hogy a tervezői koncepción belül egységes, következetes, jól megoldott legyen a terv, amely választ ad a településbe tagozódás kérdésére, és amely a használatot, az épületben zajló életet egyedileg határozza meg, illetve az épület formálását ehhez az alapkoncepcióhoz megfelelően igazítja. Olyan tervek részesültek díjazásban vagy elismerésben, amelyek az előző elvárásokat kisebb, vagy nagyobb részben megjelenítik.

A legtöbb terv a maga módján teljesítette a fenti szempontokat, de van néhány pályamű, amely nem tudott mit kezdeni az egyik legkarakteresebb magyar tájban (a Duna-kanyarban) elhelyezkedő, s talán az egyik legszebb magyar település környezeti és építészeti adottságaival. A tervező nem tudott érzelmileg és intellektuálisan kapcsolódni hozzá, és ezért bárhol elhelyezhető, trendeket követő épületet tervezett, vagy sematikus tömegformálást, esetleg zavaros koncepciót jelenített meg a terveken. Érdemes lenne ennek a jelenségnek az eredetét kutatni, hogy vajon egy fiatal magyar építész miért nem tud a saját gyökereihez kötődni, miért nem érdekli az a végtelenül izgalmas szellemi világ, amit leegyszerűsítve csak a hely szellemének szoktunk nevezni.




Bár a tervjavaslatok között nincs olyan, amelyet továbbgondolás nélkül megvalósításra ajánlanánk, a beérkezett pályamunkák, elsősorban a díjazott és elismerésben részesült tervek, alkalmasak arra, hogy a mai magyar építészetről konkrét tervek kapcsán beszélgethessünk. De megfelelőek arra is, hogy a település lakói és vezetői építészeti gondolatokat kapjanak későbbi fejlesztési céljaikhoz, és hogy a tehetséges, és a pályázat során sokat dolgozó építészeket díjazzuk. Minél több hasonló, egyszerű építészeti pályázatra volna szüksége építészeti közéletünknek.


Bíráló Bizottság


A beérkezett pályaművekből összeállított kiállítás december 8-ig megtekinthető a MÉSZ Székház Kós Károly termében.