A Szentendrei Skanzen - Szabadtéri Néprajzi Múzeum új irodaépülete
Építész: Gyüre Zsolt és munkatársai:
Nyíri Péterné, Sebő Zoltán és Debreczeni Árpád;
belsőépítész: Görgényi Judit (Gyüre Építésziroda Kft.)
Építész: Gyüre Zsolt és munkatársai:
Nyíri Péterné, Sebő Zoltán és Debreczeni Árpád;
belsőépítész: Görgényi Judit (Gyüre Építésziroda Kft.)
A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum országos jelentőségű közintézmény, mely az utóbbi években bekövetkezett változásoknak köszönhetően Európa-hírű szabadtéri múzeummá fejlődött. Miközben újabb és újabb tájegységek bemutatását élvezhetik a látogatók, a múzeum kiszolgáló egységeinek minősége méltatlan volt az intézmény egészének színvonalához képest. A szabadtéri bemutató-területtől délre, a Szabadforrás út és a Sztaravoda patak közötti területsávon az elmúlt évben felépültek azok a raktárépületek és műhelyek, melyek a folyamatos gyűjtésből származó anyagok átmeneti tárolását és restaurálását hivatottak megoldani.
Ezt követően vált időszerűvé egy olyan épületegység létesítése, mely irodaház mellett gyűjteményraktár is, és alkalmas a minőségi néprajzi anyagok kiállításszerű bemutatására. A létesítményre meghívásos pályázatot hirdettek, és a héttagú zsűri - melynek tagjai között voltak a Néprajzi Múzeum szakemberei, valamint képviseltette magát a Pest megyei Építész Kamara, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és tagja volt Szentendre Város főépítésze -, az első díjat a 3. számú pályaműnek ítélte, így a Gyüre Építésziroda kapott megbízást a további tervezésre.
A nagy alapterületű létesítmény tájban való harmonikus elhelyezése komoly építészeti kihívást jelentett. Magas tetős kialakítás esetén még alacsony hajlású tetők is felesleges épületmagassághoz vezettek volna, nem is beszélve a zavaró látványról, ami a környező magaslatok felől adódna. Ezért született a lapos tetős, kétszintes épületegyüttes, mely a meglévő raktárépületek előtti üres területsávon helyezkedik el, a Szabadforrás út és a Sztaravoda patak között. Az épület a meglévő portabejárat felől közelíthető meg, így új közúti csatlakozásra nem volt szükség.
Távlatban viszont, egy szomszédos telek megvásárlása után, a Tegez utca felől lehetőség nyílik majd rá, hogy a Skanzen területe új, reprezentatív bejárat felől legyen megközelíthető. A megvásárolt telken lehetőség lesz egy kulturált, fásított parkoló kialakítására. Az új bejárat lehetővé teszi a műtárgyraktár bemutatásra érdemes tárgyainak megtekintését, majd a Sztaravoda patakon keresztül ívelő hídon át újabb szabadtéri tájegységek bemutatását.
Az épületről
A terv koncepciójának kialakításakor alapvető célkitűzés volt a megadott funkciók, illetve funkciócsoportok integrálásával egy új, magasabb minőség megteremtése. Ennek eszköze az egyes funkciócsoportok elegánsabb, reprezentatív tereinek vizuális összekapcsolása. Ezen terek egymás mellé szervezése és csupán üvegfalakkal való elválasztása következtében emelkedett funkciójú középület hatását keltheti az épület anélkül, hogy erre külön alapterületeket kellene áldozni. Ezen cél érdekében egymás felé fordultak és térben összekapcsolódtak az egyes irodarészlegek közönségforgalmat is vonzó terei.
Az épület a meglévő porta sorompója melletti gyalogos bejáraton keresztül közelíthető meg. Az új gyalogos kapu egyben a Skanzen emblémájának elhelyezésére is szolgál. A kőborítású falon helyezkedik el a harangtorony embléma, mely a fal síkjától 20 cm-re előre ugrik. Így lehetőség van egy hátsó, rejtett megvilágításra, ami az esti órákban is láthatóvá teszi a bejáratot.
A távlati főbejárat az épület előtt elhaladva közelíthető meg. Itt egy sekély, 15 cm vízmélységű medencén vezet át az út. Ennek elhagyásával az utolsó métereket egy árkádsor mellett kell megtenni, ami a "félig kint - félig bent" érzetét kelti. Innen, a lépcsőháztól jobbra már feltűnik a skanzen területére vezető, hívogató lejtős árkádsor. Előbb azonban be kell lépni az előtérbe, ahol egyszerre három látvány tárul föl. Betekintést lehet nyerni a könyvtárolvasótermébe, az olvasó átriumra, ettől balra az információs és sajtó szolgálat pultjaira. Szemben pedig a 1,5 x 4,5 méteres üvegfelületek, mint vonzó kirakatok engednek betekintést a múzeumi vitrinek gyönyörű tárgyaira. A légkondícionált, esetenként rejtett megvilágítású vitrinek már a XXI. századot képviselik, ahol a raktározás olyan színvonalú, hogy alig különböztethető meg egy múzeumi kiállítástól.
Aki az igazgatóságra vagy a muzeológusi részre kíván menni; a lépcsőn, vagy a liften közelítheti meg az első emeletet. Az emeletre érkezve előbb a raktármúzeum galériájára lehet belátni, a már előbb említett méretű üvegfelületeken keresztül, majd a főigazgatói titkárság előtti átrium tűnik szem elé. A liften vagy lépcsőn továbbhaladva érhető el a raktár tetején kialakított 150 fős konferenciaterem, mely az esti órákban a múzeumtól függetlenül üzemelhet, bármely rendezvényre "kölcsönadható". A konferenciaterem felől, terasza révén, csodás panoráma nyílik a környező hegyekre és szinte egyszerre beláthatóvá teszi a skanzen egész területét, az egyre inkább világszínvonalú szabadtéri kiállítást.
Az új épület belső, három méter széles folyosója, mely a könyvtár mellett vezet el, egyenes folytatása a már megépült gazdasági épületek folyosójának, így az összes létesítmény egy "fedett utcán" érhető el. Felülvilágítói nappal a természetes fényt biztosítják. A dél-nyugati oldalon, a személybejárat közelében van egy lépcsőkar, melyen át a konferenciateremtől függetleníthető a belső közlekedés.
A reprezentatív megjelenést szolgálják a világos fehér falfelületek és a természetes anyagok, mint a kő, a fa és a nagy üvegfelületek. Egyúttal ezt a célt erősíti az alaprajzi rendszer, mely egy közlekedési tengelykeresztre van szervezve. Ilymódon az egyes szervezeti egységek egymáshoz közel találhatók, mégis jól elkülönülnek egymástól. A tengelykereszt a teret négy részre osztja, ebből kettőben vannak a részben kétszintes irodatömbök, a harmadik részt az öt méter belmagasságú, galériás műtárgyraktár foglalja el. A negyedik cikkely szabadtéri terület, ahol a kiállítási és eseménytér foglal helyet.
A földszinten van a nyilvántartási osztály, a közművelődési részleg és a műtárgyraktár. Tekintettel arra, hogy a raktározott tárgyak nem igényelnek természetes megvilágítást, sőt az inkább ártalmas, egy zárt tömegű gazdaságosan fűthető épületegységben kapnak helyet. Az első emeleten a múzeológiai osztály, a műszaki részleg, a gazdasági hivatal és az igazgatóság található. Az épület fókuszában helyezkedik el a főigazgatói iroda és titkárság. A főigazgatói iroda egy félig fedett szabadtéri tárgyaló terasszal egészül ki kiemelkedő helyen, jó tájolással és panorámával a környékre.
Különös gonddal tervezték az épület belsőépítészeti részleteit, tekintettel az épület intézményi jellegére, helyére, kultúrát közvetítő szerepére. A rálátás az üvegfalakon át a műtárgyraktár muzeális jellegű tárgyaira már önmagában is helyettesítette az üres falakra kívánkozó igényes szőnyegek, burkolatok vásárlását. További belsőépítészeti lehetőségeket teremtett az egyes múzeumi tárgyak díszítő jellegű kiállítása a közlekedő terekben. Az épület fókuszában elhelyezkedő "Évszak átrium" - növénytelepítésével és részletkialakításával - azonos színvonalú látványt biztosít az év bármely időszakában.
Szerző: Gyüre Építésziroda Kft. (szöveg és kép)
A Szentendrei Skanzen - Szabadtéri Néprajzi Múzeum új irodaépülete
Tervező: Gyüre Építésziroda Kft.
Vezető építész: Gyüre Zsolt
Munkatárs: Nyíri Péterné, Sebő Zoltán, Debreczeni Árpád
Belsőépítész: Görgényi Judit
Szerkezettervező: Puskás Balázs
Épületgépészet: Kovács Pál
Elektromos ellátás: Kovács György
Közműtervezés: Jordán Péter, Dima András
Kert tervezés: dr. Jámbor Imre
Munkatárs: Gyüre Bori
Kivitelező: Harcon Rt.
A telek területe 37525 m2
Az új épület összes hasznos alapterülete 3862 m2
Az új épület földszinti beépítése 2575 m2
Új épületrész bruttó beépítése 3959 m2
